Kiskereskedelmi adó

Adóalanyok

Az adóalanyok meghatározásánál együtt kell nézni a jogszabályi előírást és a hatósági értelmezést, mert van olyan következtetése a NAV-nak, ami nem egyértelműen olvasható ki a törvényből.

A kiskereskedelmi adóról a 2020. évi XLV. törvényben olvashatunk.

Az a kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet, aki/amely kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végez.

Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere szerint

45. a) a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –,
46. b) a 45.32 ágazatba,
47. c) a 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
48. d) a 47.1–47.9 ágazatokba

sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Fontos, hogy a TEÁOR-kódok kizárólag az adóköteles tevékenységek azonosítását segítik. Az adókötelezettség megállapításánál a ténylegesen végzett tevékenységnek van jelentősége. Így, ha fel is van véve valamelyik tevékenység, de azt ténylegesen nem végzik, akkor nincs adóalanyiság.

Bár ilyenkor érdemes azt töröltetni.

Nem kiskereskedelmi tevékenység az értékesítés, ha

• a gyártó nagykereskedőnek, viszonteladónak,
• a nagykereskedő viszonteladónak, kiskereskedőnek

értékesít, feltéve, hogy az nem bárki által hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton) keresztül történik.

És akkor itt a NAV-os következtetés.

Ha az értékesítési csatorna elérhető magánszemély vevőknek is, akkor a tényleges vevők személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez. Ilyenkor tehát nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság vagy magánszemély a vásárló.

Ha egy cég telephelyén jellemzően nagykereskedelmi tevékenységet folytat, de nem küldi el a végső fogyasztókat sem, akkor a teljes árbevétele kiskereskedelmi adó alapját képezi.

Adómérték

Az adó mértéke a törvény szerint:

1. az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
2. az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
3. az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
4. az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,7%.

A törvény 2023. év végén kiegészült az arányosítási szabállyal. Azaz, ha az adóév 365 napnál rövidebb, akkor ezeket az értékhatárokat az adóév naptári napjaival arányos részére kell számolni.

A probléma ott van, hogy az adó mértékét a veszélyhelyzetre tekintettel nem a törvény által meghatározott adókkal kell számolni.

Az extraprofitadókról 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése szerint az adó mértéke 2023-ra:

1. az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
2. az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%,
3. az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
4. az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1%.

Látható, hogy a százalékok eltéréséből ez a fizetendő adóra vetítve jelentősen nagyobb kötelezettséget eredményez.

2024-re az adó a legnagyobb cégek esetében tovább emelkedik, mert a 100 milliárd forint feletti cégeknél 4,5%-ra nő, illetve kiegészült a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből származó bevétel adóztatásával is.

Tevékenységek szétválasztása

A legtöbb kérdés tehát azzal kapcsolatos, hogy a kereskedő mennyiben választhatja le a viszonteladók részére történő értékesítését a végső fogyasztóknak történő értékesítéstől. A helyzet az, hogy ebben nem sok mozgástér van.

A szabályozás ugyanis azt mondja, hogy aki végső fogyasztók részére is nyitva áll, annak a kiskeradó-szabályozásban felsorolt minden értékesítése benne van, így a viszonteladók részére történő értékesítés is.

A leválasztás abban az esetben működhet, ha a kereskedő csak viszonteladókat szolgál ki, vagy fizikálisan leválasztja a boltját viszonteladóknak és a végső fogyasztóknak fenntartott üzlethelyiségekre. Mindkét megoldás elég drasztikus, különösen a második megoldás gyakorlati kivitelezése nem tűnik életszerűnek.

Például egy gazdabolt esetén kettévágni egy boltot valószínűleg sokkal többe kerül, mint amennyi kiskeradót meg lehet ezzel a lépéssel spórolni. Az első megoldásnak akkor van helye, ha a végső fogyasztók részére történő eladás ténylegesen minimális, a vevői kör egy részének elvesztése így kisebb fájdalom, mint amennyit az adón lehet megspórolni.

Webáruház

A webáruházas bevétel kezdettől fogva kiskeradó-köteles bevételnek minősül. Ez akkor is igaz, ha egy belföldi webáruház külföldre értékesíti, azaz a külföldre történő eladás bevétele is adóalap. Továbbá a külföldi webáruházak belföldre történő eladásai is kiskeradó alapját képezik. (Annyi megjegyzést érdemes ide tenni, hogy ha a külföldi webáruház a saját országa szerint is fizet hasonló típusú adót, akkor akár fennállhat a kétszeres adózás állapota is.) Azt azért ne feledjük, hogy 2022. július 1-jétől sem változott az adómentes éves 500 millió forintos bevételi értékhatár.

Webáruházaknál tapasztaltam már, hogy a vevőket az adószám kitöltésének irányításával választják meg.

Míg egy katás egyéni vállalkozó nem ad lehetőséget arra, hogy egy cég vásároljon tőle, és így az adószámmezőt nem teszi lehetővé, egy webáruháznál előfordulhat, hogy csak és kizárólag viszonteladókat szolgál ki, végső fogyasztókat nem.

Kapcsolt vállalkozás

A kapcsolt vállalkozásokra is sokan rákérdeznek. Általános megközelítés, hogy ha egy cégcsoport kiskeradó-köteles tevékenységet folytat, akkor a cégcsoport kapcsolt vállalkozásai által elért bevételt össze kell számítani, és ezáltal magasabb adómérték alá kerül az egyes cégek bevétele. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályozás azonban sokkal árnyaltabb.

Csak abban az esetben kell az összeszámítási szabályt alkalmazni, ha 2020. április 14. utáni kiválás vagy szétválás keretében jön létre a korábbi egy kiskeradó-köteles tevékenységet folytató cégből több cég, vagy ha a kiskeradó-köteles tevékenységet folytató cég az egyik üzletét értékesíti kapcsolt vállalkozásának az említett időpontot követően.

Az összeszámítási szabályból következik, hogy a már 2020. április 14-i állapot szerint kapcsolt vállalkozások bevételeit nem kell összeszámítani, még 2022. július 1-jét követően sem. Továbbá akkor sem kell az összeszámítási szabályt alkalmazni, ha 2020. április 14-ét követően egy cégcsoport további kapcsolt céggel gyarapodik úgy, hogy az nem kiválással vagy szétválással jön létre, például egy működő kereskedelmi céget vásárol meg a cégcsoport tulajdonosi köre.

Bevallási kötelezettség

A 23KISKER jelű bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A határidő tehát a többi, éves bevallással egy időben van.

Sajnos (bár valakinek éppen jó hír) a határidő idén péntekre esik, tehát a hétvége elvileg már nem áll rendelkezésre, hogy ezeket pótoljuk. Akkor már pihenni kell.

Aki adófizetésre kötelezett, az előlegeket is ezen a bevalláson vallja be.

Aki ezen adó tekintetében új adóalanynak minősül, neki 2024-re előlegbevallást kell adnia. Ennek nyomtatványa már a 24KISKER jelet kapta.

A kiskereskedelmi adóelőleget az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell megállapítani és bevallani

• az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő és
• az átalakulással (jogutódlással) létrejött adózónak.

Esetükben az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni. A bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig.