Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.
Kártérítés vagy kártalanítás?
Fogalmak
Egykori jogi tanulmányaimból tudom, a Ptk. főszabálya, hogy aki jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a megtérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Bár kétségtelen, nem tegnap tanultam az egyetemen a jogot.
A kártérítés egyik lényeges feltétele tehát, hogy a veszteséget okozó személy valamilyen jogellenes cselekménye vagy mulasztása okozza azt. Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes vagy valamilyen rendelkezést nem tart be, figyelmen kívül hagy. Itt igen széles a kör, hiszen a jogszabályok teljes mértékben átszövik a mindennapjainkat.
Kárnak minősül minden, a személyt vagy vagyonát ért hátrány, így beszélhetünk vagyoni és nem vagyoni kárról. A vagyonban bekövetkező veszteség viszonylag könnyen meghatározható, hiszen ha összetörik az autónkat, akkor vagyoni kárról beszélünk. Nem vagyoni kárnak minősülhet például egy súlyos lelki megrázkódtatás vagy valaki jó hírének bizonyítható sérelme.
A kártalanítás a fentiektől eltérően azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni. Tipikus esete a kártalanításnak a kisajátítás, amikor a közösség érdekében kell valakinek valamilyen hátrányt elszenvednie. Ilyen lehet egy útépítés, amikor egy személy magántulajdonában lévő területre van szükség annak érdekében, hogy az út elkészülhessen. Ekkor a terület tulajdonosát természetesen kártalanítani kell a tulajdona elvételéért.
A kártérítés és a kártalanítás tehát nem azonos fogalom.
A lényeg, hogy a kártérítés a ténylegesen okozott kár megtérítését jelenti, míg a kártalanítás a káreseményekből adódó kár megtérítésénél túlmenően vagy a helyett (annak bizonyítása helyett), a károsult kárán túlmenően az egyéb kárát (például az elmaradt hasznot) is rendezteti.
A kártérítés nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá, a kártalanítást viszont a károsultnak az áfa felszámításával számláznia kell, a továbbszámlázása is áfaköteles… De erről részletesen később.
Káresemények számvitele
A Számviteli törvény az egyéb bevételek kategóriába sorolja a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, legyen az akár kártérítés, akár kártalanítás. Időbelileg akár el is kell határolni, ha az a tárgyévhez vagy előző üzleti évekhez kapcsolódik, és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendeződik.
Ehhez két szabály a Számviteli törvényből:
44.§ (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni
c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget.
81. § (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:
b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Elektromos autók töltése
Az elektromos autók terjedésével egyre több kérdés merül fel ezen járművek „tankolása” körül. A hagyományos járművek esetén már jól bejáratott módszer szerint számolták el a munkáltatók a benzint, gázolajat, de az elektromos céges autók töltése sokszor nem töltőállomásokon történik, hanem a munkahelyen vagy éppen a munkavállaló otthonában. Ezt a kérdést vizsgáljuk most, és keressük a kedvező adózású lehetőségeket 2024-re.
Érdekel
Elektronikus szolgáltatások
Az online világban már nincsenek korlátok, hogy kinek és mikor tudunk szolgáltatást eladni. A legkisebb cégek is sokat gondolkodnak azon, hogy ha a tevékenységüket át tudták tenni az online világba, akkor miért ne célozzák a határon túli vevőket is. A fő kérdés természetesen itt is az áfa.
Érdekel