Cikkünk első részében megemlítettem, hogy az átalakulások során fontos tisztában lenni a kiva adózást érintő tranzakciók tervezéséhez, továbbá végrehajtásához, így abban azokat a szabályokat ismertettük, amelyek a kivastátuszukat elvesztő átalakuló, szétváló, illetve egyesülő társaságokra vonatkoznak. Ebben a részben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy milyen fordulónapra kell elkészíteni a kivás időszakot lezáró beszámolót és bevallásokat.
Átalakulás és/vagy kiva adózás – 2. rész
Milyen fordulónapra kell elkészíteni a kivás időszakot lezáró beszámolót és bevallásokat?
Számviteli szakemberek számára egyértelműen fontos, hogy a jogelőd cégek egyesülését, illetve szétválását úgy célszerű megvalósítani (ha az megoldható), hogy a kivás időszak záró időpontja az éves beszámoló fordulónapjára, december 31-re, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább hó végére essen. Az ilyen tranzakciókat kezelők részére kedvező, hogy azok cégbejegyzési időpontját, meghatározott feltételek mellett, ügyvéd útján kérelmezhetik a Cégbíróságtól, ily módon tudják elérni, hogy a kivabevallás záró napja a kívánt időpont legyen.
De mi legyen a kért cégbejegyzési időpont?
Ennek megállapításához értelmezzük ebből a szempontból a kiva adózást automatikusan megszüntető szabályt: „a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal”.
A cégbejegyzés helyes időpontkéréséhez először az egyesülés, szétválás napját kell jól meghatározni. Ez viszont szó szerint ilyen fogalomként törvényileg nem definiált. Segítségül lehet viszont hívni a 2006. évi Cégtörvényt (Ctv.), amely a cégbejegyzési eljárást szabályozza a következők szerint.
- A Ctv. az átalakulások cégbírósági bejegyzésével összefüggésben az 57. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy az átalakulás esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő 30 munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő valamennyi cég cégirata hiánymentesen az eljárásra illetékes Cégbíróság rendelkezésére áll.
- A Ctv. 57. § (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy ha az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be. A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem Cégbírósághoz történt benyújtását követő 90. nap (figyelem, ez naptári napot jelent).
Az előzőekből következik, hogy a kérhető bejegyzési nap a beadástól számítottan 30 munkanap és 90 nap közötti. A kért bejegyzési időpont 30. munkanaphoz közeli megjelölése két problémával járhat:
- egyrészt esetleges irathiány fellépésekor könnyen ki lehet csúszni a kért határidőből, ami a fentiek szerinti gondokat okozhatja;
- másrészt a korai időpontra kért bejegyzést esetleg a NAV eljárása hiúsítja meg.
Meglátásunk szerint óvatos megközelítés mellett a bejegyzés időpontját 60 és 90 nap között, a hónap utolsó napjára kell kérni.
Fontos emlékeztetnünk arra, hogy a jogi szabályozás szerint (Ctv., Át.) a Cégbíróság a jogutód jogi személy jogelődöt feltüntető bejegyzésével egyidejűleg a jogelőd jogi személyt törli a nyilvántartásból a jogutód feltüntetése mellett.
A jogutód nyilvántartásba történő bejegyzéséig, a jogelőd jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra.
Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. [2013. évi CLXXVI. átalakulási törvény, továbbiakban Át. 11. § (1.a), (1.b), (1.c)]
E tekintetben módosították a Ctv.-t,
- amennyiben az átalakulás a jogelőd megszűnésével jár (pl. társaságiforma-váltás, összeolvadás vagy különválás), úgy az átalakulás bejegyzésének időpontja a jogelőd törlésének a napja;
- abban az esetben, ha az átalakulás során a jogelőd nem szűnik meg (pl. beolvadás, kiválás, beolvadásos kiválás), úgy az átalakulás időpontja a jogelőd létesítő okirat törölt adata bejegyzésének a napja – 57. § (2).
Ezek az új pontosító Ctv.- és Át.-szabályok 2019. október 1-jétől léptek hatályba, az ezt követően meghozott végleges átalakulásra vonatkozó elhatározások (ún. második döntés) alapján induló eljárásokra kell alkalmazni.
A fenti szabályok ismeretében kéne válaszolni arra a kérdésre, hogy pl. egy beolvadásos egyesülés esetében, ahol a beolvasztó cég kiva adózó és december 31-gyel szeretné kiva adózását zárni, milyen időpontot kérjenek a fúzió cégbejegyzésére. Első megközelítésben természetes válaszként adódik december 31-e. Amennyiben december 31-ét kérnek, úgy a Kata/Kiva tv. szó szerinti értelmezése esetén a kiva adózás záró bevallásának és beszámolójának fordulónapja december 30-a és december 31-e, tehát 1 nap önálló taós és számviteli beszámolási időszak lenne.
Tapasztalnunk kellett azonban azt, hogy hasonló esetben (igaz, a kiválással érintett jogelődnél egy tag a vagyon egy részével év közben vált ki), hogy a NAV a cég kivastátuszát a kiválás cégbejegyzésének napjával törölte, így a kiva adózási periódus záró bevallását és beszámolóját erre a dátumra mint fordulónapra kellett elkészíteni, és nem az azt megelőző napra.
Viszont, ha a Kata/Kiva tv. szó szerinti értelmezése alapján a fúzió cégbejegyzésére a következő év január 1-et kérnek, és a NAV ezzel a dátummal törli a kiva adózási státuszt, akkor december 31-re éves beszámoló és kivabevallás mellett, a következő év január 1. napjára – 1 napos időszakra – ismét beszámoló és tao záró bevallás lenne készítendő.
A 3. részben ismertetjük a kivastátuszt elvesztők záró beszámolóihoz kapcsolódó speciális zárlati teendőket.
További cikkek
Év végi hajrában
Az év utolsó negyedévében sokat tehetünk annak érdekében, hogy a pillanatok alatt elérkező zárási munkálatokat előkészítsük. Ebből szemezgetünk, hátha tudunk segíteni egy-két kollégának abban, hogy könnyebb legyen a 2024-es év első 5 hónapja.
ÉrdekelKivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
Érdekel