Az alábbiakban az örökbefogadói díjra való jogosultság, illetve ezen, pénzbeli ellátás megállapítására, alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Az örökbefogadói díj főbb szabályai
Jogszabályi háttér
Az örökbefogadást a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. Az örökbefogadáshoz az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának a hozzájárulása szükséges.
Az örökbefogadói díj, mint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermek(ek) esetén 2020. január 1-jétől igényelhető, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.
Az öfd-re való jogosultság feltételei
Az örökbefogadói díjnak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/H § szakasza alapján az alábbi jogosultsági feltételei vannak:
- a gyermek által betöltött második. (ikergyermekek esetén harmadik) életév,
- a gyermeknevelésbe vétele napját megelőző kettő éven belül legalább 365 napi előzetes biztosítási idő,
- biztosítási jogviszony fennállása az ellátásra való jogosultság megnyílásakor,
- az örökbefogadó szülő a gondozásba vétel időpontját megelőzően egy évnél rövidebb ideje neveli a gyermeket a saját háztartásában.
Előzetes biztosítási időbe beszámítható
Az örökbefogadói díjra (továbbiakban: ÖFD) való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (kivéve a hallgatói gyed), öfd folyósításának az idejét,
- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb 180 napot,
- a rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét,
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) 49/A § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt [Ebtv. 40. § (2) bek.].
Tehát a fentiek alapján az öfd-re való jogosultság feltétele, hogy örökbefogadási szándékkal történjen a gyermeknevelésbe vétele, továbbá, hogy az igénylő a nevelésbe vétel napját megelőző kettő éven belül 365 napon át biztosított legyen. Az előzetes 365 napi biztosítási idő megállapításánál összeszámítási szabály alkalmazandó, azaz nem szükséges, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon, lehetnek 30 napnál hosszabb megszakítások a biztosítási időben.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A munkavállalók harmadik személytől kapott juttatásai (borravaló) és a felszolgálási díj
Az alábbiakban a munkavállaló által harmadik személytől elfogadható juttatásokkal (pl. borravaló), valamint ezzel összefüggésben a felszolgálási díjjal kapcsolatos munkajogi és adózási, járulékfizetési szabályokkal foglalkozunk.
Érdekel
Soron kívüli bevallások
Az egyéni vállalkozó szünetelése esetén megszűnik a soron kívüli bevallás kötelezettsége. Az átalányadózók negyedéves bevallási kötelezettsége eddig is rengeteg problémát okozott, vajon hogyan hat erre ez a módosítás?
Érdekel