Év végi hajrában

Támogatások elszámolása

A támogatások elszámolásával folyamatosan nagyon sokat foglalkozunk cikkekben és az előadásokon is. Ennek ellenére sok könyvelő pályafutása alatt csak ritkán találkozik vele, így talán akkor nem érzi annyira magáénak a témát.

Majd jön egy olyan zárási munka, hogy mégis vissza kell idéznie, hol is hallott róla.

Azért is nagy volumenű az ügylet, mert az eredményt igen jelentősen befolyásolja. Így év vége felé gyakran kérdezik a tulajdonosok, milyen eredménnyel fogjuk zárni az évet. A napi könyvelés mellett könnyű dolgunk van, mert egyszerűen ránézünk a főkönyvi kivonatra.

De mi van, ha az év végi tételek az eredmény nagyságát, rosszabb esetben az előjelét is meg tudják változtatni?

Kalkulálunk a klasszikus tételekkel, mint értékcsökkenés, vagy esetleg az árfolyam-különbözet. Viszont még ott van a támogatás.

Ha a megnyert pályázat kapcsán a beruházás megvalósult, a finanszírozáshoz előleget folyósítottak is, akkor lehet, hogy úgy néz ki a főkönyv, hogy a költségoldala már elszámolva, de a bevételoldala még csak a kötelezettségek között található.

A Számviteli törvény egy szabályt tartalmaz arra az esetre, hogy ha a pályázati elszámolás nem is történt meg véglegesen, a költséggel arányos összegben az egyéb bevételek között egy aktív időbeli elhatárolás kerüljön elszámolásra.

Sokszor a megnyert pályázati pénzek tartalmaznak oktatási költségeket vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásokat is. Ezek költségkénti elszámolása abban a pillanatban rontja az eredményt, de a támogatási intenzitás mértékétől függően bevételként is el kell számolni.

A tanács tehát mindösszesen annyi, hogy ne csak a főkönyv 5–9 számlaosztályait nézd meg, amikor a várható eredményt szeretnéd látni, hanem az 1–4 számlaosztály tételeit is.

Folyószámlák egyeztetése

Sokan úgy gondolják, hogy ez az a terület, amivel a könyvvizsgálók a „sírba viszik” a könyvelőket. Pedig csak jót akarnak. Számos esetben fordult már elő, a partnerrel történt egyeztetés kapcsán derült ki, hogy például egy általunk kiállított számla nem érkezett meg hozzá, és ezért az ő nyilvántartásában nem szerepelt.

Vagy sokszor találkozunk olyan esettel is, amikor a számla végösszege és az utalt összeg nem egyezik egymással. Ekkor a könyvelők a maradék összeget a folyószámlán tartozásként vagy követelésként (attól függ, melyik oldalon állunk) tartják nyilván. Valójában pedig egy korábbi fizetéshez kapcsolódó engedmény miatt utalt kevesebbet a partner, azaz érvényesítette a skontót. Ugye, ismerős a céges bankkártyával vásárolt privát költés, és ennek fordítottja is?

Sorolhatnám ezeket a gyakorlatban kialakult eseteket, melyekkel a kevésbé lelkiismeretes könyvelők keveset foglalkoznak.

A folyószámlák egyeztetése elsősorban a saját nyilvántartásunknál kezdődik. Kijavítunk minden olyan tételt, melyet az év során rosszul könyveltünk. Majd amikor már a nyilvántartott követeléseink és kötelezettségeink véleményünk szerint valósak, akkor kiküldjük az egyenlegközlőket a partnereknek.

Ezeket az egyeztetéseket általában az év végi zárással végzik el a könyvelők. Tanácsom az, hogy ezt folyamatosan tegyük, és az egyenlegközlőket akár november 30-i dátummal is ki lehet küldeni. És az év végi állapotot már csak ott kell megerősíteni, ahol sok mozgás volt, esetleg kompenzáció.

Fogadjuk el, hogy ez nem csak a könyvvizsgáló kérése miatt fontos. Egy olyan cégnél, ahol, mondjuk, a Széchenyi hitel fordulója februárban van, ott igen gyorsan kell végleges beszámolót produkálnunk.

Váltsunk-e adózási módot?

Sok választáson alapuló adókötelezettség csak év végén változtatható meg.

Ide tartozik például az, hogy adókötelessé tehető az ingatlan-bérbeadás és/vagy értékesítés. Vagy éppen újra adómentessé tehetők az előbbi tevékenységek, ha már eltelt a kötelező várakozási idő.

Belépni év közben is lehet a kivába, de ha mégsem jött be, akkor csak év végén tudunk kilépni ebből az adózási formából. Ne feledd!

A kivából kilépés határideje december 20.!

Tipikusan év végi kérdéskör az alanyi mentesség választása. Egyelőre nem tudjuk, hogy változik-e a 12 millió forintos értékhatár, de az biztos, hogy az ide vonatkozó belépés határideje december 31. Később már csak kijavítási kérelemmel lehet az alanyi mentességet kérni.

