A megbízási szerződésről

2021. március |Előfizetői cikk |#adó#Tbj
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki megbízási szerződés alapján végez munkát személyesen. Az alábbiakban olyan gyakorlati kérdések, problémák elkerülésében igyekszünk segítséget nyújtani, amelyek bármely kifizetőnél-munkáltatónál előfordulhatnak.

Megbízás a jogszabályokban

A megbízási jogviszonyt mögöttes jogként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXXIX. fejezete (továbbiakban: Ptk.) szabályozza. A szerződő feleknek a közöttük létrejött megbízási szerződésben célszerű rögzíteni (a későbbi félreértések elkerülése végett) szerződő felek azon egybehangzó szerződéskötési akaratát, hogy a meghatározott ügy/tevékenység elvégzésére közöttük polgári jogi jogviszony létesül.

A biztosítási kötelezettség megállapítása során a magyar jog szerinti jogviszonyokkal azonosan kell a Tbj. alkalmazásában megítélni, ha a szerződő felek a külföldi jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt létesítettek [2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: új Tbj.) Tbj. 4. § 13. pont].

A megbízási szerződésben célszerű rögzíteni a feladat ellátásának időtartamát is, pl. határozott időre jön létre, határozatlan ideig tart, vagy csak egyes napokra. Ennek szerződésben rögzítése nagyban megkönnyíti a kifizető részéről a biztosítási kötelezettség elbírálását.

Olyan esetben, amikor egy megbízási szerződés egyértelműen rögzíti, hogy pl. a megbízás 2020. június 1. napjával kezdődik és 2021. december 31-ig tart, nem kell vizsgálni, hogy ezen időszakon belül mely napokon teljesítette a megbízott a szerződésben rögzített feladatot.

Ha azonban olyan megbízási szerződést kötnek, (minden egyes munkavégzésre külön-külön), melyben le van fektetve, hogy mely, nap(ok)ra szól a megbízás, akkor a biztosítást csak az érintett napokra kell az előírt megbízási díj esetén megállapítani.

Ha a szerződésben nincs rögzítve a megbízás ideje, akkor, és csakis akkor kell a biztosítási jogviszony megállapításához szükséges időtartam (napok száma) meghatározására a következőket alkalmazni, azaz: ha a jogviszony kezdő vagy befejező időpontja a szerződésből nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor:

  • a teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot,
  • ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem határozható meg, akkor a szerződéskötéstől a megbízási díj kifizetéséig (szerződésben meghatározott esedékességig) eltelt időtartamot kell a biztosítási kötelezettség megállapításakor figyelembe venni (új Tbj. 13. §).

Megbízási jogviszony jellemzői

  • A szerződő felek nem függnek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét ügy-feladat ellátására vállal kötelezettséget.
  • Nincs konkrétan meghatározva a feladatteljesítés, munkavégzés helye, sem a munkaidő.
  • A megbízott saját maga osztja be idejét, kizárólag határidőket (részhatáridőket) szabhat meg a megbízó.
  • A megbízó megbízási díjat fizet a megbízottnak, de akár megbízási díj nélkül (ingyen) is elláthatja.
  • Nincs törvényileg előírt minimum díjösszeg, sem szabadság, pluszjuttatás, sem pótlékok.
  • A faladat teljesítését a megbízott saját eszközeivel végzi.

A megbízott a szerződésben a felek által meghatározott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha részben vagy egészben az eredmény azért nem realizálódott, mert a megbízott neki felróhatóan járt el.

Figyelemmel kell lenni, hogy a megbízás alapján végzett munka nem lehet ugyanaz, mint a munkaviszonyban végzett munka ugyanannál a kifizetőnél/munkáltatónál. Megbízási jogviszony keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-át (2021. januárban 48 300 Ft, 2021. februárban 50 220 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2021. januárban 1610 Ft, 2021. februárban 1674 Ft).
Járulékalapot képező jövedelem: Szja tv. alapján

  • 10%-os költséghányad,
  • vagy tételes költségelszámolás (max. 50%).

Példa

Megbízás időtartama: 2020. 07. 01.–2021. 01. 31-ig
Bruttó megbízási díj a szerződés teljes időtartamára: 440 000 Ft
Szja adóalap (költségnyilatkozat alapján, 10% költséghányad figyelembevételével): 396 000 Ft
396 000 / 215 = 1842 Ft/nap
A biztosítási kötelezettség fennáll, mivel az egynapi járulékalap meghaladja az 1610 Ft-ot [új Tbj. 6. § (1) bek. f) pont és 4. § 14.1. pont].
Garantált bérminimumot akkor sem kell alkalmazni a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, ha a feladat szakképzettséget igényel!

