A munkavállalót – saját háztartásban nevelt – gyermekére tekintettel számos jogcímen illeti meg igazolt (fizetett és nem fizetett) távollét annak érdekében, hogy a munka világa és a családi élet összeegyeztethetőbbé váljon. Természetesen az ilyen távollétek igénybevétele miatt a munkáltató a munkavállalót semmilyen esetben nem jogosult szankcionálni, az emiatti megkülönböztetés sérti az egyenlő bánásmódot.
A munkavállalót gyermekei után megillető távollétek
Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság
Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg (függetlenül attól, hogy erre az időre milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult), amelyből két hetet köteles igénybe venni [a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 127. § (1) bekezdés]. A szülési szabadságot főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy abból legalább 4 hét a szülés várható időtartama előttre essen, de a felek megállapodása ettől eltérhet. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány ennek igénybevételéből, a jogalkotó rögzíti, hogy a szülési szabadság – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kivételével – minden szempontból munkában töltött időnek minősül [Mt. 127. § (3) és (5) bekezdés]. Azaz a munkavállalót erre az időszakra megilleti minden olyan juttatás, pl. cafetéria is, ami nem kifejezetten a munkavégzéshez kötődik (pl. munkahelyi étkeztetés).
A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A fizetés nélküli szabadság mindkét szülőt megilleti, és gyermek örökbefogadása esetén is igénybe vehető azzal, hogy háromévesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapra jár [Mt. 128. § (1)-(2) bekezdés]. Ugyan a munkajogi szabályok a legtöbbször függetlenek a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságtól (pl. a szülőnek akkor is jár a fizetés nélküli szabadság, ha arra ellátást nem kap), ez alól azonban kivételt képez a nagyszülői gyed, amelynek tartamára a nagyszülőt is megilleti a fizetés nélküli szabadság 2020. január 1-jétől [Mt. 128. § (3) bekezdés].
Megjegyzendő továbbá, hogy mindkét szabadság munkában töltött időnek számít a végkielégítésre jogosultság szempontjából [77. § (82) bekezdés a) pont] és azok tartamára a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll [Mt. 65. § (3) bekezdés b) és e) pont].
Apasági szabadság és szülői szabadság
A korábban apasági munkaidő-kedvezmény, majd apasági pótszabadság 2023. január 1-jétől apasági szabadság néven illeti meg az apát, születése esetén. Mértéke 10 munkanap, amely a gyermek születését, illetve örökbefogadását követő második hónap végéig vehető igénybe azzal, hogy az igénybe nem vett rész elvész, megváltani nem kell még a munkaviszony megszűnésekor sem, csak igazolást kell kiadni az igénybe vett részéről [az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2)–(4) bekezdés]. A munkavállalót az első 5 munkanapra távolléti díja 100%-a, második 5 munkanapra 40%-a illeti meg [Mt. 118. § (4) bekezdése és 146. § (4) bekezdése]. A munkáltató azonban csak az első 5 munkanap megtérítését kérheti a magyar államtól (Rendelet 4. §). A jogszabály – a korábbiakkal ellentétben – nem rendelkezik az ikergyermekekről. A hatósági értelmezés „természetesen” az, hogy ilyenkor is mindösszesen 10 munkanap jár, de ezt jogszabály nem támasztja alá semmilyen rendelkezéssel, és vélhetően akkor is megkapná az apa a 10-10 munkanap szabadságot, ha azonos napon két különböző anyától születne egy-egy gyermeke.
A munkáltatónak a költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak (MÁK) székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania a MÁK honlapján megjelentetett adattartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig, valamint december 31-ig – elektronikus úton. Jogosultság esetén a kifizetésre 15 napon belül kerül sor, negyedévente azzal, hogy a munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el, tehát az adott negyedévben igényelni elmulasztott összeg még 3 éven belül igényelhető (Rendelet 5. §).
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói
A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
A munkavállalók harmadik személytől kapott juttatásai (borravaló) és a felszolgálási díj
Az alábbiakban a munkavállaló által harmadik személytől elfogadható juttatásokkal (pl. borravaló), valamint ezzel összefüggésben a felszolgálási díjjal kapcsolatos munkajogi és adózási, járulékfizetési szabályokkal foglalkozunk.
Érdekel