Cafetériaváltozások 2025

2024. év végén annyi változással kellett szembenézniük a juttatásokat alkalmazó munkáltatóknak, amire az elmúlt években nem volt példa. Ezért is különösen fontos, hogy megismerjük az egyes új lehetőségeket.

2019-től élő alapelv, hogy azok a juttatások, melyek nem szerepelnek megnevezve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben kedvező adózású juttatásként, jellemzően jövedelemként adóznak. Emellett persze akadnak szép számmal kedvező adózású juttatások, és ezek száma jelentősen emelkedett 2025-re.

Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatások közterhe 2025-re is marad 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó. Ez összesen majd 28% adófizetési kötelezettséget jelent.

Kiva esetén a 10% kiva mellett 15% személyi jövedelemadót kell majd fizetni. Így a juttató 25% adóval biztosíthatja ezeket a juttatásokat. Itt sem történt változás az évváltáskor.

Béren kívüli juttatásként a Széchenyi Pihenő Kártyát adhatják 2025-ben is a megszokott 450 000 forintos éves rekreációs kerettel.

Az éves keret több juttatóra vonatkozóan összeszámolva érvényes.

Annak azonban semmi akadálya, hogy az éves keretek felett is adjon a munkáltató Széchenyi Pihenő Kártya-feltöltést, csak ebben az esetben a keret feletti érték egyes meghatározott juttatásként adózik majd.

Újdonság, hogy a munkavállaló 2025-ben lakásfelújításra is felhasználhatja a SZÉP Kártya-egyenlegét. Az ilyen célra felhasználható összeg nem haladhatja meg a „2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50%-át.

Erre a költési célra az alábbi területeken használhatja a kártyáját a munkavállaló:
  1. vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
  2. bútor-, világításieszköz-, edény-, evőeszköz- és egyéb háztartásicikk-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
  3. iparcikkjellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
  4. szőnyeg-, fal-, padlóburkoló-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).

2025-ben a Széchenyi Pihenő Kártyán egy új, Aktív Magyarok alszámla is nyílik, melyre az Aktív Magyarok-keretösszegig béren kívüli juttatásként adhat támogatást a munkáltató.

Az Aktív Magyarok-keretösszeg 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

Ha a munkavállaló jogviszonya nem teljes évben áll fenn, akkor a keretösszeg a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

Ha a munkavállaló jogviszonya a munkavállaló halálával szűnik meg, akkor ez a keretösszeg évi 120 ezer forint.

A munkáltató a 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet módosítása alapján az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat.

„Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az Szja tv. 71. § (1.a) bekezdése alapján előző naptári félévben utalt pénzösszeg 80%-át már elköltötte.”

Az éves keret itt is több juttatóra vonatkozóan összeszámolva érvényes.

Annak azonban semmi akadálya, hogy az éves keretek felett is adjon a munkáltató feltöltést, csak ebben az esetben a keret feletti érték egyes meghatározott juttatásként adózik majd.

Az Aktív magyarok alszámlára utalt juttatást az alábbi területeken használhatja fel a munkavállaló:
  1. személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., kivéve a drótkötélpályás teherszállítást),
  2. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),
  3. sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),
  4. sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
  5. sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),
  6. testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),
  7. máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.),
  8. máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az airsoft- és paintballpályák üzemeltetése és a piknikezőhelyek üzemeltetése).

Egy teljesen új, béren kívüli juttatási lehetőség a lakhatási támogatás.

A munkáltató kedvező adózással támogathatja a 35 évnél fiatalabb munkavállalóit a lakásbérleti díjuk kifizetésében vagy lakáscélú hitelük törlesztésében maximum évente 1,8 millió forint értékben.

Béren kívüli juttatásként adózik ezen juttatás lakhatási keretösszeget meg nem haladó része.

A lakhatási keretösszeg évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló jogviszonya nem teljes évben áll fenn, akkor a lakhatási keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

Ha év közben betölti a munkavállaló a 35 éves életkort, akkor a lakhatási keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.

Ha a munkavállaló jogviszonya a munkavállaló halálával szűnik meg, akkor a lakhatási keretösszeg évi 1 millió 800 ezer forint.

Amennyiben a támogatásnál a munkáltató túllépi a fenti keretösszeget, úgy a keret feletti érték egyes meghatározott juttatásként adózik majd.

Ez a támogatás lakásbérleti díjának megfizetésére vagy munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő lakóingatlanra vonatkozó lakáscélú hitel törlesztésére használható.

A munkáltatói juttatást a munkavállaló az ehhez kapcsolódó rendeletben meghatározottak szerint a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától.

A lakhatási támogatás igénylésekor a munkavállaló bemutatja a munkáltatónak lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Emellett tájékoztatja a munkáltatót azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.

Ezt követően a munkáltató a támogatást átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással biztosíthatja.

„Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50%-át a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.

A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-ig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.”

Egyes meghatározott juttatások

Ezen juttatási kör adóját a juttatás értékének 1,18-szorosára kell megállapítanunk 2025-ben is.

Erre az adóalapra kell 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót fizetni.

Így az összes közteher 33,04% lesz, ami nem változik most az évváltással.

Kiva esetén a 10% kiva mellett a juttatás értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót fizetni. Így a juttató 27,7% adóval biztosíthatja ezeket a juttatásokat.

Ebbe a kategóriába kerül például 2025-re:
  • A béren kívüli juttatások (Széchenyi Pihenő Kártya) éves rekreációs keret, Aktív Magyarok keret feletti része.
  • Önkéntes egészségpénztárba fizetett célzott szolgáltatás.
  • Csekély értékű ajándék, melyet évente háromszor, a minimálbér 10%-áig terjedő értékben adhat a juttató. Ráadásul nemcsak a munkavállalóknak, hanem például a közeli hozzátartozóiknak is adhat a munkáltató csekély értékű ajándékot termék, szolgáltatás vagy ezekre szóló megfelelő utalvány formájában.
  • Lakhatási támogatás lakáscélú keretösszeget meghaladó része.
  • Több magánszemély részére szervezett vendéglátás, szabadidős célú rendezvény költsége és az ezen átadott – a minimálbér 25%-át meg nem haladó – ajándéktárgy…

…és még néhány speciális juttatási elem.

Adómentes juttatások változásai

A 2024-ben is használt borászati termékek, óvoda, bölcsődei szolgáltatás, sportrendezvény- és kulturális belépő, védőoltás, kerékpárhasználat, távmunka költségtérítése marad a korábban megszokott szabályokkal az adómentes kategóriában 2025. évre is.

Az említett juttatások köre bővül 2025-re a személyi jövedelemadóról szóló törvényben.

A kulturális belépőtől és sportrendezvény-belépőtől függetlenül is adhat a munkáltató állatkerti belépőt, bérletet éves szinten a minimálbér értékéig terjedő korlátozással adómentesen.

Ezen éves összeghatárnál sem kell figyelni, hogy mástól kapott-e ilyet a munkatársunk, és ezt a juttatást sem lehet utalvánnyal kiadni adómentesen.

A munkáltató nevére szóló számlával az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó, állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet adható adómentesen.

Fontos azonban, hogy ez a juttatás nem valósítható meg utalvánnyal.

2025-ben a munkáltató adómentesen, értékhatár-korlátozás nélkül támogathatja a munkavállalói diákhitel törlesztését, előtörlesztését. Az adómentes támogatás kizárólag a kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződésekhez kapcsolódóan adható.

A juttatások szabályainak, alkalmazásának részletes leírása elérhető a Cafetéria Kisokosban. Letöltés a https://www.cafeteriatrend.hu/ck25.pdf linken.

További cikkek

számvitel
2025. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Azt eddig is tudtuk, hogy ez egy örökzöld téma. Mégis minden év végén meglepődöm, amikor naponta (akár többször is) felmerülő kérdés, hogy hogyan kell könyvelni az évek között áthúzódó tételeket. A fő kérdés az, hogy elhatárolás vagy szállítói kötelezettség a beszámolóban? Valószínű, a problémát az okozza, hogy külön kell kezelni a számvitelt és az áfát.

Érdekel
áfa
2025. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Már a sokadik átmeneti szabály hosszabbítja meg az 5%-os lakásáfa alkalmazását, így most a két utóbbi átmeneti szabályt értelmezzük egy esettanulmány keretében. A már meglévő régi lakást részben lebontják és három új ingatlant hoznak létre. A generálkivitelező, az alvállalkozó és a megrendelő vajon milyen áfatartalommal állítja ki a számlát?

Érdekel