Átalakulás és/vagy kiva adózás, 3. rész

Milyen speciális sajátos zárlati elszámolások kapcsolódnak a kivastátuszt elvesztők záró beszámolóihoz? Hogyan változott ezen elszámolások szabályozása 2021. év elejétől?

Visszautalva itt a 2. részben ismertetett szabályokra, az év végére ütemezett kiva adózó cégeket érintő egyesülésekre, szétválásokra, beolvadásos szétválásokra, egyáltalán nem mindegy, hogy mely napon tekintendők ezek a tranzakciók megvalósultnak, illetve a NAV milyen dátummal törli az azokban részt vevő cégek kivastátuszát, 2020. december 31-vel vagy 2021. január 1-jével. E tekintetben a Kata/Kiva tv. 2020. december 31-e előtti viszonylag lazább rendelkezését 2021. január 1-jei hatálybalépéssel felváltotta egy érdemben precízebb, adóztatási célokat jobban kiszolgáló szabályozás. Érzékelhetően erős szándék irányult a kivaidőszak alatt keletkezett osztalékalapot képező nyereség teljes körű megadóztatására.

Az előzőekkel összefüggésben a kivaidőszak aktuális zárásának tapasztalataink szerint legizgalmasabb kérdése a lekötött tartalék, az elhatárolt veszteség elszámolásának összefüggése. Ezzel kapcsolatban számos cikk, illetve prezentáció jelent meg. Ezért itt csak a kivaidőszak alatt keletkezett eredménytartalék helyébe lépő eredménymutató miatti tartalmi változás hatásaira koncentrálunk.

A kiva adó hatálya alól való kikerüléskor

Korábban (2020. 12. 31-ig) érvényes szabály szerint:

Kivaidőszak alatt keletkezett eredménytartalék számítása (korábbi szabályozás szerint):

Figyelembe veendő azonban, hogy a Számviteli törvény szerint az adott évi adózott eredményből az eredménytartalékba való átvezetés a tárgyidőszak zárását követően történik, így a kivaidőszakban keletkezett eredménytartalékban benne volt az ezen időszakot megelőző utolsó taós periódus adózott eredménynek megfelelő összeg. Nem volt viszont benne a kivastátusz megszűnése időpontjára mint fordulónapra készített beszámoló adózott eredménye.

Következésképpen az járt jól, akinek kiugróan magas volt az utolsó bevallási időszakban ilyen adóalanyként realizált adózott eredménye.

Ezáltal megérhette az ilyen adózónál – kilépve a kiva adózásból – a következő évtől tao adózásra áttérni, még úgy is, hogy 24 hónapig nem kerülhet vissza.

Amennyiben az (záró-nyitó) eredménytartalék egyéb korrekciós tételeket is figyelembe vevő különbözet értéke pozitív volt, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képzett kötelezően. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kellett alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető. Továbbá az így képzett lekötött tartaléknak nem beruházási célra történő feloldása esetén késedelmi pótlékot nem kell megfizetni. (Természetesen a kivát megelőző taós időszakban keletkezett eredménytartalék változatlanul megmaradt.)

Amennyiben az előző képlet szerint meghatározott érték negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli. A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kisvállalati adóalanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét, a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya – a visszatérést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. [28. § (4.a) és (4.b)]

2021. év elejétől változás [28. § (4.a)–(4.e)] szerint

Lekötött tartalékba átvezethető (csupán lehetőség) pozitív összeg meghatározása

Amennyiben a fenti összeg pozitív, akkor az adózó – erre irányuló választása alapján – az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez.

Ha az adózó választása szerint az előbbiekben meghatározott pozitív összegre a bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képzi meg, akkor ezen összeg után a kisvállalati adóalanyiság utolsó napján hatályos, a Tao tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ez esetben ez a taorátával megadózott összeg az eredménytartalékba kerül, a kivaidőszakot megelőzően keletkezett ilyen összeggel együtt.

Amennyiben az előzőekben képlet szerint számított összeg negatív, az elhatárolt veszteségként számolható el.
A fentiek szerint képzett lekötött tartalék és az elhatárolt veszteség felhasználásának korábbi szabályozása lényegileg nem változott.

Az adózó köteles külön nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a fentiek szerint képzett lekötött tartalékot, a tao-adórátával leadózott eredménytartalékot, illetve elhatárolt veszteséget. [28. § (4.a)–(4.e)]
Mint a cikkünk előző két részéből is kitűnik, amennyiben még az új kivaszabályok hatálybalépése (2021. 01. 01.) előtt történt az egyesülések, szétválások, beolvadásos szétválások cégbírósági bejegyzése, úgy a kivastátusz megszűnése jelentős adómegtakarítást jelenthetett.