A munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, amikor anyagi gondjainak megoldására, illetve annak átmeneti enyhítésére nincs más lehetősége, mint hogy munkáltatójától a jövőbeni munkabére terhére előleget kérjen. Az ilyen előleg mértéke elvileg korlátlan lehet, gyakorlatilag azonban számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni.
A munkabérelőleg főbb szabályai, kinek és milyen feltételekkel adható?
Előlegfizetés kérelemre
A kérelemre adott munkabérelőleggel a munkáltató segíteni tudja a munkavállalót átmeneti anyagi helyzetében. A munkaügyi jogszabályok nem tartalmaznak konkrét szabályokat, rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen formában kérhető a munkabérelőleg.
Mivel azonban a munkáltató ilyenkor gyakorlatilag kamatmentes kölcsönt nyújt a munkavállalónak, amelynek adófizetési vonzata is lehet, célszerű a kérelmet és a kifizetés engedélyezését is írásba foglalni. A munkabérelőleg feltételeire a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó, mely megállapodást általában munkaügyi szabályzat vagy kollektív szerződés részeként határozzák meg.
Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy az engedélyben a visszafizetés ideje és módja is rögzítésre kerüljön. Közvetlen korlátozó jogszabályi rendelkezés a visszafizetés tekintetében sincs, célszerű lehet azonban figyelembe venni a bírósági végrehajtás szabályairól szóló rendelkezéseket, illetve az ebben a tekintetben kialakult gyakorlatot.
A munkabérelőlegre kamat értelemszerűen nem számítható fel.
A munkavállaló kérelmére folyósított munkabérelőleg adójogi szempontból olyan kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Kinek adható és ki adhat munkabérelőleget?
Munkabérelőleg kizárólag munkaviszonyban álló munkavállalónak adható. Annak nincs jelentősége, hogy teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban áll a munkavállaló. Nincs korlátozó szabály arra vonatkozóan sem, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű, netán a munkavállaló próbaideje még nem telt el.
A munkáltató dönthet úgy is, hogy nem engedélyez munkabérelőleg-kifizetést kérelemre.
Munkabérelőleg kifizetése szempontjából „Munkáltatónak” minősül a különböző jogállású törvények alapján létrejött jogviszonyban működő munkáltató is – például: köztisztviselő, közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatási jogviszony stb. –, azaz nem csak kizárólag az Mt. hatálya szerinti munkáltatót kell érteni.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Bérjegyzék küldése elektronikus úton a munkavállalónak
A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.
Érdekel
Egészségügyi szolgáltatás az áfában
A humán egészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentességi szabályának alkalmazása kérdéseket vethet fel egy magánklinikára, orvosokat tömörítő rendelőre. Azt vizsgáljuk, hogy az alkalmazotti, a megbízásos, a vállalkozó orvosokat alkalmazó szervezetek mely esetekben számlázhatnak mentesen.
Érdekel