Kiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj – EPR

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazás alapján szabályozza a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség előírásait.

2023.július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozások kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetésre kötelezettek: a koncessziós társaság részére.

Fő szabály szerint a díjfizetési kötelezettség keletkezik:

• gyártó esetén az első forgalomba hozatalkor,
• átvállalás esetén az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, vagy
• a saját célú felhasználáskor, jellemzően az alábbiakra:
  • csomagolások
  • egyes egyszer használatos műanyag termékek,
  • elektromos és elektronikus berendezések,
  • elemek és akkumulátorok,
  • gépjárművek, gumiabroncs.

Saját célú felhasználásnak minősül a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében:

1. a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása,
2. a Számviteli törvényben meghatározott
   1. alapkutatás,
   2. alkalmazott kutatás,
   3. kísérleti fejlesztés,
   4. beruházás,
   5. felújítás vagy
   6. karbantartás keretében való felhasználása vagy
3. minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a Számviteli törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj számviteli elszámolása – Számviteli törvény 3. § (7) 1.

• Saját gyártású díjköteles termék gyártása, valamint átvállalás, illetve a gyártó saját vagy alkalmazottja részére történő felhasználás során:

a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni és elszámolni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét.

• A Számviteli törvény szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás és karbantartás során keletkező díjfizetési kötelezettségnél: igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni (nem aktíválható költségek).
• A kísérleti fejlesztési költségeknél a vállalkozás döntése szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díj: bekerülési érték része (aktiválandó), illetve választás szerint igénybe vett szolgáltatásként számolható el.
• Beruházás és felújítás során: kötelező aktiválni a kapcsolódó gyártói felelősségi díjat.

Kiterjesztett gyártói felelősség és a termékdíj kapcsolata

Érdemes megemlíteni, hogy a termékdíj csökkenthető az adott termék EPR-összegével, függetlenül, hogy az EPR-díjat ki és mikor fogja megfizetni. Ezzel kapcsolatosan a rendelet 21. §-a meghatározza azokat a gazdasági eseményeket, amikor az eladónak a számlán fel kell tüntetnie az EPR-rel kapcsolatos információt:

21. § (2) A gyártó a (3) és (4) foglaltak kivételével a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével:

„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli”.

Ugyanakkor érdemes a részletszabályokkal tisztában lenni, mivel egy adott termék érintett lehet mindkét kötelezettségben, de a környezetvédelmi termékdíjból történő „automatikus” levonás kockázatot jelenthet.

A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség és az EPR-kötelezettség alanyai hasonlóak (első belföldi forgalomba hozók vagy saját célú felhasználók), és a tárgyi kötelezett termékkör is hasonló.

Kötelező visszaváltási rendszer – DRS

Kapcsolódó jogszabályok

– A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény.

– 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól.

– A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

Érintett termékek köre

• műanyag, fém vagy üveg,
• palack vagy doboz,
• 1 decilitertől 3 literig,

fogyasztói csomagolású italtermékekre, az alábbi kivételekkel:

• tej és tejalapú italtermékek,
• 5000 db forgalom alatt,
• speciális formájú, méretű (automatával vissza nem váltható üvegek),
• írásbeli kérelemre a gyártó mentesülhet a DRS-kötelezettségek alól, ha azok teljesítése az adott termék Sztv. szerinti bekerülési értékéhez viszonyítottan aránytalan és túlzó terhet jelente.

Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem