Ez a két kedvezmény örökzöldnek tekinthető, különösen a társaságiadó-bevallások időszakában. Kisebb, de annál fontosabb változások vannak idén is, illetve táblázatban összehasonlítva, a két adóalap-kedvezmény talán érthetőbbé teszi a szabályokat.
Fejlesztési tartalék és/vagy beruházási kedvezmény
Fejlesztési tartalék
A Tao-törvény már nagyon régen, 2003. január 1-jétől vezette be a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételt. Ez azokat az életképes vállalkozásokat kívánja ösztönözni egy kedvező adózási szabállyal, amelyek nyereségesek és a közeljövőben beruházást terveznek. A fejlesztési tartalék alkalmazásával az adóalap-csökkentésen keresztül lényegében az érhető el, hogy a beruházással létrejövő eszköz adózásban érvényesített értékcsökkenési leírása időben előrehozható, vagyis gyorsabban lehet leírni az eszközt az adóalapból.
Korábban komoly korlát volt az 50%-os korlát, de az idei évben a járvány miatti helyzetben egy nagyon kedvező változás került elfogadásra.
Az adózás előtti eredményt akár annak teljes összegéig lehet csökkenteni, ha az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetésre került az összeg.
Számszerű korlát is van, de sok cégnek ez nem okoz komolyabb korlátozást. Az adózás előtti eredményt csökkentő tétel ugyanis adóévenként nem lehet több, mint 10 milliárd forint.
Jó hír, hogy bár a módosítást egy kormányrendelet hozta, végül törvényi szintre emelték. Mindez azt jelenti, hogy hiába szűnt meg a veszélyhelyzet, a kedvezmény a továbbiakban is így alkalmazható.
A Tao-törvény szerint az adóalap-csökkentésként az adózás előtti eredményből lehet megállapítani. Ebből egyértelmű, hogy a kedvezményt nem tudja kihasználni az olyan adózó, aki az adóévben veszteséges. Persze náluk nem is lenne értelme.
A mondat leglényegesebb része a lekötött tartalékkal kapcsolatos. A számvitelben a saját tőkén belül tartalékot kell képezni a várható beruházásokra. Ez úgy történik, hogy az eredménytartalékból az erre szánt összeget át kell vezetni a lekötött tartalékba. Ezt az Sztv. 38. § (3) bekezdésének g) pontja teszi lehetővé. (A későbbi lépésekből kiderül, hogy ezt az összeget a következő években megvalósítandó beruházások várható értékének megfelelően célszerű meghatározni, figyelembe véve a második lépésnél érvényesülő adóalap-csökkentési korlátot is.) Ez az első, de annál fontosabb lépés! Ha ez kimarad, akkor nincs lehetőség az adó alapjának csökkentésére. Ha mégis elszámoltuk az adóalap terhére a tartalék képzése nélkül, akkor a társaságiadó-bevallást kell önellenőrizni, nem pedig a beszámolót!
És a végén még egy megjegyzés. Azoknak a cégeknek, amelyek valójában nem terveznek beruházást a következő 4 évben, nem biztos, hogy érdemes ezt a csökkentő tételt kihasználni. Jól jön ebben a nehéz helyzetben, hogy akár nullára csökkenthető a taokötelezettség, de ha mégsem valósul meg a beruházás, akkor a most meg nem fizetett társasági adót kamatostul kell megfizetni.
Beruházási kedvezmény
A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is) adóalap-csökkentő kedvezményt vegyenek igénybe.
Az adózás előtti eredmény csökkentése csak lehetőség, nem kötelezettség! Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel már nem érvényesíthető.
Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját:
- a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá
- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint
- az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után.
Az adóalap-csökkentő összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt. Összegszerű korlátja nincs. Ennek az összegnek az általános társaságiadó-kulccsal számított értéke azonban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Fontos, hogy a kedvezményt csak az alkalmazhatja, akinek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.
A fejlesztési tartalék és a beruházási kedvezmény egymással nincs tiltva, tehát előfordulhat, hogy az eszköz beszerzésekor fejlesztési tartalék felhasználása történik, és elszámoljuk a beruházási kedvezményt is. Viszont az adóalap-csökkentés nem tud ugyanabban az évben lenni, hiszen a fejlesztési tartalék a beruházás előtti év(ek)ben van, míg a beruházási kedvezmény a beruházás évében.
Összehasonlítás
Fejlesztési tartalék
- Adóalap-csökkentő: 7. § (1) f) pont
- Fel nem használt fejlesztési tartalék esetében a meg nem fizetett taót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetni [7. § (15)]
- A beruházás előtti években kell a döntést meghozni
- Az adózás előtti eredmény terhére
- Lekötött tartalékot kell rá képezni
- A beruházást a képzést követő 4 éven belül kell megvalósítani
- Igénybe vehető beruházásokra. Azaz minden, ami tárgyi eszköz. Lehet új vagy használt, műszaki vagy egyéb gép, kis vagy nagy összegű. Az immateriális javakra nem lehet feloldani, mert az nem beruházás!
- Az eszközre a tao szerinti értékcsökkenéssel az adóalapot nem lehet csökkenteni (gyakorlatilag ez egy előrehozott értékcsökkenés)
- Szankciója, hogy a negyedik (vagy hatodik) adóévet követő 30 napon belül késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a képzés évében meg nem fizetett adót
Beruházási kedvezmény
- Adóalap-csökkentő: 7. § (1) zs) pont
- Adóalap-növelő: 8. § (1) u) pont
- A beszerzés évében vehetjük igénybe
- Az adózás előtti eredmény terhére
- Az eszközt a kedvezmény igénybevételét követő 4 adóéven belül kell „megtartani”
- A korábban még használatba nem vett ingatlan
- A korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke
- Az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke
- Az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke
- A társaság tulajdonosai csak magánszemélyek lehetnek
- Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti igénybe
- Elszámolható a tao szerinti értékcsökkenés is, így akár duplán is elszámolhatjuk az eszköz beszerzési értékét
- De minimis támogatásnak minősül
- Ha 4 adóéven belül a beruházást nem helyezzük üzembe vagy az eszközt átminősítjük, eladjuk, akkor ebben az évben a kedvezmény kétszeresével adóalapot kell emelni
További cikkek
Szünetelő egyéni vállalkozó
A szünetelés alatt levő egyéni vállalkozókkal nem olyan régen már foglalkoztunk, de esetükben a szünetelést megelőzően végzett munkáért kapott összeg elszámolása megváltozott. Járulékban, szochóban és szja-ban is szigorodtak a szabályok, és most példákkal fűszerezve nézzük át azokat.
Érdekel
A munkaszüneti napra járó díjazás kérdései
A munkaszüneti nap több szempontból speciális szabályozás alá esik a munkajogban. Egyrészt, nem minden munkavállaló foglalkoztatható ezen a napon. Másrészt, aki ezen a napon mégis dolgozik, az többletjuttatásra, bérpótlékra jogosult. Az alábbiakban ezeket a szabályokat járjuk körül, kitérve a „fizetett ünnep” fogalmára is, amely a munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőért járó speciális kompenzáció az óra- vagy teljesítménybérben díjazott munkavállalók számára.
Érdekel