A könyvelővel szembeni elvárások sorában e havi közös gondolkodásunkban a felelősségbiztosítást járjuk körbe. Bár sokan „csak” felesleges kiadásnak tartják, mások azonban a felelős vállalkozói lét elemeként tekintenek a felelősségbiztosításra. Nem célunk semmilyen biztosítás mellett agitálni, de úgy ítéljük meg, hogy a könyvelői vállalkozás gazdasági stabilitása és a könyvelő saját egzisztenciája érdekében érdemes mérlegelni ezt a kérdést.
Felelősségbiztosítás és egyéb biztosítások
Az ügyfél a reá jogszabályok által előírt könyvvezetési, adózási és egyéb adminisztrációs kötelezettségei teljesítésének egy részével megbízza a könyvelőt, aki személyesen vagy saját kiépített szervezeti rendjében ezeket a feladatokat átveszi, megoldja. A könyvelő munkája (könyvelés, illetve szakmai szolgáltatások) nagyon összetett és sok jogszabályi, eljárásbeli hiba elkövetésének lehetőségét hordozza magában. E feladatok a könyvelőktől és minden e területen dolgozótól fokozott szellemi igénybevételt követelnek meg, amely szintén hibákhoz vezethet. A hibás teljesítés káreseményekhez vezethet, amely maga után vonja a felelősség megállapítását és a kártérítési igény felmerülését. A könyvelő által okozott károk enyhítésének eszköze a könyvelői felelősségbiztosítás.
A könyvelőnek tisztában kell lennie a felelősségbiztosítás tartalmával. Az elmaradt fizetendő adót, megállapított adóhiányt az ügyfél nem kérheti a könyvelőtől, mert az nem a könyvviteli szolgáltató tevékenységének, hanem az ügyfél gazdasági tevékenységének az eredménye. Ebből következően a könyvelői felelősségbiztosítás sem terjed ki az elmaradt adóra, hanem csak az adó megállapításának téves jogkövetkezményeire, azaz a bírságra, késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra.
A könyvelők mögött álló szakmai szervezetek nagy része már biztosít valamilyen konstrukcióban felelősségbiztosításra vonatkozó lehetőséget. Ez lehet:
- tagdíjba épített rendszer vagy
- közvetlen kapcsolat egy biztosítóval, alkusszal vagy brókerrel.
Bármelyik úton is jut a könyvelő kapcsolatba a biztosítással, át kell vizsgálnia a konstrukciót és össze kell vetni a saját működési feltételeivel. Ez utóbbi alatt számos területet kell összehasonlítani:
- Könyvelési tevékenységből származó árbevétel – ez a szervezeti keretbiztosításokban rendszerint limitálva van, így az ez feletti árbevételnél már előfordulhat, hogy a biztosítás nem fogja fedezni a kárt.
- Ügyfélkör nagysága – az előzőekhez hasonlóan gyakran van limitálva, sőt kombinálva az árbevétel nagyságával. A biztosító oldaláról ezt könnyű belátni, hiszen másfajta kockázatot rejt az egy cégre vetített árbevétel vagy a 100 ügyfélből összejövő például 1 milliárd árbevétel.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A végkielégítésre jogosultság és annak számítása
A végkielégítés mint jogintézmény már az 1967-es Munka törvénykönyvében is szerepelt. A részletszabályok változása mellett az alapvető logika mindvégig fennmaradt: bizonyos munkaviszony-megszüntetési jogcímek esetén a munkáltató – a munkaviszony hosszától függően – juttatást köteles fizetni a munkavállaló számára.
Érdekel
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Érdekel