Az alábbiakban az örökbefogadói díjra való jogosultság, illetve ezen, pénzbeli ellátás megállapítására, alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Az örökbefogadói díj főbb szabályai
Jogszabályi háttér
Az örökbefogadást a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. Az örökbefogadáshoz az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának a hozzájárulása szükséges.
Az örökbefogadói díj, mint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermek(ek) esetén 2020. január 1-jétől igényelhető, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.
Az öfd-re való jogosultság feltételei
Az örökbefogadói díjnak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/H § szakasza alapján az alábbi jogosultsági feltételei vannak:
- a gyermek által betöltött második. (ikergyermekek esetén harmadik) életév,
- a gyermeknevelésbe vétele napját megelőző kettő éven belül legalább 365 napi előzetes biztosítási idő,
- biztosítási jogviszony fennállása az ellátásra való jogosultság megnyílásakor,
- az örökbefogadó szülő a gondozásba vétel időpontját megelőzően egy évnél rövidebb ideje neveli a gyermeket a saját háztartásában.
Előzetes biztosítási időbe beszámítható
Az örökbefogadói díjra (továbbiakban: ÖFD) való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (kivéve a hallgatói gyed), öfd folyósításának az idejét,
- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb 180 napot,
- a rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét,
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) 49/A § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt [Ebtv. 40. § (2) bek.].
Tehát a fentiek alapján az öfd-re való jogosultság feltétele, hogy örökbefogadási szándékkal történjen a gyermeknevelésbe vétele, továbbá, hogy az igénylő a nevelésbe vétel napját megelőző kettő éven belül 365 napon át biztosított legyen. Az előzetes 365 napi biztosítási idő megállapításánál összeszámítási szabály alkalmazandó, azaz nem szükséges, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon, lehetnek 30 napnál hosszabb megszakítások a biztosítási időben.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása
Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Munkabaleset, úti, üzemi baleset esetén a baleseti táppénzre való jogosultság, időtartama, alapja, mértéke
Az alábbiakban a baleseti táppénzt mint az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető ellátást érintő főbb szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel