Gazdasági bűncselekmények

Sikkasztás

A büntető törvénykönyv szerint: aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el (372. §).

Első körben azt gondolom, hogy érdemes tudatosítani és az ügyfeleket tájékoztatni arról, hogy mi is az ügyvezető felelőssége, és hogy a könyvelő nem jogosult a bizonylatok mögötti gazdasági események megítélésére, az nem feladata és nem is felelőssége. Ennek tisztázása után érdekes lehet még a lehetséges büntetési tételek megosztása az ügyvezetővel, hogy a lehetséges szankciók ismeretében járjon el saját belátása szerint.

 Esettanulmány

A következő esetben egy ügyvezető követ el bűncselekményt, a cég rövidítése H. M. Ennek a vállalkozásnak voltak leányvállalatai, melyből a Kft. 2-nek az ügyvezetője szintén az elkövető volt. A két vállalkozás szerződést kötött, amely szerint a H. M. értékesít Kft. 2-nek 100 000 darab malacot, melyet a Kft.2 felhizlal, majd visszaértékesíti a kész sertéseket a H. M. felé. Azonban forráshiányban szenvedett mindkét vállalkozás, ezért Kft. 2 bankkölcsönt szeretett volna felvenni, de a bank ezt a kérelmét elutasította. Így a szerződés nem tudott életbe lépni, ezért a malacok tulajdonjoga továbbra is a H. M. vállalaté. A szerződést módosították, amiben tisztázták a H. M. kizárólagos tulajdonjogát, elszámolták a költségeket és kijelentették, hogy egymás felé nincs kötelezettségük.

2005. január 6-án jogerőre emelkedett a Kft. 2 felszámolása, a felszámolás alá kerültek a sertések is. Időközben megromlott a kapcsolat az ügyvezető és a H. M. képviselői között, melynek eredményeképpen az ügyvezető is és a képviselők is külön-külön tárgyalásokat folytattak a felszámolóval a sertésekről. Az ügyvezető arra hivatkozott, hogy a sertések a Kft. 1 tulajdonjogában állnak (ez a kft is a H. M. leányvállalata) így lezáratta a sertéseket és őröket fogadott, hogy megakadályozza, hogy H. M. elszállíthassa a hízókat. Ekkor a H. M. nyilvántartása szerint 7321 darab hízó volt a telepeken. Közben az ügyvezető újabb tárgyalásokat folytatott a felszámolóval, végül a felszámoló kihirdette, hogy a sertésállomány nem része a felszámolói vagyonnak, így megengedte, hogy Kft. 1 elszállítsa az állományt.

Az ügyvezető ezek után értékesítette a sertéseket. Az értékesítés során a Kft. 1 tulajdonjogának tüntette fel, azt, amit pontosan tudott, hogy valótlan, hiszen a H. M. tulajdonjogában állt. Már ott bűncselekményt követett el, amikor elszállította az állományt a H. M. tudomása és akarata nélkül. Ez a bűncselekmény sikkasztásnak minősül, az elkövetési értékre pontos adatok nincsenek, 150–200 millió forint közöttre tehető. Mivel tudatában volt annak a ténynek, hogy H. M. tulajdona az állomány, így a felszámoló megtévesztésével is egyértelműen az volt a célja, hogy jogtalanul haszonhoz juthasson az értékesítéssel.

A bíróság végül különösen nagy értékű sikkasztás bűntettével 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől való eltiltásra ítélte (eakta.birosag.hu, Bfv.II.657/2009/5. szám).

Az esetből jól azonosítható a sikkasztás tényállása, és a kiszabott büntetés is arányban áll a Btk.-ban meghatározottakkal.

Gazdasági csalás

A büntető törvénykönyv szerint: aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el (374. §).

A gazdasági csalás büntetési tételei és azok feltételei, értékhatárai lényegében megegyeznek a sikkasztásnál bemutatottakkal.

Költségvetési csalás (régi nevén adócsalás)

A büntető törvénykönyv szerint: aki

• költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
• költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
• költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Esettanulmány

Az alábbi anonimizált bírósági esetek egy relatíve gyakrabban előforduló, „hallottam már róla, hogy létezik ilyen” esetet részleteznek.

Ebben az esetben apa és fia a cégtulajdonosok és az ügyvezetők T. Kft.-ben. A kft. nagyberuházásokat végzett, mely következtében többmilliárdos forgalmat bonyolított le az egyes években. Az árbevétel ugrásszerű növekedése miatt és az egyre több megbízásból adódóan az apa két további cég alapításáról döntött, hogy megossza a bevételeket és a költségeket. Mindhárom cégben az apa az ügyvezető, így ő döntött mindenről, így a pénzügyekről is, hogy kinek mikor fizetik ki a számlákat.

