A saját tőke egyik, a kkv-szektorbeli vállalkozások esetében viszonylag ritkán előforduló eleme az értékelési tartalék. Előfordulási gyakoriságához képest azonban annál több lehetőséget rejt magában, ezért érdemesnek tartom a kapcsolódó szabályok, lehetőségek összefoglalását.
Értékhelyesbítés, értékelési tartalék számvitele
Definíció
Értékelési tartalékként kell kimutatni
- a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét (értékhelyesbítés értékelési tartaléka), és
- a valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet (a valós értékelés értékelési tartaléka).
Az utóbbi, a valós értéken történő értékelés a pénzügyi instrumentumok értékelésének lehetősége lényegében nem kerül alkalmazásra a nem sajátos tevékenységet folytató kkv-szektorbeli vállalkozások gyakorlatában, így erre a témára nem térek ki külön a cikkemben. A piaci értékelés kapcsán azonban számos átgondolandó és megválaszolandó kérdés felmerül.
Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka kapcsán első lépésben fontos rögzíteni, hogy csak a nem mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás élhet a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, mert mikrogazdálkodói beszámolóban értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. Így, ha a vállalkozás mikrogazdálkodói beszámolót készít, akkor nem élhet ezzel a lehetőséggel. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról visszatérni normál éves vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére három lezárt üzleti év után lehetséges.
Az éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások esetében van tehát lehetőség élni a piaci értéken történő értékelés lehetőségével. Azt, hogy a vállalkozás élni kíván e lehetőséggel, a számviteli politikájában kell rögzítenie, és a beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
Az értékhelyesbítés megállapításának és elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben nincs kötelező könyvvizsgálat, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
Az Sztv. meghatározza azon eszközök körét, amely kapcsán elszámolható az értékhelyesbítés.
Az immateriális javakon belül csak a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetében van lehetőség értékhelyesbítés elszámolására, a tárgyi eszközök esetében nincs külön megkötés, a befektetett pénzügyi eszközök közül pedig csak a tartós részesedések esetében van lehetőség.
A vállalkozás a számviteli politikájában meg kell jelölje azokat az eszközcsoportokat, amelyek esetében élni kíván az értékhelyesbítés lehetőségével. Ezen eszközök esetében a leltárnak tartalmaznia kell
- az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét,
- az egyedi eszköz könyv szerinti értékét (értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét),
- a mérlegkészítéskori piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét.
A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközökként kell nyilvántartani. Az értékhelyesbítés összegét növelni az értékelési tartalékkal szemben kell, amennyiben a tárgyévi értékhelyesbítés összege meghaladja az előző évit. Az értékhelyesbítés összegét csökkenteni az értékelési tartalékkal szemben kell, ha a tárgyévi értékhelyesbítés összege alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
Ha az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az értékhelyesbítés visszaírásán túl a könyv szerinti értéket terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával kell csökkenteni.
Amennyiben értékhelyesbített eszköz kivezetésre kerül a könyvekből, akkor a hozzá kapcsolódó egyedileg nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell vezetni.
Számviteli elszámolás
- Értékhelyesbítés elszámolása
T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése
T 1(2-5)7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
T 177. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
K 417. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka - Értékhelyesbítés visszaírása
T 417. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése
K 1(2-5)7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
K 177. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
Kiegészítő mellékletben
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
Példa az értékhelyesbítés elszámolására egy ingatlan esetében (adatok M Ft)
Az eltérés minden esetben tartós és jelentős a vállalkozás számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően.
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
|
Könyv szerinti érték | 100 | 95 | 90 | 85 |
Mérlegkészítéskori piaci érték | 120 | 130 | 95 | 80 |
Értékhelyesbítés | 20 | 35 | 5 | 0 |
Terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 0 | 5 |
Jogi háttér
Sok esetben az értékhelyesbítés elszámolása egy megoldási lehetőséget biztosít a saját tőke „helyrehozására”, hiszen, ha két egymást követő évben a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimum alatt marad két egymást követő évben, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a saját tőke pótlásáról, akkor a társaság köteles elhatározni az átalakulást, azaz a társaságiforma-váltást, vagy a jogutód nélküli megszűnést, vagy az egyesülést.
A szükséges saját tőke biztosításának egyik lehetséges módja a pótbefizetés teljesítése, másik lehetséges módja az értékhelyesbítés elszámolása. Utóbbinak természetesen feltétele, hogy legyen olyan eszköz, aminek a mérlegkészítéskori piaci értéke magasabb, mint a könyv szerinti értéke.
Mérlegkészítéskori piaci érték vizsgálata
Függetlenül attól, hogy a vállalkozás él-e a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, az egyes eszközök, eszközcsoportok mérlegkészítéskori piaci értékét minden mérlegkészítéskor vizsgálnia kell, hiszen az óvatosság elve alapján az eszközök mérlegben kimutatott értéke nem haladhatja meg az egyes eszközök mérlegkészítéskori piaci értékét, azaz a leértékelés kötelező.
További cikkek
Osztalékelőleg időpontja
Az osztalékelőlegről már sokat írtunk, de a Számviteli törvény 3 évvel ezelőtti változása miatt lassan előjönnek újabb problémák. Ezek a problémák azonban az Szja-törvény szabályai között találhatók.
ÉrdekelOnline szerencsejáték
Manapság minden digitalizálódik. Bár kaszinóba járni továbbra is egész más élmény, egyre inkább terjed az online szerencsejáték, így sokszor kérdés az ebből származó nyeremény adózása. Keveredik a nyeremény, az önálló tevékenység, az egyéb jövedelem kategóriája.
Érdekel