A kisadózó egyéni vállalkozók kerülhetnek olyan élethelyzetbe, hogy átmenetileg valamilyen oknál fogva – rövid időtartamra – a vállalkozói nyilvántartásban szereplő tevékenységet magánszemélyként végeznék. A kérdés, hogy munkaviszonyban vagy a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási jellegű jogviszonyban, esetlegesen egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban végezhetik-e, vagy kisadózó adózási lehetőségét elveszítik. Az alábbiakban e kérdéskört érintő szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Katás egyéni vállalkozók végzett tevékenységei
Katázni csak főállásban
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 1. § (1) bekezdése alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.
A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerinti adózás választására tehát kizárólag az az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó jogosult, aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenységeit főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja.
A Kata tv. 2. § 2. pontja ezzel összefüggésben meghatározza azon feltételeket, körülményeket, melyeknek a tárgyhónap egészében történő fennállása esetén az egyéni vállalkozó nem tekinthető főfoglalkozású egyéni vállalkozónak.
- Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
- A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
- A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül.
- A kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül.
- Olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
- Rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű.
- A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
- A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.
- A köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.
További cikkek
Esettanulmány egy KATÁ-s életéből
Esetünkben egy másodállásos katás egyéni vállalkozóról lesz szó. Csed folyósítása mellett szünetelteti katás vállalkozását, de előfordulhat, hogy ezen időszak alatt időnként mégis munkát végez. Foglalkoznunk kell a törthónapok kezelésével is.
ÉrdekelKatások rémálma: a kifizetőtől szerzett bevétel
És itt persze nem csak a cégekkel kötött szerződésekre kell gondolni. Beszéljünk a támogatások kezeléséről, önkéntes egészségpénztáraktól kapott utalásokról, vagy a MOHU-hulladékfelvásárlásokról.
Érdekel