Automaták adminisztrációja – Automata Felügyeleti Egység

Mi is az az AFE-egység?

AFE-egységnek az Automata Felügyeleti Egységet hívják, ami arra hivatott, hogy az önálló értékesítést végző automata pénzügyi forgalmát továbbítsa egy erre a célra kifejlesztett rendszer felé. Ez a rendszer átadja az adatokat a NAV rendszerének, ami innentől kezdve a hivatalos forgalma lesz a fent említett automatának.

A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó automaták adózással kapcsolatos szabályozását bizonytalanság lengi körül. Ennek az az oka, hogy az adózás rendjéről szóló törvény már közel két éve előírja, minden automatát fel kell szerelni AFE-egységgel, nem csak az élelmiszert (italt és/vagy ételt) árusító automatákat. Ezzel együtt megfogalmazta, hogy PM-rendelet fogja a technikai részleteket tisztázni, amely PM-rendelet még nem létezik. Tehát nincs meg az az információ, hogy mi a határidő.

A nem élelmiszer-automaták regisztrációs kötelezettsége (AVTOMATA) évekkel ezelőtt előírásra került, ugyanakkor az AFE-egység beszereléséről pedig semmi hír.

Az élelmiszer-automaták regisztrációját (AUTOMATA) belátható időn belül követte az AFE-beszerelés. A regisztrációt követően egy U betűvel kezdődő számsor kap az automata, amit jól látható helyre ki is kell ragasztania az üzemeltetőnek.

A lényeg, hogy jelenleg a nem élelmiszer-automatákat regisztrálni kell, de az AFE-egység beszerelése ügyében semmilyen kezdeményezési kötelezettsége sincs az üzemeltetőnek. Azt kell megvárni, hogy az AFE-egységet szabályozó PM-rendelet módosuljon (vagy új kerüljön kihirdetésre), és az abban leírt határidőkből lehet kiindulni. Mivel várhatóan ugyanazon egyetlen felügyeleti szolgáltató intézi a beszerelést, így a folyamat igen hosszúra fog nyúlni, tehát lesz olyan időszak, amíg az automaták egy része AFE-egységgel, míg a másik része AFE-egység nélkül fog üzemelni.

Bizonylatolási rend

Amíg nincs AFE-egység, addig mindig felmerül a kérdés, hogy mi legyen az a bizonylatolási rend, amit a NAV elfogad, hiszen az automatákba bedobott pénz, illetve bankkártyás fizetés áfa szempontjából adóalap (bruttó módon!), számviteli szempontból bevétel. Különösen a készpénz a kérdéses, hiszen az automaták ürítése az egyetlen olyan pont, ahol regisztrálni lehet, hogy milyen összegű bevétellel számolhat az üzemeltető.

A pénzbedobós automaták között is van különbség abban a tekintetben, hogy maga az automata már számolja a bedobott pénz mennyiségét vagy sem. Megjegyzendő, hogy maga a készpénzt számláló automata önmagában nem minősül olyan automatának, amit be kellene jelenteni. Nyilván a gyakorlatban a készpénzt számláló automata olyan rendszernek a része, ami az adott termék értékesítését, a szolgáltatás igénybevételét emberi beavatkozás nélkül biztosítja, és így az egész rendszer tekinthető automatának, amit már be kell regisztrálni.

A kérdés tehát az, hogy a pénzbedobó automata mit tud számolni, milyen kimutatást tud produkálni. Ha a pénzbedobó automata semmilyen kimutatásra nem képes, akkor az üzemeltető az ürítési jegyzőkönyvet veszi alapul. Nyilvánvaló, hogy adójogi szempontoktól függetlenül ez a legkevésbé biztonságos megoldás az üzemeltetőnek, hiszen ha nem maga az üzemeltető vállalkozó (egyéni vállalkozó, cégvezető) járja körbe az automatákat, akkor az erre a feladatra felvett kollégáiban meg kell bíznia. A mai elektronikus világban arrafelé haladunk, hogy a pénzbedobó automaták már számolják a pénzt, azaz leürítéskor gyakorlatilag csak azt kell ellenőrizni, hogy az automata által regisztrált összeg egyezik-e a megszámolt összeggel. Ha eltérés van, akkor azt jegyzőkönyvbe rögzíteni kell. Tehát a nem élelmiszer-automaták esetén marad az a megoldás a bevétel rögzítésére, amit az üzemeltető „kitalál”, annak függvényében, hogy a pénzbedobó automata milyen szintű kimutatásra képes.

50 Ft visszaváltási díj

Az AFE-egységgel már rendelkező élelmiszer-automaták körében is van most aktuális kérdés. A palackos italokat értékesítő automaták üzemeltetőinél jogosan merül fel a kérdés, hogy az 50 forintos visszaváltási díjat hogyan kezeljék le. Mennyiben kell az automatának tudnia ezt az 50 forintot külön kezelnie?

A válasz az, hogy igenis külön kell kezelnie, mert ha az ital árától nem különbözteti meg, akkor erre az 50 forintra is fel kell az áfát számítania. Ha megnézzük a vonatkozó PM-rendeletet, akkor a pénztárgépekhez hasonló részletezettséggel nem találunk arra leírást, hogy adókulcsonként külön gyűjtőket kellene létrehozni, mindössze azt a lehetőséget adja meg a rendelet, hogy az AFE-egységben meg lehet különböztetni a bevételt áfamérték szerint.

Tehát a jogszabályból kiindulva felprogramozható az AFE-egység olyan módon, hogy a visszaváltási díjat külön, áfa hatályán kívüli tételként rögzítse, és így továbbítsa az adatot a NAV-hoz.

Előfordulhat olyan eset, hogy ez a felprogramozás elmarad, vagy csak később kerül rá sor. Ez pedig azt jelenti, hogy a bruttó 50 forintos visszaváltási díjak után meg kell fizetnie az üzemeltetőnek az áfát (sok automata és több hónapos időszak esetén ez már érezhető összeg), hiszen a NAV részére ez az információ megy be adatszolgáltatás formájában. Ez alól az az eset lehet kivétel, ha az üzemeltető bármilyen módon ki tudja darabra mutatni, hogy mennyi 50 forintos visszaváltási díjas palackot adott el. Ezzel tudja bizonyítani azt, hogy miért vall be kevesebb áfát, mint amit az AFE jelentése alapján be kellene vallania.