Ez a két kedvezmény örökzöldnek tekinthető, különösen a társaságiadó-bevallások időszakában. Sok újat lehet, hogy most sem fogok tudni mondani, de összehasonlítva, a két adóalap-kedvezmény talán érthetőbbé teszi a szabályokat.
Fejlesztési tartalék és/vagy beruházási kedvezmény
Fejlesztési tartalék
A Taotörvény már nagyon régen, 2003. január 1-jétől vezette be a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételt. Ez azokat az életképes vállalkozásokat kívánja ösztönözni egy kedvező adózási szabállyal, amelyek nyereségesek és a közeljövőben beruházást terveznek. A fejlesztési tartalék alkalmazásával az adóalap-csökkentésen keresztül lényegében az érhető el, hogy a beruházással létrejövő eszköz adózásban érvényesített értékcsökkenési leírása időben előrehozható, vagyis gyorsabban lehet leírni az eszközt az adóalapból.
2020-ban a járványra való tekintettel a beruházásösztönzés még hatványozottabb lett. A társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt az adóévben, az adóév utolsó napján is meglévő lekötött tartalék összegével úgy, hogy az akár a teljes adózás előtti eredményt elérheti. 2020-ban még ugyan volt egy 10 milliárd forintos korlátja, 2021-re ez is eltűnik a Taotörvényből. De valljuk meg, az a mérték egyébként sem hatotta meg a kisvállalkozásokat.
A Taotörvény szerint ez az adóalap-csökkentésként is figyelembe vett összeg a fejlesztési tartalék. Ebből egyértelmű, hogy a kedvezményt nem tudja kihasználni az olyan adózó, aki az adóévben veszteséges.
A mondat leglényegesebb része a lekötött tartalékkal kapcsolatos. A számvitelben a saját tőkén belül tartalékot kell képezni a várható beruházásokra. Ez úgy történik, hogy az eredménytartalékból az erre szánt összeget át kell vezetni a lekötött tartalékba. Ezt az Sztv. 38. § (3) bekezdésének g) pontja teszi lehetővé. (A későbbi lépésekből kiderül, hogy ezt az összeget a következő években megvalósítandó beruházások várható értékének megfelelően célszerű meghatározni, figyelembe véve a második lépésnél érvényesülő adóalap-csökkentési korlátot is.) Ez az első, de annál fontosabb lépés! Ha ez kimarad, akkor nincs lehetőség az adó alapjának csökkentésére. Ha mégis elszámoltuk az adóalap terhére a tartalék képzése nélkül, akkor a társaságiadó-bevallást kell önellenőrizni, nem pedig a beszámolót!
Beruházási kedvezmény
A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is) adóalap-csökkentő kedvezményt vegyenek igénybe.
Az adózás előtti eredmény csökkentése csak lehetőség, nem kötelezettség! Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel már nem érvényesíthető.
Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját:
- a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá
- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint
- az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után.
Ez az adóalap-csökkentő összeg sem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és természetesen maximum a beruházási értékkel lehet csökkenteni. Ennek az összegnek az általános társaságiadó-kulccsal (9%) számított értéke azonban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Fontos, hogy a kedvezményt csak az alkalmazhatja, akinek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.
Az előbbi két kedvezménynél egyaránt igaz, hogy a csökkentés az adózás előtti eredmény összegéig történhet.
Előfordulhat tehát akár az a szituáció is, hogy egy nyereséges vállalkozás végül negatív adóalappal zár, mely negatív adóalapot a következő évek pozitív adózás előtti eredményéből a veszteségelhatárolás szabályai szerint továbbviheti.
Viszont, ha a kedvezmény most van, mert most volt a beruházás, akkor ne hagyjuk ki!
Összehasonlító táblázat
| Fejlesztési tartalék | Beruházási kedvezmény |
| Adóalap-csökkentő: 7. § (1) f) pont | Adóalap.csökkentő: 7. § (1) zs) pont |
| Adóalap-növelő: 8. § (1) u) pont | |
| A beruházás előtti években kell a döntést meghozni | A beszerzés évében vehetjük igénybe |
| Az adózás előtti eredmény 100%-a, de maximum 10 milliárd forint | Beruházás értéke, maximum az adózás előtti eredmény terhére |
| Lekötött tartalékot kell rá képezni | |
| A beruházást a képzést követő 4 éven belül kell megvalósítani | Az eszközt a kedvezmény igénybevételét követő 4 adóéven belül kell „megtartani” |
| Igénybe vehető beruházásokra. Azaz minden, ami tárgyi eszköz. Lehet új vagy használt, műszaki vagy egyéb gép, kis vagy nagy összegű. Az immateriális javakra nem lehet feloldani, mert az nem beruházás! | A korábban még használatba nem vett ingatlan |
| A korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke | |
| Az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke | |
| Az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke | |
| A társaság tulajdonosai csak magánszemélyek lehetnek | |
| Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó veheti igénybe | |
| Az eszközre a tao szerinti értékcsökkenéssel az adóalapot nem lehet csökkenteni (gyakorlatilag ez egy előrehozott értékcsökkenés) | Elszámolható a tao szerinti értékcsökkenés is, így akár duplán is elszámolhatjuk az eszköz beszerzési értékét |
| De minimis támogatásnak minősül | |
| Szankciója, hogy a 4. adóévet követő 30 napon belül késedelmi kamattal növelten kell megfizetni a képzés évében meg nem fizetett adót | Ha 4 adóéven belül a beruházást nem helyezzük üzembe, vagy az eszközt átminősítjük, eladjuk, akkor ebben az évben a kedvezmény kétszeresével adóalapot kell emelni |
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Érdekel
Gyorsított leírás a taóban
A vállalkozók egyértelmű célja az, hogy az eredmény valós legyen, de minél kevesebb adófizetés mellett, akkor ehhez meg kell nézni a taóban a gyorsított leírások lehetőségét. Az egyik legkézenfekvőbb, és a számvitellel is egyező a kis értékű eszközök leírása. Az év végéhez közeledve nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak az értékcsökkenési leírás tervezésében.
Érdekel