A vállalkozások feleslegessé vált tárgyi eszközeiket megpróbálhatják értékesíteni, leselejtezhetik azokat, illetve, ha van rá igény, térítés nélküli átadás lehetőségével is élhetnek.
A tárgyieszköz-értékesítés, selejtezés, térítés nélküli átadás számvitele és adózása
A tárgyi eszközök értékesítése
2021. üzleti évtől a tárgyi eszköz értékesítésének számviteli elszámolása, az értékesítés eredményhatásának beszámolóban történő bemutatása megváltozott. A magyar számviteli szabályok szerint az értékesítésre tartott eszközöket nem kell elkülönítetten kimutatni a beszámolóban, így azok főkönyvi elkülönítése sem szükségszerű. Az értékesítésre váró eszközök azonban már nem feltétlenül vesznek részt a jövedelemtermelő tevékenységben, így azok terv szerinti értékcsökkenésének felülvizsgálata indokolt lehet, amennyiben azok még értékkel szerepelnek a könyvekben.
A tárgyi eszköz értékesítésének elszámolása során nem kerül érvényesítésre a bruttó elszámolás elve, azaz az értékesítés nettó ellenértékének és a tárgyi eszköz könyv szerinti értékének viszonyát kell vizsgálni.
Az egyéb bevételek között kell kimutatni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket az értékesítéskor.
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt az értékesítéskor.
Az értékesítés könyvviteli elszámolásának részleteit az Sztv. nem szabályozza, ennek kidolgozása a vállalkozás számlarendjében kell, hogy megtörténjen. Egy lehetséges megoldás a technikai számla alkalmazása, mely a következő tételekben kerül bemutatásra.
A tárgyi eszközök bruttó értékének kivezetése
T 368. Technikai számla –
K 12x-15x. Tárgyi eszközök bruttó értéke
A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének kivezetése
T 129x-159x. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése –
K 368. Technikai számla
A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének kivezetése
T 118x. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése
T 128x-158x. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése –
K 368. Technikai számla
A tárgyi eszközzel kapcsolatban korábban elszámolt értékhelyesbítés kivezetése
T 417. Értékelési tartalék –
K 127x-157x. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Értékesített tárgyi eszköz nettó ellenértéke
T 311. Vevők –
K 368. Technikai számla
A tárgyi eszközök selejtezése
A maradványértéket elért, nem nullára leírt tárgyi eszközök esetében a selejtezés eredményhatással jár. A selejtezett tárgyi eszköz könyv szerinti értékét egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni a könyvekből.
Selejtezett tárgyi eszköz könyv szerinti értékének kivezetése
A tárgyi eszközökre terven felüli értékcsökkenés elszámolása
T 866. Terven felüli értékcsökkenés –
K 128x-158x. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
Mivel az eszköz nem marad a vállalkozás használatában, tulajdonában, a selejtezést követően ki kell vezetni annak bruttó értékét és terv szerinti halmozott értékcsökkenését is.
T 129x-159x. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
T 128x-158x. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése –
K 12x-15x. Tárgyi eszközök bruttó értéke
A selejtezéshez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a selejtezés tényét selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kell, melyben ki kell térni az elszállítás, kezelés módjára.
Tao 3. melléklet A) alapján: Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ráfordítás az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva. Azaz megfelelő indok és dokumentum hiányában az adózás előtti eredményt növeli kell a selejtezett tárgyi eszköz értékével az adóalap megállapítása során.
Az eredménykimutatásban az Egyéb ráfordítások sor alatti „ebből értékvesztés” információs sorban külön be kell mutatni a tárgyi eszközökre elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét is.
A tárgyi eszközök térítés nélküli átadása
Egyes tárgyi eszközök esetében megoldás lehet azok térítés nélküli átadása. A térítés nélküli átadás üzleti döntés, a számviteli szakember szerepe az ügylet megfelelő elszámolása és bemutatása a beszámolóban.
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök – a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével – nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.
A térítés nélküli átadás az áfa szabályai szerint adóköteles, így az átadót számlázási és adófizetési kötelezettség terheli. Az átadás nulla értéken történik, ugyanakkor az áfa alapja az adott eszköz piaci értéke kell legyen.
A térítés nélkül átadott eszközt ki kell vezetni a könyvekből
A tárgyi eszközök bruttó értékének kivezetése
T 869. Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke –
K 12x-15x. Tárgyi eszközök bruttó értéke
T 129x-159x. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
T 128x-158x. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése –
K 869. Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke
A térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség elszámolása, ha az átvevő megtéríti
T 368. Egyéb követelések –
K 467. Fizetendő áfa
A térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség elszámolása, ha az átvevő nem téríti meg
T 869. Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke –
K 467. Fizetendő áfa
A tao szerint a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke és azzal kapcsolatban elszámolt áfa nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ha a juttatás nem adományként külföldi részére történik, vagy nem rendelkezik az adózó a juttatásban részesülő nyilatkozatával, mely szerint juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A tárgyi eszközök selejtezése és térítés nélküli átadása során tehát figyelemmel kell lenni a kapcsolódó adójogszabályokra, és év végén a beszámoló összeállításakor, a társaságiadó-kötelezettség összegének megállapításakor az ügylet valós tartalma, az azt igazoló dokumentumok alapján kell dönteni az adóalap növeléséről, illetve annak elmaradásáról.
További cikkek
Elhatárolás vagy szállítói kötelezettség?
Ez az egyik olyan, számvitellel összefüggő téma, ami szinte sosem évül el. Több évtizede a beszámolókészítés időszakában leggyakrabban feltett kérdés: elhatárolás vagy szállítói kötelezettség? Az év elején ugyanis sok olyan számla érkezik a vállalkozásokhoz, melyben a szolgáltatás teljesítése 2023-ban megtörtént, de a számlát csak 2024-ben állítják ki. Tetézi a problémát, ha a fizetési határidővel egyező, 2024-es áfateljesítési időponttal kell kalkulálni. De hogyan kell ezeket a számlákat lekönyvelni?
Érdekel
Szünetelő egyéni vállalkozó
A szünetelés alatt levő egyéni vállalkozókkal nem olyan régen már foglalkoztunk, de esetükben a szünetelést megelőzően végzett munkáért kapott összeg elszámolása megváltozott. Járulékban, szochóban és szja-ban is szigorodtak a szabályok, és most példákkal fűszerezve nézzük át azokat.
Érdekel