Két és fél év alatt 98 darab számla szerepelt a három cég nyilvántartásában, könyvelésében, ezáltal áfabevallásában is, de ezek a számlák fiktívek voltak. Az apa két hajléktalant rábírt, hogy alapítsanak céget, amihez csak az irataikat kell adják, semmi mást, természetesen pénzért cserébe. Ezek a cégek gazdasági tevékenységet egyáltalán nem végeztek, és ezekhez a cégekhez volt köthető a 98 darab fiktív számla. A hajléktalanok aláírták a fiktív számlákat, a számviteli dokumentumok elkészítésében közreműködtek. Ám a számlákon szereplő áruhoz, szolgáltatáshoz nem rendelkeztek megfelelő tárgyi eszközökkel, nem fizettek adót sem (sem áfát, sem taót). A fiktív szerződéseket, teljesítésigazolásokat is aláírták.

Az apa a saját cégeiben ezeket a számlákat szerepeltette a könyvelésében és adóbevallásaiban is. Azonban van még egy csavar a történetben, hiszen ezek a gazdasági események megtörténtek egy máig nem ismert cég által.

Az apa cégei és a számlakibocsátó cégek között csak a fiktív számlák léteztek, valós eseményre nem került sor. Ezekkel a számlákkal két és fél éven keresztül tudta csökkenteni a fizetendő általános forgalmi adóját az apa.

A bíróság végül az apát adócsalás, két esetben felbujtó adócsalásban, számvitel rendje megsértésének vétsége miatt halmazati büntetést kapott, ami 4 év börtönbüntetés és 4 év közügyektől való eltiltás (eakta.birosag.hu, Bfv.II.390/2011/7. szám).

A leggyakrabban előforduló, a legtipikusabb, legismertebbek közé sorolható bűncselekmény a költségvetési csalás (adócsalás). Az I. rendű vádlott 2005. második felétől 2006. év végéig havi áfabevalló volt Cég 1-ben. Cég 4-gyel 54 darab számlát állított ki Cég 1-nek, de a gazdasági esemény nem történt meg egyik esetben sem. Néhány esetben korábbi dátumúak voltak a számlák, mint amiben szerepelt a számlatömb vásárlásának időpontja. Tehát egyértelmű, hogy valótlan adatokat tartalmaznak a számlák. Ezeket tíz hónapon keresztül számolta el a Cég 1 mint áfacsökkentő tételeket. Ezzel egy időben hat számlát nem állított ki Cég 1 a Cég 6-nak, melynek áfaértéke 706 341 Ft lett volna. Ebben az időszakban összesen 14 068 000 Ft-ot nem fizetett be áfa jogcímén a Cég 1. A bíróság végül egyévi börtönbüntetésre ítélte az I. rendű vádlottat költségvetési csalás bűntette miatt. A Cég 4 tulajdonosát, aki a fiktív számlákat kiállította, 6 havi börtönre és 1 év közügyektől való eltiltásra ítélte (eakta.birosag.hu, 3.B.858/2010/46.).

A költségvetési csalás büntetési tételei és azok feltételei, értékhatárai lényegében megegyeznek a sikkasztásnál bemutatottakkal. A csavar 2022. március 1-jétől, hogy korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt, a vádemelés előtt megtéríti, kivéve, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.

Elkövető

A tettes követi el magát a bűncselekményt. A tettes két fajtája között a különbség az elkövetők száma. Önálló tettes az, aki akár állatot, eszközt felhasználva egyedül követi el, míg a társtettesek közösen valósítják meg. Önálló tettes esetében lehet közvetlen az elkövető, tehát ő maga teszi meg a bűncselekmény lépéseit, míg a közvetett esetében úgymond hátulról irányít egy másik személyt, aki például koránál fogva még nem büntethető vagy kóros elmeállapotú.

A részeseknek is két fajtájuk van: felbujtó és bűnsegéd. Fontos kiemelni, hogy a részesség akkor valósul meg, ha van tettes is. Felbujtó az, aki rábírja a későbbi tettest a bűncselekmény elkövetésére. A bűnsegéd segítséget nyújt. Fizikai bűnsegédnek nevezzük azt, aki a körülmények fennállásában segédkezik. A pszichikai bűnsegéd pedig „jó tanácsokkal” látja el a tettest.

A leírtakból logikailag levezethető, hogy a gazdasági bűncselekmények kapcsán a számviteli szakember lehet tettes és részes, azon belül leginkább bűnsegéd. A bírósági eseteket vizsgálva a számviteli szakemberek leggyakrabban bűnsegédi szerepben jelennek meg.

Mint ismert, a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól, és mint ismeretes, az etikus magatartás felé hat a szankciók ismerete, így javasolnám a vállalati szakemberek, ügyvezetők részletes tájékoztatását a témában.