Az elmúlt években volt néhány gazdasági bűncselekmény, amelyek kisebb-nagyobb médiafigyelemnek köszönhetően akár elrettentő példaként is szolgálhat(ná)nak. Ha híres emberek között nézelődünk, megemlíthető Zalatnay Sarolta, Gáspár Győző és „egy híres YouTuber” a közelmúltból. Ők nem a „nagyhalak”, de mégis ők a leglátványosabbak. A témát kutatások dolgozzák fel, melyek rávilágítanak arra, hogy a szakemberek körében sem teljesen ismertek a fogalmi meghatározások, besorolások és a szankciók, így indokoltnak látom néhány kiemelt terület bemutatását.
Gazdasági bűncselekmények
Sikkasztás
A büntető törvénykönyv szerint: aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el (372. §).
Első körben azt gondolom, hogy érdemes tudatosítani és az ügyfeleket tájékoztatni arról, hogy mi is az ügyvezető felelőssége, és hogy a könyvelő nem jogosult a bizonylatok mögötti gazdasági események megítélésére, az nem feladata és nem is felelőssége. Ennek tisztázása után érdekes lehet még a lehetséges büntetési tételek megosztása az ügyvezetővel, hogy a lehetséges szankciók ismeretében járjon el saját belátása szerint.
| Kategória | Büntetés | Feltételek | Értékhatár |
| Szabálysértés | max. 50 000 Ft | ||
| Vétség | 2 évig terjedő szabadságvesztés | – Kisebb értékre.
– A szabálysértési értékre elkövetett cselekmény a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen |
max. 500 000 Ft |
| Bűntett | 3 évig terjedő szabadságvesztés | – Nagyobb értékre.
– Kisebb értékre a–c módon.
|
max. 5 000 000 Ft |
| 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés | – Jelentős értékre.
– Nagyobb értékre a–c módon. |
max. 50 000 000 Ft | |
| 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés | – Különösen nagy érték.
– Jelentős értékre a–c módon. |
max. 500 000 000 Ft | |
| 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés | – Különösen jelentős érték.
– Különösen nagy értékre a–c módon. |
500 000 000 Ft-ot meghaladó |
Esettanulmány
A következő esetben egy ügyvezető követ el bűncselekményt, a cég rövidítése H. M. Ennek a vállalkozásnak voltak leányvállalatai, melyből a Kft. 2-nek az ügyvezetője szintén az elkövető volt. A két vállalkozás szerződést kötött, amely szerint a H. M. értékesít Kft. 2-nek 100 000 darab malacot, melyet a Kft.2 felhizlal, majd visszaértékesíti a kész sertéseket a H. M. felé. Azonban forráshiányban szenvedett mindkét vállalkozás, ezért Kft. 2 bankkölcsönt szeretett volna felvenni, de a bank ezt a kérelmét elutasította. Így a szerződés nem tudott életbe lépni, ezért a malacok tulajdonjoga továbbra is a H. M. vállalaté. A szerződést módosították, amiben tisztázták a H. M. kizárólagos tulajdonjogát, elszámolták a költségeket és kijelentették, hogy egymás felé nincs kötelezettségük.
2005. január 6-án jogerőre emelkedett a Kft. 2 felszámolása, a felszámolás alá kerültek a sertések is. Időközben megromlott a kapcsolat az ügyvezető és a H. M. képviselői között, melynek eredményeképpen az ügyvezető is és a képviselők is külön-külön tárgyalásokat folytattak a felszámolóval a sertésekről. Az ügyvezető arra hivatkozott, hogy a sertések a Kft. 1 tulajdonjogában állnak (ez a kft is a H. M. leányvállalata) így lezáratta a sertéseket és őröket fogadott, hogy megakadályozza, hogy H. M. elszállíthassa a hízókat. Ekkor a H. M. nyilvántartása szerint 7321 darab hízó volt a telepeken. Közben az ügyvezető újabb tárgyalásokat folytatott a felszámolóval, végül a felszámoló kihirdette, hogy a sertésállomány nem része a felszámolói vagyonnak, így megengedte, hogy Kft. 1 elszállítsa az állományt.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Átalakulás kivaalanyisággal
Mégis lehetségessé válik a kivás cégek egyesülése és szétválása az adóstátuszuk megőrzésével. Vajon mennyire lesznek adókockázatosak ezek az eljárások?
Érdekel
Minimálbér az efós jövedelmekben
Mint az már valószínű mindenki számára ismert, a szokásokkal ellentétben a minimálbér már 2023. december 1-jétől emelkedett. Lehet, hogy ennek az egy hónapnak nagy jelentősége van a dolgozók oldaláról, a kifizetők esetében azonban igen nagy káoszt okozott. Az egyik legösszetettebb példa az egyszerűsített foglalkoztatás szabálya.
Érdekel