Egy nagyon érdekes eset állt elő, úgy néz ki, hogy a hatóságokat is igen nehéz helyzetbe állítja az eset, mert egyelőre két ellentétes állásfoglalás látott napvilágot. Miről is van szó?
Elhatárolt prémium a kivában
Jogszabályi előírások
A Számviteli törvény előírásaival összhangban a tárgyévre vonatkozóan kitűzött jutalom, prémium összegét tárgyévi költségként indokolt figyelembe venni. Ha a mérleg fordulónapjáig a jutalom, prémium összegét nem határozták meg, mert az a tárgyévi eredménytől függ, akkor annak elszámolása során az időbeli elhatárolást kell alkalmazni.
Ennek megfelelően az üzleti év végén a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított és a tárgyidőszakra vonatkozóan bérköltségként elszámolt prémium összege az Szt. 44. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a passzív időbeli elhatárolások tételei között mutatandó ki.
A Kivatörvény 20. § (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó alapja a (2)–(7) bekezdésre figyelemmel:
a) a (3)–(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének,
b) a személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
Személyi jellegű kifizetésnek – főszabály szerint – azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj.-törvény szerint járulékalapot képez az adóévben.
Kulcsfontosságú lesz az értelmezésben ezen mondat utolsó szava: „az adóévben”. Mert ebből egyértelműen lehetne arra következtetni, hogy a két feltételnek ugyanabban az adóévben kell megtörténnie.
A jogszabályokból az ellentmondás tehát jól látszik. Különböző évre esik a bérköltség elszámolása, mint a járulékalap meghatározása. A kérdés tehát úgy szól, hogy melyik évben keletkezik kivaalap? A ráfordítás elszámolásának évében, a járulékkötelezettség évében? Esetleg egyikbe sem, vagy mindkettőben?
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Átalakulás és/vagy kiva adózás – 2. rész
Cikkünk első részében megemlítettem, hogy az átalakulások során fontos tisztában lenni a kiva adózást érintő tranzakciók tervezéséhez, továbbá végrehajtásához, így abban azokat a szabályokat ismertettük, amelyek a kivastátuszukat elvesztő átalakuló, szétváló, illetve egyesülő társaságokra vonatkoznak. Ebben a részben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy milyen fordulónapra kell elkészíteni a kivás időszakot lezáró beszámolót és bevallásokat.
Érdekel
Szerzői jogdíj adózása
A szerzői jogdíjak adózásával most kifejezetten a kisvállalati adó alanyaival összefüggésben foglalkozunk, és talán a cikk végére mindenki számára egyértelművé válik, milyen lehetőség rejlik benne.
Érdekel