Bár a fejlesztési tartalékról azt gondoljuk, hogy mindent tudunk, mindig érdekes, ha egy olyan kérdés érkezik, ami még eddig nem merült fel. Vajon a fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani folyamatban levő beruházásra? És ha később nem lesz belőle tárgyi eszköz? Lehet, hogy már ebből a két kérdésből is érted a dilemma okát. Lássuk!
Fejlesztési tartalék feloldása
Fejlesztési tartalék képzése és feloldása
A fejlesztési tartalékot az adózás előtti eredmény erejéig lehet képezni, és ez – mint adóalap-csökkentő tétel – az adott évi eredményt akár adómentessé teheti. Természetesen további feltétel a saját tőkén belüli lekötött tartalékképzés, de ezt már mindenki tudja.
A következő lépés a beruházás megvalósítása, mert ez adja meg az alapot arra, hogy a fejlesztési tartalékot fel lehessen oldani.
Egészen pontosan a Taotörvény 7. § (15) bekezdésében az van, hogy „az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel”.
A gond ott kezdődik, hogy a Taotörvény nem definiálja a beruházás fogalmát, így azt nekünk a Számviteli törvényből kell alkalmazni. Mindez azért érdekes, mert a fejlesztési tartalékot nem használhatjuk fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan, tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.
Minden más esetben szabad a pálya.
A beruházás mint tárgyi eszköz
Azt tudjuk tehát, hogy arra a beruházásra, amiből olyan tárgyi eszköz lesz, amire écs nem számolható el, nem lehet feloldani a fejlesztési tartalékot.
Ebből következően tehát olyan beruházásra, ami ennek nem felel meg, fel lehet oldani a fejlesztési tartalékot. Az nem feltétel, hogy a beruházásnak be is kell fejeződnie.
Ha minden megy a normál menetben, akkor az eszközt aktiváljuk, elkezdjük rá elszámolni az értékcsökkenést, amivel a társasági adó alapját megemeljük, viszont a tao szerinti écs már nulla, hiszen a fejlesztési tartalék miatt a tao szerinti nyilvántartási érték nulla.
De akkor most jön a kérdés!
Mi van akkor, ha az eszközfejlesztés (mondjuk egy ingatlanépítkezés) a beruházás közben megáll, és már sosem fejeződik be? Ha megszületik a döntés, hogy a beruházást félkész állapotban értékesítik, akkor azt év végén a készletek közé át is kell helyezni, hiszen nincs helye a tárgyi eszközök között.
Ha korábbi évben emiatt oldottunk fel fejlesztési tartalékot, nincs rá szabály, hogy ezzel milyen jogcímen kellene újra adóalapot emelni.
Természetesen az értékesítés, illetve az átsorolás évében már nem értelmezünk beruházást, és ott már nincs fejlesztésitartalék-feloldási lehetőség. De azért van még egy csavar a történetben.
Az értékesítés a kulcs
Persze itt több évről beszélünk. Ha nulladik évnek értelmezzük a fejlesztési tartalék képzését, akkor az 1. évben elszámolt beruházási kiadásokra oldhatok fel fejlesztési tartalékot. Majd a 2. évben folytatódik a beruházás, és később megáll. Ebben az évben megszületik a döntés a beruházás felfüggesztéséről, és a félkész állapotban történő értékesítésről. Ha az értékesítés még ebben az évben meg is történik, akkor azt tárgyi eszközként kell értékesíteni, és az egyéb bevétel – egyéb ráfordítás szabálya szerint kivezetni a könyvekből. Így az értékesített tárgyi eszközökre alkalmazzuk az adóalap-korrekciót, azaz a nyilvántartási értékkel adóalapot emelünk, de a fejlesztési tartalék miatt nincs csökkentési lehetőség.
Ha azonban a példa úgy folytatódik, hogy a 2. évben bár megszületett az értékesítési döntés, de nem történt meg az értékesítés, akkor azt a Számviteli törvény szerint át kell sorolni a készletek közé. Árbevételként kell könyvelni a bevétel részét, és anyagjellegű ráfordításként a nyilvántartási értékét.
Bár ezután iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet, taoalap-korrekció nincs.
További cikkek
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló speciális szabályai – 1 rész
A vállalkozók adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések tették lehetővé a kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók számára, hogy a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább könnyített formáját is választhassák. A számos egyszerűbb szabályozás mellett fontos megérteni a kötött előírások hátrányait is. Mérlegelni kell azon a vállalkozásoknál, amelyek támogatási vagy hitelkérelem benyújtására készülnek a választást követő három évben, hogy például a kiegészítő melléklet hiánya, vagy az értékvesztés kötelező elszámolásának eredményt csökkentő hatása nem okoz-e hátrányt.
Érdekel
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Érdekel