Katások adatszolgáltatási kötelezettsége

Szereplők

Egy katás vállalkozás életében valójában három szereplő van, akik között kell az információnak áramolnia. Ezen három szereplő

• a katás vállalkozás,
• a katás vállalkozásnak bevételt juttató kifizető,
• a NAV.

A közöttük lévő adminisztrációs kapcsolat pedig egymással szemben ilyen esetekben merül fel:

• Katás vállalkozó – kifizető:
  a) írásban tájékoztatja katás jogállásáról,
  b) minden számláján feltünteti, hogy „kisadózó”.
• Kifizető – katás vállalkozó:
  a) január 31-ig igazolást ad a 40%-os adó alapjáról.
• Katás vállalkozó – NAV:
  a) bejelentkezési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség.
• NAV – katás vállalkozó:
  a) A katás kérésére jövedelemigazolást állít ki.
• Kifizető – NAV:
  a) havonta bevallást küld a 40%-os adó alapjáról és az adóról,
  b) évente adatszolgáltatást küld az egymillió forintot meghaladó kifizetésről.

Tájékoztatás katás státuszról

A számlán kötelező feltüntetni a „kisadózó” státuszt, ezt azonban 2021-től megfejelte még egy feladattal a jogalkotó. Nem elég utólag, a számla kiállításakor, hanem előre, azaz már a szerződéskötéskor tájékoztatni kell a kifizetőt a kisadózói státuszról. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy ezt kizárólag írásban lehet megtenni, annak ellenére, hogy a Ptk. szerint a szerződés létrejöhet ezenkívül akár szóban vagy ráutaló magatartással is.

Miért van ennek jelentősége?

A hárommillió feletti kifizetés adókötelezettsége miatt a kifizetőnek már a szerződéskötéskor tisztában kell lennie azzal, hogy lesz-e az ügylettel kapcsolatban további adófizetési kötelezettsége.

Igazolás

2021-től a katásoknak kifizetett jövedelemnél felmerülhet a 40%-os adó kérdése. Összetett a szabály. Az adót a kifizető fizeti, viszont a katásnak az éves értékhatáránál az adóalap figyelmen kívül hagyható.
Bár mondhatta volna a jogszabály azt, hogy a hárommillió forint feletti részre van speciális szabály, azért ez mégsem lett volna tökéletes megoldás.

A kifizetők esetében ugyanis vannak olyan szektorok, amelyek mentesülnek a 40%-os adó alól, így tőlük hiába szerzünk hárommilliónál többet, a teljes bevétel beletartozik a 12 milliós keretbe. Ilyen például a költségvetési szerv kifizetése.

Egy szó mint száz, a kifizető tehát ad egy „speciális M30”-as igazolást a katásnak juttatott jövedelemről.

NAV-os kötelezettségek

Ezekben nincs új a nap alatt. Az egyéni vállalkozók bejelentési és változásbejelentési kötelezettsége is a NAV-hoz került, illetve továbbra is kérhető a katások részére jövedelemigazolás a jól megszokott módszerrel.

Kifizetők adatszolgáltatási kötelezettsége

A kifizetőknek két ok miatt is kell a NAV felé valamilyen nyomtatványt benyújtani. Az egyik a most bevezetett 40%-os adó.

Ez ráadásul már egy havi kötelezettséget jelent, tetézve minden problémát a követő hónap 12-ig. Szinte belegondolni sem merek, hogy hogyan fogják ezt a külsős könyvelőirodák ezen időpontig teljesíteni, hiszen ehhez a könyvelésnek az előző hónap utolsó napjáig teljes körűnek kell lennie. Banki könyveléssel együtt. Tudom, hogy ez lenne a természetes, mégis azt tapasztalom, hogy még a 20-áig történő könyveléssel is komoly problémák vannak.

A bevallási nyomtatvány a cikk írásakor még nem ismert, lehet, hogy mire olvasod, már nyilvánosságot kapott. Valójában ez lesz a legkisebb probléma. A határidő betartása az iroda működésének átszervezését is jelentheti. A feladat gyakorlati kivitelezése még nem ismert, de egy tipp. Az online számla weboldaláról le lehet kérni a beérkező számlák listáját, és abban jelölve van, hogy kitől kaptunk katásként számlát. Ezekre kell fókuszálni, mellé tenni a pénzügyi teljesítést, és ezzel talán egy külön kimutatásban jól lehet vezetni a katás partnereinket.

A kifizetők másik adatszolgáltatása nem új keletű. Ugye, nemcsak annak kell adatot adni az adóhatóság felé, aki a bevételt megszerzi, hanem annak is, aki azt kifizeti. Talán jogos kérdés, hogy miért kell ugyanarról az adatról mindkét félnek számot adnia, de erre nem tudjuk a választ. Egyszerűen annyi, mert így van a törvényben.

A Katatörvény 13. §-ában arról van szó, hogy aki katás vállalkozásnak fizet ki díjat, annak adatszolgáltatási kötelezettsége van abban az esetben, ha ez a kifizetett összeg meghaladja az egymillió forintot.

Azt már megbeszéltük, hogy egy számlát befogadó vállalkozás onnan tudja, hogy katásnak fizeti ki az ellenértéket, hogy egyrészt a számlán fel van tüntetve, hogy „kisadózó”, másrészt már a szerződéskötéskor erről kapott tájékoztatást.

Egy tanács. Ha a katás vállalkozások a február 25-i határidőnek megfelelően kitöltik a katabevallásban a 02-es lapot, akkor ezen lapot juttassák el annak a cégnek is, amelyről az adatot szolgáltatták. Biztos vagyok benne, hogy nagyon hálásak lesznek érte, hiszen nekik mindössze annyi a dolguk, hogy március 31-ig ezt az összeget beírják a saját adatszolgáltatásukba.

Ennek az adatszolgáltatásnak a nyomtatványa az évszámmal ellátott K102-es számot kapta.

Miután egy adatszolgáltatásról beszélünk, nem kell beadni, ha nincs ilyen kifizetés. És itt is nagy segítségünkre lehet az online számla weboldaláról letöltött adatbázis.

Az adatszolgáltatáshoz, illetve annak ellenőrzéséhez ez nagy segítség. Mégis előfordulhat, utólag derül még ki, hogy valaki kimaradt az adatszolgáltatásból. Ebben az esetben az adatszolgáltatást helyesbíteni kell. Jelölni kell a helyesbítést a főlapon is, és azokat az M-es lapokat kell kitölteni, amelyekben módosul az adat. Természetesen az M-es lapon is jelöljük, hogy helyesbítés.