Az alábbiakban a munkavállaló által harmadik személytől elfogadható juttatásokkal (pl. borravaló), valamint ezzel összefüggésben a felszolgálási díjjal kapcsolatos munkajogi és adózási, járulékfizetési szabályokkal foglalkozunk.
A munkavállalók harmadik személytől kapott juttatásai (borravaló) és a felszolgálási díj
Harmadik személytől kapott díjazás elfogadása vagy annak tiltása
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a harmadik személyektől – azaz nem a munkáltatótól – kapott juttatások elfogadásáról szóló szabályokat határozza meg, függetlenül annak adózási és társadalombiztosítási szabályaitól. Az Mt. szerint a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki [Mt. 52. § (2) bekezdés]. Azaz, a munkavállaló önállóan nem jogosult semmiféle – munkáltató által meghatározotton felüli – díjazást a munkavégzésével összefüggésben kikötni, és munkáltató engedély nélkül borravalót sem fogadhat el.
A munkáltatói engedéllyel összefüggésben a jogalkotó nem határoz meg semmiféle további követelményt, az alapulhat a munkáltató szóbeli engedélyén, kialakult „szokáson”, de akár írásba foglalt munkáltatói szabályzaton is. A munkáltatói tiltás/engedélyezés természetesen kizárólag munkajogi szempontból bír relevanciával, az elfogadott juttatás adózási és társadalombiztosítási szabályait nem befolyásolja. A tiltás ellenére harmadik személytől elfogadott juttatás munkajogi jogkövetkezményei – az eset körülményeitől függően – azonban akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethetnek.
Ezen túlmenően egyes ágazati szabályok tilthatják a harmadik személytől kapott juttatások elfogadását: pl. hálapénz elfogadásának tilalma az egészségügyben [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 138/A § (1) bekezdés], vagy a játékkaszinó alkalmazottjai kizárólag akkor fogadhatnak el borravalót, ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye ezt lehetővé teszi [a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28. § (2)–(4) bekezdés]. Természetesen az ilyen ágazati szabályok megsértése önálló jogkövetkezményeket von maga után, amelyek – a terjedelmi korlátokra tekintettel – jelen írásnak nem képezik tárgyát.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Pótlékátalány és alapbérbe foglalt bérpótlékok
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a bérpótlékok tételes elszámolása mellett, két további alternatívát is kínál a feleknek: a bérpótlékok alapbérbe foglalását, valamint azok helyett átalány megállapítását.
Érdekel
Erdővéghasználati fakitermelés
Egy erdő osztatlan közös tulajdonban van. Az egyik tulajdonos – aki egyébként az erdőgazdálkodó is – többlethasználati jogot kap. Ilyen esetben ki értékesítheti a fát, és hogyan kell a tulajdonosokkal elszámolni, ha pénzben vagy fában fizeti ki azokat az erdőgazdálkodó?
Érdekel