Kedvezményszabály alkalmazása gyermekgondozási díj esetén

Gyakran előfordul különböző élethelyzetekben, hogy az édesanya él a munkába való visszatéréskor a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (továbbiakban Mt.) 61. § (3)–(4) bekezdése által biztosított lehetőséggel (rugalmas munkafeltételek), azaz a részmunkaidős – alacsonyabb bérrel járó – munkavégzést választja, mivel az a második születendő gyermekével összefüggő pénzbeli ellátásai alapjára (csed és gyed) nem jár kedvezőtlen hatással.

A gyermekgondozási díj esetében kedvezményszabály a jogszabályokban

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/D § (5) és (6) bekezdései adnak eligazítást elsődlegesen a gyermekgondozási díj (továbbiakban: gyed) esetében a kedvezményszabályról.

E szerint, ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a főszabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

A kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a gyedre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül [Ebtv.vhr. 28. § (5) bek.].

A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell.

Tehát a gyedre vonatkozó kedvezményszabály alkalmazásakor az Ebtv. 42/D § (1)–(3) bekezdése szerint kiszámított összeget nem a korábbi gyed, hanem a korábbi csed naptári napi alapjával kell összehasonlítani.

Kiemelten fontos annak ismerete, hogy milyen esetek minősülnek munkáltatóváltásnak

A fenti főszabály alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.

Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.

Tehát munkáltatóváltásról beszélünk, ha a foglalkoztatott ugyanahhoz a foglalkoztatóhoz a biztosítási jogviszony megszűnésétől számított 30 napot meghaladóan lép vissza, vagy nem ugyanabban a jogviszonyban kerül foglalkoztatásra, amikor visszalép.

Abban az esetben, ha csak adózási mód változása áll fenn (átalányadózóról, vállalkozói jövedelem szja szerinti adózóra, kisadózóra, vagy fordítva) – egyéni vállalkozónak más jogviszonya nincs –, ilyen esetben nem beszélhetünk „munkáltatóváltásról”.

Példa 1:

A kft. tagja 2015. 01. 01-jétől kezdődően társas vállalkozóként biztosított, majd 2023. 10. 01-jétől munkaviszonyban veszt részt a társaság tevékenységében. Ebben az esetben a biztosítási jogviszony kezdő napja 2023. 10. 01.

Példa 2:

Egyéni vállalkozó 2018. 01. 01.–2022. 08. 31-ig főfoglalkozású kisadózó (kata), 2022. 09. 01-jétől átalányadózást választ. A biztosítási jogviszony kezdő napja 2018. 01. 01.

A gyed összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően járó (passzív jogon) gyed összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kedvezményszabály hányszor alkalmazható?

Nincs a jogszabályban olyan feltétel, mely meghatározná, hogy a kedvezményszabályt hányszor lehet alkalmazni. Az Ebtv. 39. §-a rögzíti az együtt folyósítható ellátásokat. Az (5) bekezdés alapján, ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Gyed összegének számítására vonatkozó szabályok

A gyermekgondozási díj összegének számítására vonatkozó szabályokat az Ebtv. 42/D §-ában foglaltak tartalmazzák. A csed lejártát követően a gyed egy újabb ellátási jogcím, ezért annak alapját újból meg kell állapítani.

A gyed naptári napi alapjának számításánál visszahivatkozás történik a táppénz alapját képező összeg számítására [Ebtv. 48. § (1)–(3) bekezdése]. Ez a 180 napi vagy 120 napi jövedelem, illetve a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján történő számítási szabályt jelenti.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló anya gyed-kedvezményszabálya

Kérdésként merülhet fel, hogy alkalmazható az Ebtv. 42/D §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló anya második gyermeke után járó gyed megállapítása során, ha korábban csed helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?

A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja gyermek születése jogcímen nem a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott egészségbiztosítási pénzellátás keretében biztosított csecsemőgondozási díjban, hanem a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 149. §-ában szabályozott szülési szabadságban részesül.

A szülési szabadság időtartama alatt távolléti díjban részesül a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, ami az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. A szülési szabadság idejére folyósított díjazás jövedelemjellegű kifizetés, és nem minősül egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak.

Kiemelendő, hogy a Hszt. nem tartalmaz a gyermekgondozási díjnak megfelelő juttatást a hatálya alá tartozó személyek számára, ezért a Hszt. 258. §-a alapján a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek jogosultságot szerezhetnek gyermekgondozási díjra.

Tehát, ha a jogosult nem részesült csecsemőgondozási díjban, mert részére szülési szabadság, illetve a távollét tartamára a távollét idejére számított időarányos átlag került kifizetésre, akkor a gyed-kedvezményszabály nem alkalmazható.

Csed megállapítása, majd lemondása hogyan befolyásolja a gyed kedvezményszabályát?

Az Ebtv. 41. §-a szerint nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.

Az Ebtv.vhr. 1. § (2) bekezdésének p) pontja szerint keresőtevékenység: a Tbj. törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

A csecsemőgondozási díjat is igényelni kell, illetve a biztosítottnak joga van arról történő lemondásról. Az Ebtv. 61. § (9) bekezdése alapján a biztosított írásbeli kérelmére a csecsemőgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.

Az Ebtv. 42/D §-ának (5) bekezdése tehát a gyed-kedvezményszabály alkalmazhatóságát a megállapított csecsemőgondozási díjhoz köti, azaz, ha a jogosult nem részesült csecsemőgondozási díjban, ilyen esetben a nevezett szakaszban megfogalmazott jogosultsági feltétel nem áll fenn, mert csecsemőgondozási díj megállapítására, folyósítására ténylegesen nem került sor.

Az Ebtv. nem tartalmaz kitételt, hogy a szülési szabadságon belül mennyi napra kell csedellátásban részesülni.

Példa 3.

Az egyéni vállalkozó 2023. 05. 15-én szült, jogosultsága fennáll, a szülés napjától csedet igényelt. A csed részére határozattal megállapításra került. A vállalkozói tevékenység folytatása miatt lemondott a megállapított csedről 2023. 05. 31. napjával. Gyedet igényelt 2023. 10. 30-tól. Tekintettel arra, hogy az igénylő 17 naptári napra csedben részesült, a gyed napi összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a kedvezményszabályra.

Összefoglalva: hogy mit is jelent a gyed-kedvezményszabály?

Ha az ellátások (gyed, gyes) folyósítása alatt vagy ezek lejártát követő egy éven belül a családba újabb gyermek születik, akkor az újszülött gyermek után járó csed naptári napi alapja nem lehet kevesebb, mint az utolsóként született gyermekre megállapított és folyósított csed naptári napi összege, feltételezve, hogy az igénylő munkáltatója nem változott és ugyanabban a jogviszonyban áll.