Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása

Az egyetemi hallgatók társadalombiztosítási jogállása

Főszabályként, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározott belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

Az egyetemisták esetében szükséges meghatározni a hallgatók társadalombiztosítás rendszerbeli helyzetét, ugyanis sok esetben a köznyelvben őket tévesen biztosítottnak is nevezik, de ezen, személyek a társadalmi szolidaritás alapján szereznek, szerezhetnek jogosultságot egészségügyi szolgáltatásokra, mint Tbj. szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 22. § (1) bekezdés i) pont].

Tehát az egyetemistának saját maga után nem merül fel járulékfizetési kötelezettsége, utána jogállására tekintettel havonta, az állam a központi költségvetésből a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet [Tbj. 25. § (4) bekezdés].

Az egyetemistának jogosultságát az alábbi, Tbj.-ben meghatározott oktatáshoz kapcsolódó feltételek valamelyikének történő megfelelés alapozza meg:

• A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, oltalmazott, menekült, és társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül.
• A szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, oltalmazott, menekült, és társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül.
• A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, és társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül.
• A külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy a köznevelésért, felsőoktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll.
• A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy általa fenntartott intézmény által alapított ösztöndíjban részesül [Tbj. 22. § (1) bekezdés i) pont, ia)-ie) alpontja].

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság tartalmazza a természetbeni ellátásokra való jogosultságot, úgymint a térítésmentesen járó egészségügyi szolgáltatásokat (pl. megelőző szűrővizsgálat), a térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat, valamint az árhoz rendelt támogatással járó ellátásokat (pl. gyógyszer).

Az egyetemistának, mint kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak, jogosultsága ezen ellátások tekintetében nem különbözik a biztosítottak jogosultságától.

A hallgatói jogviszonyban történő változás adott esetben nem csak az egészségügyi szolgáltatást érinti.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás

Nincs olyan előírás, amely tiltaná a nappali tagozatos egyetemi hallgató teljes munkaidős munkavégzését, alapvetően lehetőség van az általános szabályok szerint munkaviszonyt létesíteni.

Munkaviszony vagy megbízási jogviszony esetén a nappali tagozatos hallgatók, tanulók biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti a diák státusz: az általános szabályok vonatkoznak rájuk mind a foglalkoztatói, mind pedig a munkavállalói terhek vonatkozásában.

Levelező tagozaton folytatott tanulmányok

A félévi vizsgaidőszakot követően sokszor előfordul, hogy az egyetemi hallgató szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatja tanulmányait.

E döntése (minden egyéb más következmény mellett) közvetlenül befolyásolja a hallgató társadalombiztosítási jogállását is.

A Tbj. 22. § (1) bekezdése i) pontjának ic) alpontja alapján az egyetemi hallgató csak akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha nappali rendszerű oktatás keretében folytatja tanulmányait. Tehát a levelező tagozaton folytatott tanulmányok már nem jogosítanak egészségügyi szolgáltatásra.

A nappali tagozatos hallgató esetében a jogosultság a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig áll fenn, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is [Tbj. 22. § (6) bekezdése].

Megjegyzés:

Említést érdemel, hogy esetükben az egészségbiztosítási szervnek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére, megszűnésére vonatkozó bejelentést a köznevelés információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője jelenti be.

Diákigazolványra való jogosultság időtartama

A diákigazolvány a tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkezők részére kibocsátott oktatási igazolvány, amely megfelel a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) specifikációjának.

A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.

A 2021. szeptember 1-jétől hatályos 362/2011. Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerint abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya az első félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha pedig hallgatói jogviszonya a második félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra, melynek nem feltétele a diákigazolvány igénylése.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése – mikortól?

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságról a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése rendelkezik, hogy a Tbj.-ben meghatározott belföldi személyek részére a biztosítási jogviszonynak, illetve az annak alapul szolgáló jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően még egy meghatározott ideig fennáll, ezt nevezzük az ún. passzív jogon való jogosultságnak.

Tehát az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott egyetemista belföldi személy részére a Tbj. 22. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt.

Példa:

Egyetemista hallgatói jogviszonya a 2023. második félévben szűnik meg (tanulmányait befejezte), a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. Ebből következően, ha időközben nem létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt vagy a Tbj. 22. § alapján nem szerez jogosultságot egyéb jogcímen, akkor 2023. december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

A hallgatók (egyetemisták) vállalkozási tevékenységére vonatkozó közteherviselési szabályok

A hatályos szabályozás több kedvező adó- és járulékszabályt tartalmaz a hallgatók vállalkozási tevékenységét érintően.

