Kapcsolt vállalkozások fogalmának értelmezése „kicsiben”

Kapcsolt vállalkozások fogalma

A kata szabályainak 2021. évi változása felerősítette a kapcsolt vállalkozás fogalma értelmezésének kérdését. Egészen egyszerűnek tűnő esetek értelmezése okoz gondot, hozzáteszem, jogszerűen, hiszen sem a jogszabály, sem a rendelkezésre álló NAV-os anyagok nem sok segítséget adnak.

A kapcsolt vállalkozás fogalmán (Tao tv. 4. § 23. pont) belül a c) pont okozza a legtöbb fejfájást, de azért lássuk a teljes listát:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony

• a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
• a 16/B § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell.

A c) pont szerint kapcsolt vállalkozás adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

A kapcsolt vállalkozási viszony megállapításához először meg kell vizsgálni, hogy melyik vállalkozásban melyek azok a tulajdonosok, akik többségi befolyással rendelkeznek. A közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell adni.

Amennyiben mindkét vállalkozásban van ilyen személy, akkor kell azt megvizsgálni, hogy létezik-e olyan párosítás, hogy a többségi befolyással bíró személyek egymásnak közeli hozzátartozói, vagy akár maga a személy egyezik.

1. példa

Egy egyszemélyes kft. a feleség tulajdonában van. Van a családban egy betéti társaság is. A beltag a férj 70%-kal, a kültag a lányuk 30%-kal.
A betéti társaságban mind a lány, mind a férj többségi befolyással rendelkezik. És mind a lány és mind a férj közeli hozzátartozója a feleségnek, tehát a két cég kapcsolt.

2. példa

Az 1. példát variáljuk meg úgy, hogy a betéti társaság beltagja 70%-os tulajdonrésszel a lány, a férj pedig 30%-ban kültag, de a lány a férjnek az előző házasságából származó édesgyermeke, tehát a feleségnek nem közeli hozzátartozója.
A férj továbbra is többségi befolyással rendelkezik a bt.-ben, és mint a felesége közeli hozzátartozója együttesen olyan harmadik személyt képeznek, melyek mindkét cégben többségi befolyással bírnak, azaz a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül.

3. példa

Egyéni vállalkozó férj. Van a családban egy betéti társaság is. A beltag a feleség 70%-kal, a kültag a lányuk 30%-kal.
A NAV álláspontja szerint a többségi befolyás értelmezhető egyéni vállalkozóra is, tehát a lány, a feleség és a férj alkotta harmadik személy többségi befolyással bír az egyéni vállalkozásban, ezért az egyéni vállalkozás és a bt. kapcsolt vállalkozások.

4. példa

Egyéni vállalkozó férj és egyéni vállalkozó feleség.
A kapcsolt vállalkozás fogalma abból indul ki, hogy „adózó és más személy…”, ami azt jelenti, hogy legalább az egyik szereplőnek a Tao tv. 2. §-ában található felsorolásban szerepelnie kellene. A Tao tv. 2. §-a az egyéni vállalkozót nem tartalmazza, ezért a két egyéni vállalkozó nem kapcsolt vállalkozás.

5. példa

Unokatestvér 1. egyszemélyes kft. tulajdonosa. Unokatestvér 2. egy másik egyszemélyes kft. tulajdonosa.
A két személy a saját cégükben külön-külön többségi befolyással bírnak, de egymásnak nem közeli hozzátartozói, ezért a két cég nem kapcsolt vállalkozás.

6. példa

Unokatestvér 1. egyszemélyes kft. tulajdonosa. Unokatestvér 2. és az egyik közös nagyszülő egy másik kft.-ben 90-10%-ban tulajdonos. Ez utóbbi kft.-ben mindkét tag többségi befolyással bír (egyenes ágbeli rokonként közeli hozzátartozók). A nagyszülő pedig Unokatestvér 1.-nek szintén közeli hozzátartozója, tehát a két cég kapcsolt vállalkozás.

A kapcsolt vállalkozás fogalmának másik neuralgikus pontja a Ptk. többségi befolyás fogalmának azon eleme, mely szerint a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani [Ptk. 8:2. § (5) bekezdés].

Ez a kijelentés azt jelenti, hogy több, egymás közeli hozzátartozója személy esetén kell ezt a feltételt vizsgálni.
Magában a Tao tv. szerinti fogalomban mindig azt olvassuk, hogy „…közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik”. A két kijelentést kell összhangba hozni. Lényegében arról van szó, hogy cég a cégben tulajdonlás esetén a közvetett és közvetlen befolyást nem lehet összeszámítani, amíg magánszemélyek esetén igen.

1. példa

Egy kft.-ben férj és feleség 50-50%-ban tulajdonosok. Egy másik kft.-ben az előbb említett kft. 50%-ban, amíg a férj másik 50%-ban tulajdonos.
A férj és feleség alkotta közeli hozzátartozók mindkét cégben közvetlenül és közvetve 100%-os befolyással bírnak, tehát a két cég kapcsolt.

2. példa

Egyszemélyes kft.-nek egy magánszemély tulajdonosa van. Ez a kft. egy másik kft. 50%-os tulajdonosa, és a másik 50%-ot pedig ugyanaz a magánszemély birtokolja.
A magánszemély saját magának nem közeli hozzátartozója, azaz nem alkalmazhatnám a közeli hozzátartozók közvetett és közvetlen befolyása összeadásának szabályát, csakhogy tavaly év végén egy kúriai ítélet erre az esetre megállapította, hogy kapcsoltak. Meghajolva az ítéletnek, erre az esetre már a NAV is azt mondja, hogy kapcsolt vállalkozások.
Egyébként, ha belegondolunk, az lett volna mindig is a logikus, hogy a kapcsolt vállalkozás tényét megállapítsuk egy ilyen szituációra.

Szintén gyakran felbukkanó eset, hogy egyesületbe vagy alapítványba számláz be egy katás vállalkozó. Például egy sportegyesületbe az edzést vállalkozási szerződés keretében ellátó vállalkozó végez munkát.

Az egyesület, az alapítvány esetén a többségi befolyás nem értelmezhető, ezért kizárólag az ügyvezetés azonosságára épülő kapcsolt vállalkozási viszony [Tao tv. 4. § 23. pont f) pontja] fennállását tudjuk vizsgálni.

Az ügyvezetés azonossága egyéni vállalkozóra nem értelmezhető, azaz, ha egyik szereplő (például edző) egyéni vállalkozó, akkor a kapcsolt vállalkozás nem állapítható meg.

3. példa

Egyesületnek testületi ügyvezetése van 3 fővel. Az egyik személy egyben egy betéti társaságnak 80%-os tulajdonosa, mely betéti társaság beszámláz az egyesületbe. Az ügyvezetés azonossága szabálya teljes személyi azonosság esetén működik, és mivel ez nem áll fenn, ezért az egyesület és bt. nem kapcsolt vállalkozások.