És ha már áfa, akkor gondoljunk a pénzforgalmi elszámolásra. Ez a különleges adóalanyiság csak naptári évre választható, így ha valaki 2024-ben így szeretné az áfát elszámolni, akkor az adóhatósághoz 2023. 12. 31-ig nyilatkozatot kell tenni a T201T nyomtatványon.

Cafetéria

Kicsit átevezve az adózás területére, foglalkoznunk kell a cafetéria kérdésével. A béren kívüli juttatásoknál a legfontosabb szabály, hogy annak az évnek az adózási szabályai szerint kell eljárni, amelyik évben a dolgozónak átadjuk a juttatást.

Megvehetünk neki egy jövő évi színházbérletet még az idén, mert ha azt most átadjuk neki, akkor az idei keret terhére tudjuk elszámolni. Ha még nem merítettük ki a keretet, akkor semmiképpen se hagyjuk ki.

A SZÉP Kártyák feltöltésénél is nagyon figyelni kell. A decemberi juttatásokat muszáj decemberben odaadni, mert hiába a vonatkozási időszak, ha azt csak januárban kapja meg a dolgozó, akkor az már a 2024-es keretet fogja foglalni.

Ráadásul a plusz 200 ezer forintos lehetőség – jelenlegi tudomásunk szerint – csak 2023-ban érhető el.

Osztalék kifizetése

Az osztalékok kérdéskörével azért érdemes foglalkozni, mert vannak esetek, amikor a szochohatár miatt érdemes egy adott évet jobban preferálni.

Ha a tulajdonos 2023-ban már rendelkezik a minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelemmel, akkor a jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék szochomentesen kifizethető.

A kifizetésnek pedig meg kell történnie a 2023-as évben, mert itt is szabály, hogy a magánszemély a jövedelmet a szerzés évében adózza le.

Könyvelési díj rendezése

És a végén, de semmiképpen sem jelentéktelenebb feladatként beszéljünk a szolgáltatási díjak változásáról.

Sokan időzítik a könyvelési díjak emelését január 1-jétől. Ehhez viszont a szerződés módosítására vonatkozó szándékot legkésőbb decemberben jelezni kell.

A könyvelési díj emelésének komoly pszichológiája van. Mind a könyvelőre, mind az ügyfélre nézve. Ha magunk túl vagyunk azon, hogy bár kellemetlen, de meg kell tenni, még a következő lépés sem lesz könnyű. Valószínű, minden ügyfélnél más lesz az a vezérszó, amivel a legkönnyebben elfogadja az emelést.

Első lépésként el kell engednünk azt a félelmünket, hogy talál nálunk olcsóbbat. Mindig lesz, aki nálunk olcsóbban dolgozik. Mindig lesz, aki bagóért vállalja egy kft. könyvelését. Lehet, néhányan nem fogadják majd az emelést, és elmennek az olcsóbb versenytársainkhoz, de őket ne sajnáld.

És lehet, hogy nálad is van olyan ügyfél, aki azért jött ide, mert az előző könyvelője árat akart emelni.

Ahhoz, hogy meg tudd tartani a minőségi munkát, és a dolgozóid is elégedettek legyenek, az ő bérüket is emelni kell. Mert ha nem emeled, elmennek. Egy könyvelőirodában pedig az egyik legnehezebb feladat az, hogy valaki azonnal olyan minőségben vegye fel a fonalat, mint elődje.

Egy áruházba eladóként be tudsz állítani bárkit. Lehet, hogy kell 1-2 nap, mire megtanulja, mi hol van, de az nem sok idő. Egy könyvelőirodában akár hónapok is eltelnek, mire az új dolgozó biztonsággal kezeli az új programot, beletanul, illetve beleszokik az itteni szokásokba, majd megismeri az ügyfelek sajátosságait.

Szóval, ha a jó munkaerőt meg akarod tartani, akkor emeld a fizetését, ehhez viszont több bevételre van szükség. Következésképpen árat emelsz.

Az áremelésre már több rendezvényen adtunk tippeket, még marketingoldalról is megközelítettük a kérdést. Ezek között ilyen tanácsok voltak:

• Lehetőleg minél előbb értesítsük az ügyfeleket, hogy a következő évtől árat fogunk emelni. Ilyenkor félő, ha túl korán szólunk, akkor lesz ideje körbenézni a piacon és feltérképezni a versenytársak árait. A valóság viszont az, hogy ha sok idő van még a döntésig, akkor ezzel a kérdéssel ráér majd a jövő héten foglalkozni. Nem cselekszik hirtelen felindultságból, és az esetek többségében addig halogatja a keresést, amíg végül elfogadja, hogy inkább marad nálunk magasabb díjon.
• Indokoljuk meg, hogy nőnek a költségeink, bérinfláció van, és mindez a felé nyújtott szolgáltatások színvonala miatt fontos.