Összeszámítási szabály

A biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a kifizetőnél/foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

Példa

Megbízási szerződés időtartama: 2021. 01. 11.–2021. 01. 16-ig 6 nap, megbízási díj: 9000 Ft
Megbízási szerződés időtartama: 2021. 01. 25.–2021. 01. 28-ig 4 nap, megbízási díj: 9000 Ft
Számítás: 9000 × 0,9 (10% költséghányad) = 8100 Ft / 6 nap = 1350 Ft
Számítás: 9000 + 9000 = 18 000 × 0,9 (10% költséghányad) = 16 200 Ft / 10 nap = 1620 Ft

Utólagos elbírálást követően mindkettő jogviszonyban fennáll a biztosítási kötelezettség!

A biztosítás bejelentésének ideje megbízási jogviszonynál függ attól, hogy:

  • rendszeres,
  • eseti
  • vagy alkalomszerű.

A munkáltató/kifizető azonosító adatainak feltüntetésével a NAV részére bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyazonosító adatait a megbízási jogviszonyra vonatkozóan (T1041 nyomtatványon).

A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, illetve, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni (adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez 1. számú melléklet 3.1. pont).

Alkalomszerű biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony keretében nem terheli a fenti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki olyan természetes személynek teljesít alkalomszerűen megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, aki a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya alapján biztosított. (Pl. főállású egyéni vagy társas vállalkozó.)

Kiemelten fontos, hogy a biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony időtartamát a tb-igazolványba be kell jegyezni. A jogviszony megszűnését követően kezdődő pénzbeli ellátásnál (táppénz, csed, gyed, örökbefogadói díj stb.) figyelembe lehet venni az általános szabályok szerint.

Átmeneti szabályok

Folyamatban lévő megbízási jogviszony esetén, ha a járulékalapot képező jövedelem számításakor 2020. július 1. előtti és utáni időszakot is figyelembe kell vennünk, akkor az adott időszakban szerzett jövedelmet arányosítva számítjuk.

Az új Tbj. 99. szakasza rögzíti, hogy az 1997. évi LXXX. évi törvény (régi Tbj.) 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit rendeli alkalmazni a 2020. július 10-ig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott 08’ bevallásban kell bevallani. Ez a szabály érvényes a 2020. június hónap vagy ezt megelőző időszakra benyújtott bevallások tekintetében, ha önellenőrzést kell végezni.
Az új Tbj. 100. § (1) bekezdése meghatározza, hogy amennyiben a biztosítási jogviszony elbírálására utólagosan, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő időpontja 2020. július 1-jét megelőző nap, akkor a biztosítási jogviszony elbírálására

  • 2020. július 1-je előtti időtartamra a régi Tbj. rendelkezéseit, míg
  • 2020. június 30-át követő időtartamra az új Tbj. szabályait kell alkalmazni.

Példa

Ha egy kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő személy megbízási jogviszonyban állt 2020. május 1-jétől 2020. december 31. napjáig, és erre a megbízási szerződésre tekintettel 2020. december 31-én bruttó 440 000 Ft megbízási díjat fizetnek ki, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálása és a járulékfizetési kötelezettség a követezők szerint áll fenn:

Járulékalapot képező jövedelme 440 000 × 0,9 (10% költséghányad) = 396 000 Ft
Az egy napra arányosított összeg 396 000 / 245 = 1616,33 Ft, ami meghaladja a fentiek szerinti határösszeget, tehát a megbízott biztosított és járulékfizetési kötelezettség fennáll;

  • 2020. június hónapra arányosított járulékalap 1616,33 x 61 = 98 596 Ft
  • 2020. július hónapra eső arányosított járulékalap 1616,33 x 184 = 297 404 Ft
  • szocho: 396 000 × 15,5%

Megbízott által fizetendő járulékok:

  • 2020. június hónapra 98 596 × (10 + 7)% egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék,
  • 2020. július hónapra, illetve 297 404 × 18,5% társadalombiztosítási járulék.

További cikkek

adó
2020. szeptember |Alexa |Előfizetői cikk

Ez a két kedvezmény örökzöldnek tekinthető, különösen a társaságiadó-bevallások időszakában. Kisebb, de annál fontosabb változások vannak idén is, illetve táblázatban összehasonlítva, a két adóalap-kedvezmény talán érthetőbbé teszi a szabályokat.

Érdekel
adószjaszocho
2024. március |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A szünetelés alatt levő egyéni vállalkozókkal nem olyan régen már foglalkoztunk, de esetükben a szünetelést megelőzően végzett munkáért kapott összeg elszámolása megváltozott. Járulékban, szochóban és szja-ban is szigorodtak a szabályok, és most példákkal fűszerezve nézzük át azokat.

Érdekel