A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Törvényi háttér

Az Szja-törvény 29. §-a tartalmazza a már ismert lehetőségeket. Ez most kiegészült egy 29/D §-sal.
Eszerint :

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját (29. §) – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.”

Már láthatjuk is, hogy ez az szja-mentesség nem teljes. Nem minden jövedelem tartozik az összevonandó jövedelembe. Így rögtön kizárjuk például az osztalékot vagy a vállalkozói szja-t. De nincs kedvezmény az értékpapírból származó jövedelemre vagy az ingatlan értékesítésére sem.

Marad kiindulópontnak az összevonandó jövedelem. A rossz hír, hogy még ezen belül is lesznek kivételek. A (2) bekezdés ugyanis tovább részletezi, mire is jár a kedvezmény.

Lássuk őket sorban:

•  Az Szja-törvény szerint bérnek minősülő jövedelem:

a. a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b. az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

c. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;

d. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e. a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;

f. az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot, a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;

g. a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

• Az előbbiekben nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összeget;
• önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

a. a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

b. a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

c. az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

d. a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

e. a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

f. a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

És vajon miért ez a szigorú felsorolás?

Ha jól végignézzük, hogy mi minősül még összevonandó jövedelemnek, akkor bizony még jó néhány jövedelemtípus ide tartozik.

Ingatlan-bérbeadás

Az egyik legnépszerűbb az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem. Ez az egyik olyan jövedelem, amiről mindig külön kell beszélni, mert valami specialitás mindig van mögötte.
Régen választható volt, hogy külön adózó vagy összevonandó jövedelem legyen. Aztán ezt eltörölték, most már minden esetben összevonandó jövedelemről beszélünk. Így kerülhetett bele abba a körbe is, ami után a családi adókedvezményt igénybe lehet venni. Ez ugye már az első gyermektől jár, bár feltételezhetően az erre jutó kedvezményt akár a bérből is tudnánk érvényesíteni. De például egy háromgyerekes családnál már jól jött a kedvezmény.

Aztán jött a tavalyi módosítás, ami az osztalék utáni szochót érintette. Az ingatlan-bérbeadás után nem fizetünk szochót, már az egymillió feletti jövedelmet sem terheli az szja-n kívül egyéb adó. A jövedelem mégis az összevonandó jövedelem része, így ha valaki ebből éri el évente a minimálbér kétszeresét, akkor mentesülhet az osztalék utáni szochofizetési kötelezettség alól. Sokáig mi sem hittük, de így szól a jogszabály.

És akkor jött most a négy- vagy több gyermekes anyák kedvezménye. Valóban túl sok lett volna a jóból. Itt már nem hagyta meg a jogszabály azt a tág megfogalmazást, hogy „összevonandó jövedelem”, hanem egyértelműen kijelentette, hogy ezek közül is mire gondolt, amikor az szja-mentességet szabályozta.

Béren kívüli juttatások

Miért kell erről beszélni ennél a témánál? Valójában a cafetériaelemek adózásának lehetnek olyan vadhajtásai, amikor a dolgozónak is vannak adóterhei.

Természetesen a cafetériába épített adómentes juttatásoknál nincs kérdés. Még azok sem érintettek a témában, ahol a kifizető adója mellett adott juttatásról beszélünk. A négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye a magánszemélyt terhelő szja-ra vonatkozik, a kifizetői szja-ra nem. Egy SZÉP Kártyára adott juttatás után a kifizető fizeti az adóterhet, ebben nincs változás.

Lehetnek azonban olyan juttatások, melyek nem férnek bele az adómentes vagy kifizetői adó mellett adott juttatások közé.
Például a munkahelyi étkezés, étkezési utalvány, ajándékutalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, tandíjtámogatás a jogviszony szerint adóköteles, azaz egy munkavállalónál úgy adózik, mint a bér: a magánszemély közterhe 15% szja+18,5% tbj., a juttató közterhe 17,5% szocho+1,5% szakképzési hozzájárulás.
Itt már komoly a dilemma. A dolgozónak négy gyereke van, így a munkabérét szja nem terheli. Kell-e szja-t vonni a részére juttatott adóköteles helyi bérlet után?
A válasz, hogy igen, ugyanis ez a juttatás nem minősül munkaviszonyból származó jövedelemnek. Pontosan úgy adózik, de nem az…
Ráadásul ebben az esetben a dolgozót terhelő összesen 33,5% adóterhet csak a fizetéséből tudjuk levonni, így a megszokott nettó fizetésénél is kevesebbet kap. Persze ott van mellette a juttatás.

Ha tovább görgetjük a szálat, akkor előfordulhat, hogy a munkáltató úgy dönt, a dolgozónak a munkabérét annyi nem rendszeres juttatással egészíti ki, hogy a juttatásokat terhelő adók levonása után se csökkenjen a nettója.
Ekkor a bérlapon van:

• munkabér,
• nem rendszeres, pénzben számfejtett jövedelem,
• nem pénzben kapott (természetbeni) juttatás.

A munkabérét nem terheli szja, mert van négy gyereke. A természetbeni juttatást terheli szja, mert nem jövedelem. De mi van a nem rendszeres pénzbeli juttatással? Erre már megint igaz lesz az szja-mentesség, mert igaz rá az a kitétel, hogy „munkaviszonyból származó jövedelem”.

Folytatjuk…

A témával kapcsolatban még számos részletszabályt kell ismerni.
A kedvezményezettek körét, a beszámítható gyerekek számát, a kedvezményre való jogosultság feltételeit.
A következő számban folytatjuk.