Az otthoni munkavégzéssel járó extrakiadások munkáltatói megtérítése hogyan képeződik le szja-ban, szochóban, járulékban, áfában?
A home office adózási kérdései
Miért ilyen népszerű mostanában?
Az otthoni munkavégzés (home office, távmunka) intézménye a Covid-járvánnyal erősödött fel, viszont a járványt követően is népszerű munkavégzési megoldás maradt. Az otthoni munkavégzés a dolgozó számára is jelenthet extraterheket, amellett, hogy például a közlekedés költségeit és az ezzel eltöltött időt megspórolja. A munkavállalónál az otthoni munkavégzés jelenthet saját számítógép-használatból, internetből, magasabb rezsiből eredő, forintosítható kiadást, emellett az otthoni környezet munkavégzésre történő átalakításából eredő „kényelmetlenség” az anyagiakban nem mérhető kategória.
Költségtérítés igazolás nélkül
A téma kapcsán adózási kérdések elsősorban személyi jövedelemadóban jelentkezhetnek. Igazolás nélküli költségtérítésként (tehát adómentesen) fizethet a munkáltató a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a havi minimálbér 10%-ának megfelelő összegben.
A távmunkavégzésnek az Mt. szerint távmunkavégzésnek kell megfelelnie, ami azt jelenti, hogy a munkaszerződésben szerepelnie kell a távmunkavégzésnek.
Ez nem helyettesíthető azzal, hogy a munkáltató a munkaszerződéstől eltérően – általában csak időszakosan, például belső szabályzat alapján – engedélyezi a munka otthonról történő ellátását.
Egyéb költségtérítés
A minimálbér 10%-a felett is fizethet a munkáltató a távmunkavégzésre tekintettel térítést. Ebben az esetben is költségtérítésről beszélünk, de ez az összeg már nem az igazolás nélkül elszámolható minősítést kapja.
Az „adómentes” keretösszegen belüli – igazolás nélkül elszámolható költségtérítés jogcímen történő – kifizetés további feltétele, hogy külön nem kap pénzt a munkavállaló internethasználatra, bérleti díjra, illetve rezsiköltségekre.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Érdekel
Pénzügyi teljesítés a pénzforgalmi áfában
A pénzforgalmi áfa szabályát a megjelenésekor az új „áfacsodának” tekintették. Talán nem lett olyan átütő ereje, mint ahogyan a jogalkotók gondolták. Arra jó, ha valakinek az a problémája, hogy miért kell áfát fizetni, ha még a pénzét sem kapta meg, akkor lehet válaszolni: miért nem választottál pénzforgalmi áfát? A témával kapcsolatban két érdekes eset.
Érdekel