Kérdések az üzembe helyezés körül

A paraméterek

Miket is kell tudnunk tehát egy eszközről?

Egyelőre csak felsorolásszerűen:

• Beszerzés dátuma
• Üzembe helyezés dátuma
• Bekerülési értéke
• Várható használati ideje
• Maradványértéke
• Tao szerinti leírási kulcsa
• Fejlesztési tartalék igénybevétele
• Kkv-k beruházási kedvezményének igénybevétele

Dátumok

Azt gondoljuk, hogy ez egyértelmű. Veszek egy nyomtatót ma, hazaviszem, összekötöm kábelekkel a megfelelő gépekkel, és kész.

Valóban sok eszköz esetében a beszerzés és az üzembe helyezés ugyanazon a napon történik. De fontos tudni, hogy az nem mindig van így. Ezért könyvelőként mindig utána kell járnod, hogy a számla alapján beszerzett eszköz üzembe helyezése mikor történik meg.

Fontos ez azért is, mert az értékcsökkenés ettől a naptól indul. Előfordulhat, hogy valaki megvásárol egy eszközt, de csak hónapok múlva helyezi üzembe. Megvesszük a gépeket, még a raktárban marad, mert végül az iroda vagy az üzem még nincs kész.

És ha már a dátumoknál tartunk, akkor azt is meg kell határozni, hogy az üzembe helyezéstől számítva mennyi ideig szeretnénk az eszközt használni. Ezt hívjuk várható használati időnek. Valójában a könyvelők a taós kulcsból számolják a várható használati időt, pedig itt is meg kellene kérdezni a céget, hogy mi a terv.

A nyíltvégű lízingekről meg már sokat írtunk. Ott a várható használati idő az eszközre kötött lízingszerződés időtartama.

Összegek

A bekerülési értékről most nem írok hosszabban. Inkább többet foglalkozom a maradványértékkel.

A maradványérték mint fogalom használatos a számvitelben, a lízingügyleteknél, illetve a biztosítási szerződéseknél. A maradványérték általában egy adott eszköz (például gép, jármű stb.) becsült piaci értéke a hasznos élettartam végén rendeltetésszerű használat mellett, vagyis az az összeg, amennyiért a használat végeztével az eszköz értékesíthető.

A számvitelben maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában ‒ a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében ‒ az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Elterjedt az a gyakorlat, hogy a maradványértéket a vállalkozások a bekerülési érték bizonyos százalékában állapítják meg, és ha ez az érték pl. 200 000 Ft-nál alacsonyabb, akkor a maradványértéket nulla forintban állapítják meg. (Ezen érték alatt még a törvény is ismeri a teljes elszámolás lehetőségét.)

És akkor most összegyúrjuk az eddig tanultakat!

A magyar számviteli törvény előírásai szerint az értékcsökkenési leírás kiszámításánál a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni és azt kell felosztani a hasznos élettartamra.

Ez azt jelenti, hogy rendeltetésszerű használat esetén a hasznos élettartam végén az eszköz könyv szerinti értéke megegyezik a maradványértékkel.

Értékcsökkenés = (bekerülési érték – maradványérték) / várható használati idő.

Persze tudom, hogy az egyik legnehezebb feladat a maradványérték meghatározása, amely tulajdonképpen egy becslési eljárás. A maradványérték meghatározására a számviteli előírások nem adnak semmiféle támpontot. Már a fogalom meghatározásából is kitűnik, hogy ez nem egy egzakt érték, hanem egy becsült összeg.

Speciális esetekben előfordulhat, hogy az adott eszköz várhatóan realizálható maradványértéke a leírási idő (hasznos élettartam) végén eléri vagy meghaladja az eszköz bekerülési értékét. Ez az eset például az ingatlanoknál fordulhat elő, mert ennek értéke az ismert gazdasági okok miatt egyre nő. Ez esetben terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el, hanem értékhelyesbítéssel kell korrigálni a különbséget.

Taós kérdések

A tárgyi eszközöknek valójában két élete van. Egy számviteli és egy taós.

Az eddigiekben a számviteli paraméterekről volt szó, de amikor az eszköz egyedi kartonját felvesszük, akkor ezeket a taós kérdéseket is tisztázni kell.

Az értékcsökkenés számításához meg kell nézni, hogy milyen leírási kulcs tartozik az adott eszközhöz. Fontos figyelni, hogy a normál elszámolásokon kívül léteznek gyorsított leírási kulcsok is.

Illetve a 200 ezer forint alatti bekerülési értékű eszközökre alkalmazható a 100%-os értékcsökkenés.

El kell még azt is dönteni, hogy az eszközre felhasználunk-e korábban képzett fejlesztési tartalékot. Ha igen, akkor mennyit. Ez majd alapvetően a taós értékcsökkenés összegét fogja befolyásolni, hiszen a bekerülési érték azon része, amire feloldjuk a fejlesztési tartalékot, már az elején csökkenti a nyilvántartási értéket. Azaz, erre tao szerinti écs már nem számolható el.

A másik taós kategória pedig a beruházásiadóalap-kedvezmény. Ennek két fontos eleme van.

Az egyik, hogy majd a taoalapból levonható a beruházás évében a teljes bekerülési érték az értékcsökkenésen felül.

A másik pedig az, hogy ezek az eszközök 4 évig nem eladhatók, ha mégis, akkor dupla adóalap-növelés tartozik hozzá.

Tudom, hogy ez utóbbival szinte mindenki csak év végén számol.

Mégis, miért fontos, hogy már az üzembe helyezéskor legyen elképzelésünk a kedvezményekről?

A cégek már év közben is szeretik látni az éves eredményt, illetve az adófizetési kötelezettségeket.

Ennek érdekében akár már év közben is lehet számolni az értékcsökkenés arányos (havi vagy negyedéves) összegével, illetve a tao alapját módosító tételekkel.

Sokszor előfordult már, hogy a számviteli eredmény nem volt magas, mindenki azt hitte, hogy adót sem kell majd jelentősen fizetni, de végül kiderült, hogy a számviteli éccsel szemben a fejlesztési tartalék miatt nem volt taós écs, így az adó alapja elég magas lett.

Ez persze így normális, csak ne érjen váratlanul.

És egy utolsó gondolat a kedvezményekhez

Lehet, év közben azzal számolunk, hogy a beruházások miatt nem lesz taofizetési kötelezettség, vagy majd elővesszük a titkos fegyverünket, a fejlesztési tartalékot.

De ha végül december utolsó napjaiban megszületik az a döntés, hogy a cég januártól kivás, minden elképzelésünk kútba esik.

Ilyenkor gondolkodjunk hideg fejjel.

Vagy vállaljuk az adót, vagy lépjünk át a kivába inkább február 1-jétől.