Garázs bérbeadása

2021. március |Előfizetői cikk |#áfa
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A lakások bérbeadásával ellentétben itt kötelező az adószám, a számla, és 2021. évtől az adatszolgáltatás is. Mivel itt olyan adózói kör is jelen van, akinek ügyfélkapuja sincs, ezért felmerül a kérdés, hogy lehetne kézi nyugtaadással megoldani ezt a problémát.

Ingatlanról általánosságban

Az ingatlanok bérbeadására általában azt mondjuk, hogy nem kötelező a számlaadás, vagy ha mégis számla készül a bérleti díjról, akkor arról nem kell adatot szolgáltatni. A kijelentés valóban csak általában igaz. Garázs bérbeadása esetén viszont minden szigor belép, azaz főszabály szerint áfaköteles a bérlet (amit gyakran alanyi adómentességgel váltanak ki), és a kiállított számláról adatot kell szolgáltatni.

Mi a garázs?

Először is röviden érdemes tisztázni, mit is értünk garázs bérbeadása alatt.

A garázs bérbeadásáról beszélünk abban az esetben is, ha jármű tárolására alakították ugyan ki a bérleményt, de a kérdéses ingatlant nem jármű tárolására használják, azaz nem a tényleges használat az irányadó, hanem a rendeltetés.

Ha pedig egy raktárnak kialakított ingatlant jármű tárolására használnak, akkor nem garázs bérbeadásáról beszélünk. A családi házzal együtt kiadott garázs esetén a garázzsal nem kell külön foglalkozni, úgy kezelendő, mintha a lakás kerülne kiadására, azaz tárgyi adómentes a bérlete.

Lehet-e nyugta?

A garázs bérbeadásáról kiállított számláról történő adatszolgáltatás komoly kihívás elé állítja azokat a magánszemélyeket, akik egyébként nem vállalkozók, és adott esetben még ügyfélkapuval sem rendelkeznek, nemhogy még az online számla rendszerben eligazodjanak. A nyugtáról nem kell adatot szolgáltatni, ezért felmerült a kérdés, hogy mi volna akkor, ha nem számla, hanem nyugta készülne a garázs bérbeadásáról, ugyanis a nyugta adatait még nem kell rögzíteni, és számlázóprogramot sem kötelező használni.

A nyugtaadásnak azonban feltételei vannak:

  • A bérlő nem lehet adóalany, vagy ha adóalany, akkor ne adóalanyi minőségében vegye ki az ingatlant.
  • A bérlő a teljesítési időpontjáig az ellenértéket készpénzzel, bankkártyával vagy többcélú utalvánnyal rendezi (banki utalás nem jó).

Ez utóbbi feltétel teljesítése ütközhet akadályba, ugyanis, ha a vevő banki utalással fizet, vagy a megállapodás ellenére késve fizet, akkor már nem jó a nyugta. És akárha egyszer is késve fizet, akkor számlát kell adni, és a számláról adatot kell szolgáltatni, tehát a legnagyobb igyekezet ellenére is fel kell készülnie a bérbeadónak arra, hogy az adatszolgáltatást teljesíteni tudja.

Teljesítési időpont

A teljesítés időpontja alatt az áfa szerinti teljesítési időpontot kell érteni, azaz, ha a bérlő utólag fizet, akkor a fizetési határidő, ha pedig előre kéri a bérlő a bérleti díjat, akkor a bizonylat kibocsátása napja lesz az a teljesítési időpont, amíg a vevőnek fizetnie kell.

2021. július 1-jétől annyiban változás áll be a szabályozásban, hogy a fizetés módját illetően nem lesz kötöttség, azaz, ha banki utalással fizet a bérlő – ugyanúgy legkésőbb a teljesítésig –, akkor a nyugtaadás eme feltétele teljesül.

A garázs bérbeadása esetén tehát el lehet jutni addig, hogy a nyugtaadás feltételeit megteremtsük, de a 2020. július 1. előtt a fizetés módját illető kötöttség, illetve későbbiekben a fizetés elmaradásának eshetősége miatt fel kell készülnie a bérbeadónak arra, hogy számlát is tudjon adni, illetve annak adatairól az adatszolgáltatást is tudja teljesíteni.

További cikkek

áfakataTbj
2024. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Amikor egy újonnan induló vállalkozásnál a vállalkozási formát választjuk, akkor az egyéni vállalkozók mellett egy nagyon fontos érv áll: ha a vállalkozás átmenetileg nem működik, akkor lehet szüneteltetni. Ezalatt meg lehet úszni a járulékfizetési kötelezettséget, de cserébe, természetesen, a vállalkozás nem végezhet tevékenységet.

Érdekel
áfa
2024. február |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A fő kérdés, hogy terméket vagy szolgáltatást értékesítünk. Lehet a külföldi vevő nem adóalany vagy adóalany. Változik-e a vevők jellegétől az, hogy hogyan kell bizonylatolni az értékesítést? Vannak-e a nem nyomdai minőségben kinyomtatott formában történő értékesítés esetére különleges bizonylatolási szabályok?

Érdekel