Helyi iparűzési adó a kiva alatt

Választási lehetőségek

Nekem van olyan ügyfelem, akinél az iparűzési adó adta előny erősítette meg abban a hitében, hogy ezt a kivát neki találták ki. Igen, ugyanis a szolgáltató cégeknél, amelyeknél sem anyagköltség, sem pedig elábé nem tudja csökkenteni a helyi adó alapját, azoknak szinte az árbevétel 2%-ával (vagy amennyi éppen azon a településen a helyi adó) kell számolni.

A kivában pedig van más lehetőség is.

A helyi adótörvény 39/B § (2) szerint a „kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 39. § (1) bekezdésében vagy a 39/A §-ban foglalt előírásoktól eltérően – a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja”.

Összesen tehát három lehetőségük van:

• a 39. § (1) bekezdés mondja ki a főszabályt;
• a 39/A § mondja ki, hogy a 8 millió forint alatti cégeknek a helyi adót egyszerűsített módszerrel is meg lehet állapítani;
• a 39/B § (2) bekezdésben pedig van egy olyan lehetőség, hogy a kiva alapjának 120%-a után fizessenek adót.

Számításaim során még nem találkoztam olyan céggel, amelynek ne ez lett volna a legkedvezőbb. Természetesen minden variációt ki kell számolni, és a legkedvezőbbet választani. Erre azért van lehetőség, mert a kivások abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ezt nekik utólag kell bejelenteni.

Az önkormányzatnak direktbe a kivába lépést nem kell tehát bejelenteni. Be kell adni egy záró bevallást a taós időszakról. Itt a záró bevallás okának az adónemváltást kell bejelölni. Majd be kell adni a bevallást a kivás időszakról, és ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor majd csak a bevallásban kell jelezni.

Adóalap

Ha az iparűzési adó alapja a kisvállalati adó alapja, akkor ide kell visszanyúlni.

A kiva alapja két részből tevődik össze:

• a személyi jellegű adóalapból;
• a tőkét érintő változásokból és további adóalap-korrekciós tételekből.

Az utóbbi sok cég életében évekig nem fordul elő, így abból nem lesz adóalap. Egy bérköltség nélküli cég esetében pedig a személyi jellegű kivából sincs adóalap. Előfordul egy olyan cég esetében, ahol az egyetlen személyesen közreműködő tag nem vesz fel jövedelmet a cégtől. Ha van máshol főállású biztosítási jogviszonya, akkor még járulékot sem kell fizetnie. Ebben az esetben nincs bérköltség, így nincs kivaalap sem.

Ha pedig a kivaalap nulla, akkor a helyi adó alapja is nulla.

Nem kell ettől megijedni, ez így szabályos. Például egy bérbeadással foglalkozó cég esetében a bevételek és költségek (écs, egyéb költségek) esetében a normál helyzetben a bevétel 2%-át meg kellene fizetni iparűzési adóként. A kivában pedig bérköltség hiányában nulla forint az adóalap.
Csak a példához kapcsolódva írom, hogy előfordulhat, a bérbeadás tárgyául szolgáló eszköz a tao alatt fejlesztési tartalékból lett vásárolva, akkor a taóban korrekciós tétellel kell számolni.

A számviteli értékcsökkenés elszámolható, tehát a kiva alatti eredmény újra csökkenthető az eszközre elszámolt értékcsökkenéssel. Bár ez már az ügyfél számára nem látható olyan egyértelműen, mint egy nullás iparűzésiadó-bevallás, mégis egy óriási piros pont a kiva mellett.