Kérdés-válasz

Kérdés:

Egy kivás társaságról van szó. Szeretnének osztalékot kivenni úgy, hogy csak az egyik tulajdonos kap, a másik pedig nem.

Jelenleg mindkét tag munkabére havi 1,3 millió forint, de ez később úgy módosulna, hogy az egyik tag nettó bérét szeretné lecsökkenteni 220 000 Ft-ra, és további 1 080 000 Ft-ot szeretne havonta osztalékként kivenni. A másik tag bére maradna nettó 1 300 000 Ft.

Ez így rendben van, hogy így lecsökken a bére, és csak István kap osztalékot?

A másik kérdés, hogy a 23KIVA-bevallásban 15 000 000 Ft jóváhagyott osztalék lett bevallva.

Kiva időszaka előtt még van felhalmozott eredmény, jól gondolom, hogy azt kell előbb kivenni?

Válasz:

Azt gondolom, hogy a kérdésből is látszik az adóoptimalizálás azon módja, ami már az adóelkerülés határát súrolja. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvére sok jogszabályban hivatkoznak, egy ellenőrzés során az adóhatóság rendszeresen hivatkozik rá.

Nem minősül rendeltetésszerűnek az olyan ügylet, amelynek célja az adószabályokban foglalt kötelezettségek megkerülése. Rendeltetésellenes joggyakorlásról általában akkor beszélünk, amikor egy ügylet vagy ügyletsorozat látszatra jogszerű, azonban az ügylet, ügyletsorozat valós célja kizárólag vagy túlnyomó részben olyan adómegtakarítás elérése, ami ellentétben áll az adószabályok célkitűzéseivel.

A rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítására akkor van lehetőség, ha a gazdasági esemény csak formálisan, valós gazdasági tartalom nélkül valósul meg, az ügyletek elsődleges célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes az érintett adónemre vonatkozó szabályozás céljaival, rendeltetésével, és az adóhatóság mindezeket objektív körülmények feltárásával bizonyítja.

Mindezen bevezető után tehát mérlegelni kell.

A bért lecsökkenteni, és osztalékot kivenni nem jogszabályellenes. A körülmények azonban rejtenek kockázatot.

• Osztalékot nem lehet fizetni a munka ellenértékére, így ha megállapítják, hogy az osztalék szolgálja ezt a díjazást, akkor a rendeltetésszerű joggyakorlás elve mellett átminősíthetik. Az összegek pedig ezt könnyen alátámasztják.
• Az osztalékot a hatályos társasági szerződés szerint 49:51% arányban kell felosztani a tagok között. A 15 M Ft-ból tehát bruttó 7 650 000 Ft lesz az érintett tag osztaléka. Azt semmi nem tiltja, hogy a már kötelezettségként kimutatott osztalékot az egyik tag felvegye, a másik pedig nem. De a másik tag osztalékát az egyik tag nem veheti fel.
• Az osztalék jóváhagyása eredménytartalékból történik. Ha ez még a taós időszakban keletkezett, akkor kivafizetési kötelezettség nincs. E tekintetben jóváhagyási sorrend nincs, de logikusan a taós eredményt érdemes először kivenni, mert erre nincs kivafizetési kötelezettség.