A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Ahhoz, hogy év végén a kiegészítő melléklet összeállítása során ezen tételek kigyűjtése ne jelentsen többletfeladatot, célszerű már év közben a főkönyvi könyvelés során is elkülöníteni ezeket a tételeket.
Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek, ráfordítások
Az Sztv. két helyen említi a kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások tételt. Egyrészt, hogy a vállalkozás a számviteli politikában kell, hogy rögzítse ezen tételek jellegét, másrészt, hogy a vállalkozás közzé kell tegye a kiegészítő mellékletben a számviteli politikában meghatározott tételek közül a ténylegesen előforduló tételek összegét és jellegét.
Számviteli politikában rögzítendő lehetséges tételek köre és azok számviteli elszámolása
A vállalkozó – döntésének megfelelően – kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások közé tartozónak tekinti a következő gazdasági események bemutatásra kerülő összegeit:1
- társaság alapításakor, ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;
eredményt érintő tétel eszköz, apport átadásához kapcsolódóan kerül elszámolásra
T 171., 172. – K 479. (itt az apportált eszköz kivezetése a kapcsolódó tétel; a részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor történhet meg); - a tulajdonolt társaságnál tőkeemeléssel többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez a vállalkozó, illetve a tőkeemelés, a részesedés eredményeként tulajdoni hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét;
eredményt érintő tétel eszköz, apport átadásához kapcsolódóan kerül elszámolásra
T 171., 172. – K 479. (itt az apportált eszköz kivezetése a kapcsolódó tétel; a részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor történhet meg); - a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a megszűnt társaságban lévő tulajdoni hányad mértéke a vállalkozónál meghaladta a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, továbbá akkor, ha a megszűnt társaságtól kapott nettó eszközérték kevesebb, mint a részesedés könyv szerinti értéke;
részesedés könyv szerinti értékének kivezetése T 379. – K 171., 172.
kapott nettó eszközérték elszámolása T 871. – K 379.
kapott tételek átvétele technikai számlával szemben kerül elszámolásra; - a tulajdonolt társaságnál végrehajtott tőkeleszállításkor, a vállalkozónál minden esetben, ha a tőkeleszállítás veszteségrendezés miatt történt, továbbá tőkekivonással történő tőkeleszállításnál, ha a befektetés összege legalább 20 százalékkal csökken;
részesedés könyv szerinti értékének csökkentése T 871. – K 17; - az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál), ha az az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb T 871. – K 379.;
a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több T 379. – K 972.; - tartozásátvállaláskor az átvállaló vállalkozó, ha az átvállalt tartozások együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10 százalékát;
tartozásátvállalás T 868. – K 449/479.
kapcsolódó tétel pénzügyi rendezéséig T 393. – K 868.
pénzügyi rendezéskor az elhatárolás kivezetése T 868. – K 393. - tartozásátvállaláskor annál a vállalkozónál, akitől átvállalták, ha az átvállalt tartozások együttes összege meghaladja az összes kötelezettség 10 százalékát;
tartozásátvállalás az eredeti adósnál T 44-47. – K 968. - követelés elengedésekor, ha az elengedett követelések együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10 százalékát;
elengedett követelés T 868. – K 31-36. - kötelezettség elengedésekor, ha az elengedett kötelezettségek együttes összege meghaladja az összes kötelezettség 10 százalékát;
elengedett kötelezettség T 44-47. – K 968. - pénzeszközök végleges átadásakor, ha a bármilyen jogcímen átadott pénzeszközök együttes értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10 százalékát;
véglegesen átadott pénzeszköz T 868. – K 38. - pénzeszközök visszafizetési kötelezettség nélküli átvételekor (ideértve a támogatásokat is), ha az így – bármilyen jogcímen – átvett pénzeszközök együttes értéke meghaladja az összes kötelezettség 10 százalékát;
véglegesen átvett pénzeszköz T 38. – K 968.
ha ez fejlesztési célú, vagy költsége ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, akkor annak eredményhatását el kell határolni T 968. – K 48.
az időbeli elhatárolás feloldása a költségek, ráfordítások felmerülésével arányosan kell, hogy megtörténjen; - eszközök térítés nélküli átadásakor, ha az átadott eszközök együttes könyv szerinti értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10 százalékát;
térítés nélküli átadáskor az eszköz kivezetése T 868. – K 1-3.
ha az adott eszközhöz volt könyv szerinti értéket módosító értékcsökkenés vagy értékvesztés elszámolva, azt is ki kell vezetni; - térítés nélkül nyújtott szolgáltatások esetében, ha a nyújtott szolgáltatások együttes bekerülési értéke meghaladja az anyagjellegű ráfordítások 10 százalékát;
térítés nélkül nyújtott saját szolgáltatás esetében főkönyvi számviteli elszámolása a térítés nélkül nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kiszámlázásnak, áfafizetési kötelezettségnek lesz; - eszközök térítés nélküli átvételekor, ha az átvett eszközök együttes piaci értéke meghaladja az összes kötelezettség 10 százalékát;
térítés nélkül átvett eszköz T 1-3. – K 968.
elszámolt bevétel elhatárolása T 968. – K 483.
halasztott bevétel feloldása az eszköz érték kivezetésével arányosan történik T 483. – K 968. - térítés nélkül igénybe vett szolgáltatások esetében, ha az igénybe vett szolgáltatás piaci értéke meghaladja az összes kötelezettség 10 százalékát;
térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás T 52. – K 968.
A részletezett számviteli elszámolások során a 868 és a 968 főkönyvi számlák kerültek kijelölésre a kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások elszámolására. Az adott főkönyvi számlához kapcsolódó kartonon célszerű szerepeltetni a gazdasági esemény rövid leírását, bemutatását, segítve ezzel a beszámolókészítés folyamatát.
A kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások bemutatási kötelezettsége az éves és az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknál is fennáll.
További cikkek
Helyi iparűzési adó a kiva alatt
Sokszor fordul elő, hogy a kiva választásánál még nem is igazán tudatosul, hogy az iparűzési adóban is óriási megtakarításra tehetünk szert. De amikor beadjuk az első – akár nullaforintos bevallást –, jóleső érzés fog el. Hogy lehet egy működő cégnek nullaforintos bevallása?
ÉrdekelFejlesztési tartalék és/vagy beruházási kedvezmény
Ez a két kedvezmény örökzöldnek tekinthető, különösen a társaságiadó-bevallások időszakában. Kisebb, de annál fontosabb változások vannak idén is, illetve táblázatban összehasonlítva, a két adóalap-kedvezmény talán érthetőbbé teszi a szabályokat.
Érdekel