EGT-tagállamban tanuló egyéni és társas vállalkozó

Az EGT-tagállamban tanuló egyéni és társas vállalkozó esetében a Tbj. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja egyértelműen fogalmaz.

E szerint nem terheli a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vagy társas vállalkozót abban az esetben, ha

• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
• EGT-tagállamban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Ha az említett diák vállalkozóként a fentieknek megfelel, „nem főállásúnak” minősül, és járulékfizetés csak a tényleges jövedelme után terheli.

Megjegyzés:

A tanulmányok folytatását a diáknak a Tbj. 1. számú melléklete 4. pontja szerinti igazolással kell bizonyítania. A jogszabály szerint külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, tanítási óra, szeminárium, szakmai gyakorlat, konzultáció) szükségesek.

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv. 34. § 4.pontja c) alpontja szerint hallgató az a személy, aki nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy az e pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

Egyéni vállalkozóként biztosított, azzal, adózási módra tekintet nélkül, hogy a Szocho tv., illetve a Tbj. 42. § (2) bekezdés b) pontja alapján – diákstátuszára tekintettel – mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.

Abban az esetben, ha az egyetemista diák szünetelteti tanulmányait (nem aktív, mert nem folytatja a tanulmányait), egyéni és társas vállalkozói jogviszonyában nem felel meg a Szocho törvény 5. §-ának (9) bekezdésében, illetve a Tbj. 42. § (2) bekezdésében foglaltaknak, így a szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5%-a, társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie.

Hogyan alakul a járulékfizetés középiskola befejezése és egyetemi alapképzés kezdete között?

A fentiek alapján a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében egy személy addig minősül nappali tagozaton tanulmányokat folytató személynek, ameddig a tanulói, hallgatói jogviszonya fennáll, illetve a jogviszony megszűnése után, ameddig a diákigazolványa érvényes.

Ha a tanuló középiskola befejezését követően sikeres vizsgát tett, és tanulmányait szeptembertől egyetemi képzésben folytatja, akkor diákigazolványa folyamatosan érvényes (október 31-ig), így az érintett egyetemi hallgató – amennyiben a képzésen nappali rendszerű oktatás keretében folytatja a tanulmányait, a nyári hónapokban és utána is mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.

Év ismétlés

Önmagában az a tény, hogy a hallgató bármely okból évet ismétel, azaz, ha a diákigazolványra való jogosultsága fennáll, diák státusza nem változik, melyből eredően a hallgatókra vonatkozó általános szabályokat kell figyelembe venni.

Kata adóalanyiság választása

A hallgatók a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2. § 2. pont j) alpontja szerint – a felsőoktatási intézményben, az EGT-tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is – alapján nem minősülnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, így a kisadózó vállalkozók tételes adóját nem választhatják.

Átalányadózás

Ezen személyi kör számára az átalányadózás szabályrendszere kedvező feltételeket biztosít. Átalányadózóként ugyanis az előírt tevékenységhez kötött költséghányadok levonásával számított jövedelem az éves minimálbér feléig (2023. évben 1 392 000 Ft) mentesül a személyi jövedelemadó alól. Ezt követően pedig a megszerzett jövedelem vonatkozásában még érvényesíthető az átalányban megállapított jövedelem vonatkozásában a 25 év alatti fiatalok kedvezménye.

Kedvező szabály, hogy a társadalombiztosítási járulék alapjának a ténylegesen elért átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) minősül.

Ha az egyéni vállalkozó diák státusza Tbj. 42. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel, esetében nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség a minimum járulékalap után, hanem a ténylegesen megszerzett jövedelem után szükséges a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Megjegyzés:

Az átalányadózás vonatkozásában meghatározott adómentes jövedelemrészen felül a 25 év alatti fiatalok kedvezményével érintett adómentes jövedelemrész vonatkozásában már számolni kell a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel.

A társadalombiztosítási járulékkal egyező szabályok vonatkoznak a szociális hozzájárulási adóra is, a törvény a kedvező szabályt rendeli alkalmazni a tanulók, hallgatók vonatkozásában, azaz a minimum adóalap után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót [Szocho tv. 9. § (5) bekezdés].

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató hallgató

A diákként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató személy esetében a hallgatói státusznak semmilyen jelentősége nincs a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre.

Tehát, a nappali tagozaton folytatott egyetemi tanulmányok nem hatnak ki a mezőgazdasági őstermelőként biztosított személy járulékfizetésére attól függetlenül, hogy aktív-e vagy passzív-e a hallgatói jogviszonya, mezőgazdasági őstermelőként az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a járulékokat.