A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói
A tanulmányi szerződés szabályairól a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. § és a 229/A § szakaszai rendelkeznek.
Tanulmányi szerződés fogalma
A tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló olyan egybehangzó, befolyásmentes, kifejezett akarata, amely a szerződési cél elérésére irányul.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt – kifizeti az adott képzés költségeit –, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig – maximum öt év – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Kik köthetnek?
A törvény személyi hatálya kizárólag a munkaviszony alanyaira, tehát a munkáltatóra és a munkavállalóra terjed ki, ezért tanulmányi szerződés kizárólag ilyen felek között jöhet létre. Amennyiben egy munkáltató a vele munkaviszonyban nem álló személlyel köt tanulmányok folytatására vonatkozó szerződést, az polgári jogi szerződésnek minősül, így arra a polgári törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.
Formája
Alaki érvényességi szabály, hogy a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. 229. § (3) bek.]. A tanulmányi szerződésre vonatkozó formakényszert nem ír elő a Munka törvénykönyve, azonban az írásba foglalás érvényességi követelmény.
Tartalma
Az Mt. bizonyos megkötések mentén, de viszonylag szabad kezet ad a feleknek a megállapodás tartalommal való kitöltésére.
A szerződésben a munkáltatónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy meghatározott formában és mértékben támogatást nyújt a munkavállaló tanulmányainak folytatására. A munkáltató megteheti, hogy nem a teljes összeg, csupán annak egy részének megfizetését vállalja, vagy anyagi támogatás helyett pluszszabadidőt, szabadságot biztosít. A munkavállaló kötelezettsége az, hogy a tanulmányokat folytatja, és a végzettség megszerzését követően a megállapodásban rögzített határidőn belül felmondással nem szünteti meg munkaviszonyát.
A munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak nem számítható be.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Bérjegyzék küldése elektronikus úton a munkavállalónak
A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.
Érdekel
Milyen hátrányt okozhat az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése?
Az egyéni vállalkozók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy átmenetileg valamilyen oknál fogva kénytelenek a tevékenységüket szüneteltetni. Az alábbiakban a szüneteltetés társadalombiztosítási és egyéb következményeit, a pénzbeli ellátásokat érintő szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel