Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?
Kérdés-válasz
Kérdés:
Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?
Olvastam egy cikket, abból az derül ki, hogy ilyen esetben mínuszos számlát kell kiállítani, tehát nem lehet sztornózni.
Neked mi a véleményed erről?
A másik pedig, hogy a mínuszos számlánál, mivel előleg, akkor itt is előbb visszautalom a pénzt és utána készül el az előlegszámla mínuszosan, és a teljesítés dátuma az lesz, amikor visszautaltam a pénzt?
Válasz:
Bár valójában a sztornó is egy mínuszos számla, ebben az esetben az van a hátterében, hogy a sztornóról akkor beszélünk, ha a kiszámlázott ügylet meg sem valósult. Itt pedig ez nem igaz.
Az előleg megvalósult, de az ügylettől elállt a partner.
Így a számlát nevezzük helyesbítő számlának, majd azzal a nappal helyesbíted a számlát, amikor kiderül, hogy azt nem kéri, és vissza kell utalni.
Az előleg visszautalására az Áfatörvénynek már nincs külön szabálya, szerintem az a teljesítési időpont, amikor megállapodtok abban, hogy az előleg visszajár, szerencsés esetben az előleg visszautalásának is meg kellene történnie.
További cikkek
Visszaváltási díj és az áfa
A kötelező visszaváltási díjas, újrahasznosítható (többutas) termékek áfabeli kezelése mindenki számára újdonság. Röviden az egyutas termékekről is lesz szó, hogy a különbséget jól lássuk. Az igazi kérdés az, hogy ha a vevő ott váltja vissza a terméket, ahonnan vásárolta, akkor ezt hogyan követi le az áfa utólagosan az adóalap-csökkenés, számlázás területén?
ÉrdekelKiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész
Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.
Érdekel