A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.
Bérjegyzék küldése elektronikus úton a munkavállalónak
A kifizetett munkabér elszámolása, tájékoztatás
A munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni (eltérő megállapodás hiányában). A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) alapján a munkavállaló részére kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása válik szükségessé, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell [Mt. 155. § (1)–(4) bek.].
Az írásbeli tájékoztatás, jognyilatkozat, alaki kötöttség
Az Mt. szerint, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget követel, akkor a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a bérjegyzék alakiságára is ezek a rendelkezések az irányadók. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 18. §].
A jognyilatkozatot alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, ha a felek megállapodása vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem lenne kötelező [Mt. 22. § (1) bek.].
Az írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, amelyben a nyilatkozó fél aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti, továbbá ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, érvényességének feltétele az írásbeli jognyilatkozatnak az is, hogy magából az okiratból megállapítható legyen, annak tartalmát tanú vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.
Elektronikusan közölt bérjegyzék mint jognyilatkozat
A munkáltatónak lehetősége van egyoldalúan arról rendelkezni, hogy a munkabérről való elszámolását a munkavállalók részére elektronikusan biztosítja.
Az Mt. ugyanis előírja az írásbeli formát, de nincs olyan kitétel, hogy ez csak hagyományos, papíralapú lehet.
Az elektronikus dokumentumot mint jognyilatkozatot írásbelinek kell tekinteni, ha annak közlése az abban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas dokumentumban kerül sor [Mt. 22. § (2) bek. a) pont].
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A munkavállalók harmadik személytől kapott juttatásai (borravaló) és a felszolgálási díj
Az alábbiakban a munkavállaló által harmadik személytől elfogadható juttatásokkal (pl. borravaló), valamint ezzel összefüggésben a felszolgálási díjjal kapcsolatos munkajogi és adózási, járulékfizetési szabályokkal foglalkozunk.
Érdekel
Milyen hátrányt okozhat az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése?
Az egyéni vállalkozók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy átmenetileg valamilyen oknál fogva kénytelenek a tevékenységüket szüneteltetni. Az alábbiakban a szüneteltetés társadalombiztosítási és egyéb következményeit, a pénzbeli ellátásokat érintő szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel