Egészségügyi szolgáltatás az áfában

A humán egészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentességi szabályának alkalmazása kérdéseket vethet fel egy magánklinikára, orvosokat tömörítő rendelőre. Azt vizsgáljuk, hogy az alkalmazotti, a megbízásos, a vállalkozó orvosokat alkalmazó szervezetek mely esetekben számlázhatnak mentesen.

Beszámlázó orvosok

Az egészségügyi ellátórendszernek már régóta szerves részét képezik magánrendelők, magánklinikák. A magánpraxisok sokféle formában működhetnek, írásunk szempontjából most azokkal az esetekkel foglalkozunk, amikor a szolgáltató többféle szolgáltatást nyújt, melynek érdekében több orvos is „bedolgozik” alá.

Beszélhetünk például egy olyan magánrendelőről, ahol az ügyfél felé a szolgáltatást nem az egyes orvosok nyújtják, hanem a rendelőt üzemeltető vállalkozó szerződik a páciensekkel, és az orvosokat is ez a vállalkozó fizeti ki. Ezek az orvosok lehetnek a vállalkozó munkaviszonyban álló alkalmazottai, vagy beszámlázó vállalkozók, ahogyan a megbízási szerződési formában történő feladatellátás sem zárható ki.

A humán egészségügyi ellátás tárgyi adómentességének egyik feltétele, hogy ha az adott orvosi tevékenység képesítéshez kötött, akkor a páciensekkel szerződő vállalkozás javára tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

Ha például egy magánrendelő 14-féle szakorvosi feladatot ellát, akkor az minimum 14, szakirányú végzettségű orvost feltételez.

Vállalkozás javára tevékenykedik

Az igazi eldöntendő kérdés, hogy a „vállalkozás javára tevékenykedők” kifejezés alatt mely szerződéstípussal rendelkező orvosok értendők.

A kérdést onnan kell megközelíteni, hogy a képesítési feltételnek a pácienssel kapcsolatban álló vállalkozó érdekkörében kell fennállnia. Tehát ha a vállalkozás alkalmazottja rendelkezik a szükséges végzettséggel, akkor a feltétel teljesül. Abban az esetben viszont, ha a vállalkozás alá bedolgozó orvos e tevékenységére áfa adóalany, akkor nem tekinthető közreműködőnek. A bedolgozó orvos abban az esetben tekinthető adóalanynak, ha ő maga is egyéni vagy társas vállalkozásban végzi a tevékenységet, továbbá a megbízásos jogviszonyosok azon köre is ideértendő, akik az Áfa tv. adóalanyiság fogalmának megfelelnek, azaz nem alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak a páciensek felé számlázó vállalkozóval.

Az idevonatkozó szabály szerint nem teljesül az áfaalanyiság függetlenségre vonatkozó feltétele azon tevékenységekre, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. A megbízási jogviszonyok esetében tehát ezt kell vizsgálni. Ha például az orvossal olyan tartalmú megbízási szerződést kötnek, melyben csak az áll, hogy az orvos heti hány óra rendelést vállal, és megbízó az orvos munkája felett semmilyen szakmai kontrollt nem gyakorol, akkor ez a tevékenység független formában végzett tevékenységnek minősül.

Ha az előbbiek alapján sikerül szétválasztani bedolgozó orvosokat, akkor:

  • a nem független formában tevékenykedő orvosok (munkaviszony, nem független formátumú megbízási jogviszony) képesítése a páciensek felé szolgáltatást nyújtó vállalkozóra vonatkozó képesítési követelmény feltételét teljesítik, tehát a páciens felé az egészségügyi szolgáltatás nyújtása mentes lesz az adó alól;
  • a független formában tevékenykedő orvosok (beszámlázó vállalkozó, független formátumú megbízási jogviszony) képesítése nem vehető figyelembe a páciensek felé szolgáltatást nyújtó vállalkozónál, azaz hiányzó képesítés esetén a páciens felé adóköteles lesz az egészségügyi szolgáltatás nyújtása.

Az utóbbi megállapításból az következik, hogy amíg a beszámlázó orvos tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, addig az azt továbbszámlázó vállalkozás áfát kell, hogy felszámítson rá. Gyorsan megállapítható, hogy ez anyagi szempontból igencsak problémás, a továbbszámlázó vállalkozás mozgásterét jelentősen szűkíti. Ezeket a – meglehetősen erős – kijelentéseket az alábbi példán is bemutatom.

Példa

Adott egy több helyiséggel rendelkező rendelő, melyet egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég kibérel abból a célból, hogy többféle szakrendelést biztosító magánpraxist üzemeltessen. A cég két tagja is orvos, az egyikőjük kardiológus, a másik pszichiáter. Alkalmazottként felvesznek heti 8 órába egy fül-orr-gégészt és egy bőrgyógyászt. Ezen felül még 5 további szakrendelést is indítanak, az itt dolgozó orvosok mind vállalkozásként szerződnek az üzemeltető céggel. Összesen 12 orvossal kötnek vállalkozói szerződést, mely orvosok között is van két bőrgyógyász és egy pszichiáter. A cég tagjai közül a kardiológus saját maga is rendel itt, a pszichiáter végzettségű tag nem működik közre a cég tevékenységében. A kérdés az, hogy a páciensek felé áfamentesen, vagy áfásan kell a számlát kiállítani az egyes szolgáltatásokról.

Szakterület Adómérték Indoklás
Kardiológia Tárgyi adómentes A cég tevékenységében közreműködő tag rendelkezik a szükséges végzettséggel
Bőrgyógyászat Tárgyi adómentes Mivel a cégnek van egy ilyen végzettséggel rendelkező alkalmazottja, ezért a vállalkozás által nyújtott és a vállalkozóként beszámlázó bőrgyógyász által nyújtott bőrgyógyászati szolgáltatás páciensek felé történő továbbszámlázása is adómentes
Pszichiátriai szolgáltatás Adóköteles A beszámlázó vállalkozó pszichiáter továbbszámlázott szolgáltatása azért adóköteles, mivel a vállalkozás pszichiáter tagja nem végzi ezt a tevékenységét a vállalkozásban
Fül-orr-gégészet Tárgyi adómentes Mivel a cégnek van egy ilyen végzettséggel rendelkező alkalmazottja, ezért a vállalkozás által nyújtott fül-orr-gégészeti szolgáltatás adómentes
Az összes többi szakrendelés Adóköteles A vállalkozásnak nincs olyan tagja, alkalmazottja, aki rendelkezne az adott szakrendeléshez szükséges végzettséggel

További cikkek

munkajogTbj
2024. június |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.

Érdekel
áfa
2023. december |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Ismét egy esettanulmányt dolgozunk fel, egy sok alvállalkozós eset keretében kerülne elmélyítésre a 2023. január 1-jétől hatályos fordított adós történet.

Érdekel