Az otthoni munkavégzéssel járó extrakiadások munkáltatói megtérítése hogyan képeződik le szja-ban, szochóban, járulékban, áfában?
A home office adózási kérdései
Miért ilyen népszerű mostanában?
Az otthoni munkavégzés (home office, távmunka) intézménye a Covid-járvánnyal erősödött fel, viszont a járványt követően is népszerű munkavégzési megoldás maradt. Az otthoni munkavégzés a dolgozó számára is jelenthet extraterheket, amellett, hogy például a közlekedés költségeit és az ezzel eltöltött időt megspórolja. A munkavállalónál az otthoni munkavégzés jelenthet saját számítógép-használatból, internetből, magasabb rezsiből eredő, forintosítható kiadást, emellett az otthoni környezet munkavégzésre történő átalakításából eredő „kényelmetlenség” az anyagiakban nem mérhető kategória.
Költségtérítés igazolás nélkül
A téma kapcsán adózási kérdések elsősorban személyi jövedelemadóban jelentkezhetnek. Igazolás nélküli költségtérítésként (tehát adómentesen) fizethet a munkáltató a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a havi minimálbér 10%-ának megfelelő összegben.
A távmunkavégzésnek az Mt. szerint távmunkavégzésnek kell megfelelnie, ami azt jelenti, hogy a munkaszerződésben szerepelnie kell a távmunkavégzésnek.
Ez nem helyettesíthető azzal, hogy a munkáltató a munkaszerződéstől eltérően – általában csak időszakosan, például belső szabályzat alapján – engedélyezi a munka otthonról történő ellátását.
Egyéb költségtérítés
A minimálbér 10%-a felett is fizethet a munkáltató a távmunkavégzésre tekintettel térítést. Ebben az esetben is költségtérítésről beszélünk, de ez az összeg már nem az igazolás nélkül elszámolható minősítést kapja.
Az „adómentes” keretösszegen belüli – igazolás nélkül elszámolható költségtérítés jogcímen történő – kifizetés további feltétele, hogy külön nem kap pénzt a munkavállaló internethasználatra, bérleti díjra, illetve rezsiköltségekre.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása
Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Leltárhiány kezelése az áfában
A leltárhiányt általános forgalmi adóbeli kezelése visszatérő kérdéskör. Számít-e az a körülmény, hogy a dolgozó megtéríti a leltárhiányt vagy sem? Kell-e számlázni?
Érdekel