Átalakulás és/vagy kiva adózás – 2. rész

2021. március |Előfizetői cikk |#kiva
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Cikkünk első részében megemlítettem, hogy az átalakulások során fontos tisztában lenni a kiva adózást érintő tranzakciók tervezéséhez, továbbá végrehajtásához, így abban azokat a szabályokat ismertettük, amelyek a kivastátuszukat elvesztő átalakuló, szétváló, illetve egyesülő társaságokra vonatkoznak. Ebben a részben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy milyen fordulónapra kell elkészíteni a kivás időszakot lezáró beszámolót és bevallásokat.

Milyen fordulónapra kell elkészíteni a kivás időszakot lezáró beszámolót és bevallásokat?

Számviteli szakemberek számára egyértelműen fontos, hogy a jogelőd cégek egyesülését, illetve szétválását úgy célszerű megvalósítani (ha az megoldható), hogy a kivás időszak záró időpontja az éves beszámoló fordulónapjára, december 31-re, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább hó végére essen. Az ilyen tranzakciókat kezelők részére kedvező, hogy azok cégbejegyzési időpontját, meghatározott feltételek mellett, ügyvéd útján kérelmezhetik a Cégbíróságtól, ily módon tudják elérni, hogy a kivabevallás záró napja a kívánt időpont legyen.

De mi legyen a kért cégbejegyzési időpont?

Ennek megállapításához értelmezzük ebből a szempontból a kiva adózást automatikusan megszüntető szabályt: „a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal”.

A cégbejegyzés helyes időpontkéréséhez először az egyesülés, szétválás napját kell jól meghatározni. Ez viszont szó szerint ilyen fogalomként törvényileg nem definiált. Segítségül lehet viszont hívni a 2006. évi Cégtörvényt (Ctv.), amely a cégbejegyzési eljárást szabályozza a következők szerint.

  • A Ctv. az átalakulások cégbírósági bejegyzésével összefüggésben az 57. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy az átalakulás esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő 30 munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő valamennyi cég cégirata hiánymentesen az eljárásra illetékes Cégbíróság rendelkezésére áll.
  • A Ctv. 57. § (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy ha az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be. A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem Cégbírósághoz történt benyújtását követő 90. nap (figyelem, ez naptári napot jelent).

Az előzőekből következik, hogy a kérhető bejegyzési nap a beadástól számítottan 30 munkanap és 90 nap közötti. A kért bejegyzési időpont 30. munkanaphoz közeli megjelölése két problémával járhat:

  • egyrészt esetleges irathiány fellépésekor könnyen ki lehet csúszni a kért határidőből, ami a fentiek szerinti gondokat okozhatja;
  • másrészt a korai időpontra kért bejegyzést esetleg a NAV eljárása hiúsítja meg.

Meglátásunk szerint óvatos megközelítés mellett a bejegyzés időpontját 60 és 90 nap között, a hónap utolsó napjára kell kérni.

Fontos emlékeztetnünk arra, hogy a jogi szabályozás szerint (Ctv., Át.) a Cégbíróság a jogutód jogi személy jogelődöt feltüntető bejegyzésével egyidejűleg a jogelőd jogi személyt törli a nyilvántartásból a jogutód feltüntetése mellett.

A jogutód nyilvántartásba történő bejegyzéséig, a jogelőd jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra.

Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. [2013. évi CLXXVI. átalakulási törvény, továbbiakban Át. 11. § (1.a), (1.b), (1.c)]

E tekintetben módosították a Ctv.-t,

  • amennyiben az átalakulás a jogelőd megszűnésével jár (pl. társaságiforma-váltás, összeolvadás vagy különválás), úgy az átalakulás bejegyzésének időpontja a jogelőd törlésének a napja;
  • abban az esetben, ha az átalakulás során a jogelőd nem szűnik meg (pl. beolvadás, kiválás, beolvadásos kiválás), úgy az átalakulás időpontja a jogelőd létesítő okirat törölt adata bejegyzésének a napja – 57. § (2).

Ezek az új pontosító Ctv.- és Át.-szabályok 2019. október 1-jétől léptek hatályba, az ezt követően meghozott végleges átalakulásra vonatkozó elhatározások (ún. második döntés) alapján induló eljárásokra kell alkalmazni.
A fenti szabályok ismeretében kéne válaszolni arra a kérdésre, hogy pl. egy beolvadásos egyesülés esetében, ahol a beolvasztó cég kiva adózó és december 31-gyel szeretné kiva adózását zárni, milyen időpontot kérjenek a fúzió cégbejegyzésére. Első megközelítésben természetes válaszként adódik december 31-e. Amennyiben december 31-ét kérnek, úgy a Kata/Kiva tv. szó szerinti értelmezése esetén a kiva adózás záró bevallásának és beszámolójának fordulónapja december 30-a és december 31-e, tehát 1 nap önálló taós és számviteli beszámolási időszak lenne.

Tapasztalnunk kellett azonban azt, hogy hasonló esetben (igaz, a kiválással érintett jogelődnél egy tag a vagyon egy részével év közben vált ki), hogy a NAV a cég kivastátuszát a kiválás cégbejegyzésének napjával törölte, így a kiva adózási periódus záró bevallását és beszámolóját erre a dátumra mint fordulónapra kellett elkészíteni, és nem az azt megelőző napra.

Viszont, ha a Kata/Kiva tv. szó szerinti értelmezése alapján a fúzió cégbejegyzésére a következő év január 1-et kérnek, és a NAV ezzel a dátummal törli a kiva adózási státuszt, akkor december 31-re éves beszámoló és kivabevallás mellett, a következő év január 1. napjára – 1 napos időszakra – ismét beszámoló és tao záró bevallás lenne készítendő.

A 3. részben ismertetjük a kivastátuszt elvesztők záró beszámolóihoz kapcsolódó speciális zárlati teendőket.

További cikkek

kivaszjaszochoTbj
2024. augusztus |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A szerzői jogdíjak adózásával most kifejezetten a kisvállalati adó alanyaival összefüggésben foglalkozunk, és talán a cikk végére mindenki számára egyértelművé válik, milyen lehetőség rejlik benne.

Érdekel
adóinnovációs járulékiparűzési adókiva
2024. június |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A kivaalanyok adóalap-megállapítása lényegesen más alapokon nyugszik, mint a társaságiadó-alanyoké. De a poén nem itt van. Az iparűzési adót a kivaalanyok választásuk szerint a kivaalap 120%-ában is meghatározhatják. Akkor lépjünk a következő mezőre. Milyen kihatással van ez az innovációs járulékra?

Érdekel