Esettanulmány egy KATÁ-s életéből

Szülést követő munkavégzés

A KATA alanyok körében klasszikusnak számító kérdés a szülést követő fizetés nélküli szabadság alatt végzett tevékenység adózása. A helyzet tehát az, hogy a főállású munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van, vállalkozásában pedig vagy dolgozik, vagy nem.

Példabeli vállalkozónk

Az esetünk a következő: heti 40 órás munkaviszony megtartása mellett fizetés nélküli szabadságra megy a munkavállaló 2019. november 5-vel, és csedet folyósítanak a részére, későbbiekben pedig gyed folyósítására kerül sor.
A csed folyósítása alatt ez a munkavállaló KATÁ-s egyéni vállalkozásba kezd, az indulás dátuma legyen 2019. november 19. A vállalkozásában nem végezne folyamatosan munkát, szünetelésben is gondolkodik.

Főállású vagy másodállású KATÁ-s?

Az első dolog, amit érdemes leszögezni, hogy fizetés nélküli szabadság ideje alatt a heti 40 órás munkaviszonya ellenére sem minősül másodállásos egyéni vállalkozónak, azaz, ha aktív tevékenységet végez, akkor főállásúként kell KATÁ-t fizetnie.

Szintén érdemes rögzíteni, adózási szempontból teljesen mindegy, hogy nem adózási szempontból a csed vagy a gyed folyósítása mellett milyen mértékben lehet munkát végezni. A KATA kötelezettséget alapvetően az vezérli, hogy ténylegesen végzi-e a tevékenységet vagy sem.

Ennek jogszabályi hátterét is sokszor elemeztük már. A lényeg a 8. § (9) utolsó mondatában áll.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az (…) azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
• a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A csed ideje alatt tehát nem kell megfizetni a tételes adót, kivéve, ha végzik a tevékenységet.

Érintett hónapot

Nézzük meg először a 2019. november hónapot.

Ha 2019. november hónapban ténylegesen KATÁ-s tevékenységet is folytat, akkor a teljes hónapra főállású KATÁ-s lesz, mivel csak a hónap egy részében valósul meg a tényleges foglalkoztatás.

Ha 2019. november hónapban ténylegesen KATÁ-s tevékenységet nem folytat, akkor nem fizeti meg a tételes adót 2019. november hónapra, kérheti erre az időszakra a mentesítést.

Ha az egyéni vállalkozás indulása napjával rögtön be is jelenti a szünetelést, és ténylegesen sem végez munkát, akkor szintén nem kell KATÁ-t fizetnie, ebben az esetben a szüneteltetés okán.

A ténylegesen folytatott tevékenység alatt nem a bevétel realizálását kell érteni, hanem azokat az időszakokat, amikor ennek a bevételnek az elérése érdekében munkát végzett. Ha ezek a munkavégzési napok szétszórt időpontok, akkor minden olyan hónapra felmerül a KATA fizetése, amely hónapban akár csak egy napot is dolgozott.

A későbbi hónapok esetén a helyzet valamivel egyszerűbb, mivel a csed, a gyed folyósítása teljes hónapokban megvalósul, és ha az adott hónapban nem volt munkavégzés, akkor nem kell KATÁ-t fizetni erre a hónapra.

Szüneteltetés melletti munkavégzés

Furán hangzik, de előfordulhat, hogy a példabeli KATÁ-s bejelenti a tevékenysége szüneteltetését, és ennek ellenére mégis dolgozik a KATÁ-s vállalkozásában. Ebben az esetben azt kell bejelentenie a NAV-hoz, hogy a szünetelés időszaka alatt tevékenységet végzett, és írják elő neki a KATÁ-t.

Az okmányiroda irányába nem kell ilyen bejelentést tennie. A bejelentés mellett szól az is, hogy minden olyan hónapra, amire meg van fizetve a KATA, havi 1 millió forinttal több lesz a bevételi kerete, és ezzel el tudja kerülni a 40%-os különadó-kötelezettséget.

A szünetelés intézménye a csed, illetve a gyed folyósítása esetén inkább csak egy zavaró tényező, a tevékenység tényleges folytatását kell vizsgálni. Nincs olyan előírás, hogy csed, gyed folyósítása mellett, ha nem végez aktív tevékenységet a vállalkozó, akkor kötelező a szünetelést bejelenteni.

Figyelni kell a folyószámlát

A KATÁ-s egyéni vállalkozó általában az adófolyószámláján mutatkozó hátralékáról veszi észre, hogy valami nincs rendben. A visszamenőleges bejelentésre – a szünetelés kezdetét és lezárását leszámítva – van lehetőség. A példabeli vállalkozó esetében ez valós opció lehet, mivel a csed, a gyed folyósítása önmagában mentesítheti a KATA megfizetése alól, és általában ennek a mentesítésnek a bejelentése szokott elmaradni.

És ugye a csed, illetve a gyed alatt az adófizetés alóli mentességet havonta kell jelenteni, nem pedig egyszer az elején (mint a szüneteltetésnél). Azt már írtam, hogy ekkor a szüneteltetésnek nincs is valójában jelentősége, csak nem szabad elfelejteni a havi bejelentést. Különösen év végén, a százezer forintos tartozás miatt. Miután havonta 50 ezer forintot írnak elő, a tartozás gyorsan halmozódik.

A másik ok lehet a visszamenőleges bejelentésre a 40%-os különadó elkerülése. Ha egész évben mentesítve van a vállalkozó a tételes KATA alól, de mégis realizál bevételt, akkor célszerűnek tűnik egy vagy több hónapra visszamenőlegesen bejelentést tenni az aktív tevékenységről, így ezzel egy olyan bevételi keretet tud teremteni, amibe befér az adott évben ténylegesen befolyt bevétel.