2025. évi mulasztási bírságok

A mulasztási bírságok tételeiben szigorítással találkozhatunk. Tisztázzuk, hogy melyek azok az esetkörök, ahol emelik a plafont, és melyek az új esetkörök, ahol fix bírságösszegek lesznek.

Adategyeztetési eljárás

Az már egyáltalán nem újdonság, hogy a bírságok területén minden évben megjelenik valamilyen keményebb szabály. Különösen figyelemmel kell lenni a fix bírságok terjedésére. A NAV két fix mulasztási bírságtétel lehetőségével élhet 2025-től.

Az egyik ilyen elem az adategyeztetési eljáráshoz kapcsolódó bírság. Maga az adategyeztetési eljárás is egy új intézmény, miszerint a NAV az adatok eltérésének tisztázására szólíthatja fel az adózót eme új intézmény keretei között is.

A NAV-adatok egyeztetését nem csak külön eljárásban kérheti, ezért már ott résen kell lenni, az adóhatóság a levelében hivatkozik-e arra, hogy adategyeztetési eljárás alá vonja a címzett adózót.

Ha igen, akkor azzal is szembesülni kell, hogy az adategyeztetést nem kötetlen formában, hanem egy új – a cikk írásakor még nem ismert – felületen kell az adózónak végrehajtani, méghozzá 15 napon belül. Milyen adatokról lehet szó? Ezt az Art. nem tisztázza, de nagy valószínűséggel az online számlaadatok és az azzal összevetésre kerülő saját vagy partnerbevallások adatai eltérésének a tisztázása lehet a célkeresztben.

Ha a felszólított vállalkozó a 15 napos határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az adóhatóság fix 300 000 forint bírságot szab ki. Hangsúlyos, hogy itt nincs mérlegelés, ha az adózó mulaszt, akkor a fix 300 000 forint bírság kimegy. Durván fogalmazva: az adóhatóság köteles a fix bírságot kiszabni, ha a mulasztás megállapítható. Tehát a határidő tartása nagyon fontos. Amivel esetleg időt lehet nyerni, hogy az adategyeztetésnek csak részben tesz eleget a vállalkozó. Ha, mondjuk, felszólítják 300 számla adatainak rendezésére, de csak 120-at tud időben összeegyeztetni, akkor célszerű ezt a 120 adateltérést beküldeni a felületen. Valószínűleg erre az adóhatóság hiánypótlást küld ki, és nem bírságot. Ha semmit nem küldünk, akkor a 300 000 forint bírság garantált.

Foglalkoztatással járó bejelentések

A fix bírságok sorában megjelenik egy további elem is. Az adóhatóság már hosszú évek óta összeveti a T1041 és 08-as bevallások adatait. Ha a T1041-esen bejelentett személyekről nem jön bevallás, és az erre vonatkozó felszólításra nem reagál az adózó 15 napon belül, akkor az érintett személyek száma szorozva 100 000 forint fix mulasztási bírságot szab ki a NAV.

Tehát arra az esetre kell gondolni, hogy ha a munkáltató vagy megbízó nem zárja le a jogviszonyokat, és „M”-es lapokat nem küld róluk, majd az ezt számon kérő felszólításra sem reagál. A reagálás nemcsak nullás bevallást jelenthet, hanem a T1041-esen történő késedelmes zárást is érteni kell alatta.

Szerény vigasz, hogy ez a mulasztási bírság kategória 2025. július 1-jétől lesz csak alkalmazható.

Klasszikus mulasztási bírságok

A mulasztási bírságok két klasszikusának számító bírságtételének plafonját már 2024. év nyarán is a duplájára emelték. A számlaadás elmulasztása és a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén a korábbi 1 millió forint helyett 2 millió forint a bírságplafon. Itt alsó „minimum” összeg továbbra sincs, általánosságban az induló összeg 200 000 forint szokott lenni. Kérdés lehet, hogy az alsó összeg emelésével is kell-e számolni. Valószínűleg igen, de az is sejthető, hogy nem kétszeres, hanem attól kisebb szorzóval, például másfélszeres összeggel.

Tehát marad a mérlegelési szabály, azaz akár lehet 0 forint a bírság, ha a NAV a mulasztás ténye ellenére azt állapítja meg, adózó megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgozó bejelentése határidőben megtörténjen, illetve számla/nyugta kibocsátásra kerüljön.

További cikkek

gyedTbj
2025. január |Faragó Gábor

A minimálbér összegének 2025. január 1. napjától történő emelése felülvizsgálati kötelezettséget jelent a kifizetőhelyeknek (kormányhivataloknak) a maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjakat érintően.

Érdekel
számvitel
2025. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Azt eddig is tudtuk, hogy ez egy örökzöld téma. Mégis minden év végén meglepődöm, amikor naponta (akár többször is) felmerülő kérdés, hogy hogyan kell könyvelni az évek között áthúzódó tételeket. A fő kérdés az, hogy elhatárolás vagy szállítói kötelezettség a beszámolóban? Valószínű, a problémát az okozza, hogy külön kell kezelni a számvitelt és az áfát.

Érdekel