Járulékfizetési alsó határ

Hatálybalépés

Bár az új Tbj.-törvény 2020. július 1-jén lépett hatályba, a járulékfizetési alsó határ munkavállalókra vonatkozó szabálya a munkáltatók számára 2020. szeptember hónaptól ír elő egy újabb kötelezettséget.

A szabályt mindenki ismeri, arról van szó, hogy ha a munkavállaló számára az adott hónapra kifizetett bér a minimálbér 30%-át nem éri el, akkor a járulékokat legalább erre a járulékalapra (48 300 Ft) vetítetten meg kell fizetni, méghozzá a munkáltatónak. Van néhány mentesítő szabály, ami azt jelenti, hogy meghatározott ellátások vagy a biztosítás szünetelése esetén nem kell ezzel a szabállyal foglalkozni.

Az alábbi tábla mutatja a kivételeket

Az alábbi esetek, ha a hónapnak akár csak egyetlen napján fennállnak, akkor nem kell a minimum járulékalap szabályával foglalkozni a teljes hónapban

• Gyed, gyod, gyet, gyes, csed ellátások valamelyikében részesül
• Örökbefogadói díjban, ápolási díjban részesül
• Köznevelési intézmény nappali tagozatos tanulója
• Szakképző intézmény nappali tagozatos tanulója
• Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója

Az alábbi esetek, ha nem a hónap egészében állnak fenn, akkor napi arányosítási szabállyal kell megállapítani a minimum járulékalapot

• A munkaviszony hónap közben kezdődik vagy hónap közben szűnik meg
• A biztosítási jogviszony szünetel (pl. igazolatlan távollét, fizetési nélküli szabadság bizonyos esetei, letartóztatás ideje)
• Táppénz, baleseti táppénz
• 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz ki a dolgozó

A táblázat második oszlopában szereplő esetekben a minimum járulékalapot úgy kell megállapítani, hogy a számítás szempontjából figyelembe vehető napok számát kell megszorozni a minimum járulékalap 30%-ával, 2020. évben 1610 Ft-tal. Például egy dolgozó táppénzen van október 1–30. között, és az október 31-i napra nem kap bért, akkor erre az egy napra a munkáltatónak 1610 Ft járulékalap után meg kell fizetnie a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot.

Csed esete

A táblázatban szerepel a sok vitát kiváltó csed ellátás. Ez az ellátási forma egész egyszerűen kimaradt a jogszabályból, azaz csed ellátás mellett volt minimum járulékalap után fizetési kötelezettség.

2020. november 30-án hirdették ki azt az adócsomagot (Családi gazdaságokról szóló törvény), ami 2020. július 1-jéig visszamenőlegesen kimondja a mentesítést.

Önrevízió keretében van lehetőség a munkáltató terhét jelentő, bevallott járulékokat csökkenteni. Természetesen a munkáltatónak már a novemberi 2008-as bevallásban sem kell a csedes munkavállaló után a minimum járulékalapra tekintettel megfizetni a tb-járulékot.

Utólag vagy előre kifizetett bér

Több kérdés is felmerült annak kapcsán, hogy mi a helyzet akkor, ha a munkáltató előre vagy utólag fizet ki bért, azaz utólag, akár több hónap késéssel fizet, vagy pedig a felmentési időre előre odaadja a bért. A szabály az, hogy a vonatkozó hónapot kell nézni, és nem a kifizetés időpontját. Ha tehát a munkáltató 2020. szeptember hónapra csak 20 000 Ft bért ad, annak ellenére, hogy 120 000 Ft járna, akkor az október 12-i bevallásban 28 300 Ft járulékalap után a munkáltató tb-t fizet. Az elmaradt munkabért 2020. novemberben fizeti ki, azaz a munkáltató még 100 000 Ft-ot fizet. Ebben az esetben a 2020. szeptemberi bevallás ön-ellenőrizhető abban a tekintetben, hogy a 28 300 Ft után megállapított, munkáltató által fizetendő tb-járulék összegét nullára lemódosítja a munkáltató. A 100 000 Ft munkabér utáni szokásos kötelezettségeket pedig a novemberi 2008-asban fogja szerepeltetni, méghozzá úgy, hogy külön lapon fog szerepelni szeptemberi időszakkal a pótolt bér.

Előre fizetés esetén pedig az a feladat, hogy az egyes hónapokra történő kifizetéseket havi bontásban kell szétszedni. Ha például egy munkáltató november, december felmentési időre fizet ki 20-20 ezer forint bért október hónapban, akkor az október havi 2008-asban havi bontásban fogja bevallani és mindkét hónapra 28 300 Ft után megfizetni a tb-járulékot.

Minimum járulékalap a kivában

Kérdés lehet még a kivások helyzete. A válasz lehet, hogy meglepő, de mégis egyszerű: a kiva alapját csak a tényleges, járulékalapot képező bér képezi, azaz a minimum járulékalapra nem kell a kiva alapját is kiegészíteni.

Ennek magyarázata pedig az, hogy a tényleges bér feletti járulékalap nem minősül személyi jellegű kifizetésnek, így kiva alapját sem képezheti.