Az alábbiakban a gyermekgondozási díj mint speciális szabály alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Kedvezményszabály alkalmazása gyermekgondozási díj esetén
Gyakran előfordul különböző élethelyzetekben, hogy az édesanya él a munkába való visszatéréskor a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (továbbiakban Mt.) 61. § (3)–(4) bekezdése által biztosított lehetőséggel (rugalmas munkafeltételek), azaz a részmunkaidős – alacsonyabb bérrel járó – munkavégzést választja, mivel az a második születendő gyermekével összefüggő pénzbeli ellátásai alapjára (csed és gyed) nem jár kedvezőtlen hatással.
A gyermekgondozási díj esetében kedvezményszabály a jogszabályokban
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/D § (5) és (6) bekezdései adnak eligazítást elsődlegesen a gyermekgondozási díj (továbbiakban: gyed) esetében a kedvezményszabályról.
E szerint, ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a főszabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
A kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a gyedre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül [Ebtv.vhr. 28. § (5) bek.].
A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell.
Tehát a gyedre vonatkozó kedvezményszabály alkalmazásakor az Ebtv. 42/D § (1)–(3) bekezdése szerint kiszámított összeget nem a korábbi gyed, hanem a korábbi csed naptári napi alapjával kell összehasonlítani.
Kiemelten fontos annak ismerete, hogy milyen esetek minősülnek munkáltatóváltásnak
A fenti főszabály alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Érdekel
Munkabaleset, úti, üzemi baleset esetén a baleseti táppénzre való jogosultság, időtartama, alapja, mértéke
Az alábbiakban a baleseti táppénzt mint az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető ellátást érintő főbb szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel