A végelszámolás számviteli feladatai

2021. március |#számvitel
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A végelszámolás a jogutód nélküli megszűnés egyik esete. Abban az esetben választható, ha a cég nem fizetésképtelen (azaz tartozásait a cégvagyon vélhetően fedezni fogja), de nem kíván tovább működni.

A végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.

A könyvvezetésnek lehetővé kell tennie

  • A korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítását.
  • A Számviteli törvény szerinti üzleti évenként készítendő számviteli beszámoló készítését.
  • A számviteli adatokra épülő adóbevallások összeállítását.
  • A végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelést, valamint a vagyonfelosztási javaslat alátámasztását.

Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor, a legfőbb szervnek az alábbiakról kell döntenie

  • Végelszámolás kezdő időpontjának meghatározása.
  • Végelszámoló megválasztása.
  • Törvényes képviselő, vezető tisztségviselő.

A végelszámoló legfontosabb feladatai

  • A cég vagyoni helyzetének felmérése.
  • A cég követeléseinek behajtása.
  • A cég tartozásainak kiegyenlítése.
  • A cég jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése.
  • Szükség esetén (főként a tartozások kiegyenlítése miatt) a vagyoni eszközök értékesítése.
  • A fennmaradó cégvagyon cég tagjai (részvényesei) közötti pénzben/természetben történő felosztása.
  • A cég működésének megszüntetése.

Számviteli feladatok a végelszámolás kezdetén

  • A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal (ez lesz a fordulónap) – a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül – el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót (testületnek jóvá kell hagyni, szükség esetén kell könyvvizsgálat is) (üzleti jelentést nem kell összeállítani).
  • A beszámolót (könyvvizsgálói jelentéssel, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot) letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
  • A cég iratanyagát át kell adni a végelszámolónak.
  • Össze kell állítani és be kell nyújtani az adóhatósághoz a tevékenységzáró adóbevallásokat (beleértve a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző időszakra vonatkozó bevallásokat is).
  • A végelszámolás közzétételét követően 40 nap áll rendelkezésre a hitelezői igények bejelentésére.
  • Jegyzék készítése elismert és vitatott hitelezői igényekről.

A végelszámolás időszaka alatt

  • A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján a végelszámolás kezdő időpontjával végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt) készít, majd ez alapján megnyitja könyveit.
  • A végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja, elkészíti a korrigált felszámolási nyitó mérleget.
  • A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett gazdálkodó eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát.
  • A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló üzleti évenként számviteli beszámolót köteles készíteni (üzleti jelentést nem kell összeállítani).

A végelszámolás befejezésekor

  • A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni (kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni).
  • A vagyonelemeket piaci értéken kell értékelni.
  • A számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. Ez alapján lehet majd dönteni a vagyon kiadásáról.

A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

  • a számvitelről szóló törvény szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
  • végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

Az egyszerűsített végelszámolás lépései

  • Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
  • Az egyszerűsített végelszámolás megindítását – az adójogi szabályoknak megfelelően – az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelenteni, így ebben az esetben nem kell ügyvédnek eljárni a végelszámolás során (T201T jelzésű nyomtatványon). A bejelentés tartalmazza a végelszámolás kezdőnapját, valamint az erről szóló határozat dátumát.
  • A végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet lezáró bevallást és számviteli beszámolót kell készíteni, azt közzé kell tenni és letétbe helyezni.
  • 30 napon belül a következő bevallásokat kell beadni V1 kóddal: 01, 08, 65, 71, HIPA.
  • A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
    A cégbíróság Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza többek között az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott. A közlemény tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
  • A végelszámolás időszakában V2 kóddal kell beadni a bevallásokat.
  • A végelszámolás befejezésekor – legkorábban a cégközlönyben való megjelentést követő 40. nap után – a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
  • Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot (T201T jelzésű nyomtatványon). A végelszámolás záró napját követő 30 napon belül, a végelszámolás záró napjával tevékenységet lezáró társaságiadó-bevallást, illetve végelszámolást lezáró beszámolót kell készíteni, melyet letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
  • A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles a cégkapun keresztül megküldeni a cégbíróságnak az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, valamint a határozatot a jogszabályban meghatározott iratminta kitöltésével.
  • A végelszámolás lezárásakor V3 kóddal kell beadni a bevallásokat.
  • Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs.
  • Az adóhatósági értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte után a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.

További cikkek

áfaszámvitelszja
2024. október |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.

Érdekel
áfaszámvitel
2024. június |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Azért remélem, hogy a személygépkocsival kapcsolatos káresemény nem mindennapos gazdasági esemény, de sajnos időnként előfordulhat. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is.

Érdekel