Kkv-beruházási adóalap-kedvezmény megítélése egy cégcsoport 2019. évi társaságiadó-bevallásában

A kkv-kedvezmény előzményei

A társaság által feltett kérdés a következő volt: milyen összegben számolhatók el az érintett cégnél folyamatban lévő csarnokberuházás 2019. évi költségei, a Tao-törvény 7. § (1) zs) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentésként?
Bevallástervezetét a cég elkészítette és szolgáltatta az arra a cégcsoportra vonatkozó, általunk kért információkat, amelybe a beruházást végrehajtó kft. tartozik. A társaság eredetileg úgy gondolta, hogy a válaszhoz elég az éves beszámoló és a tao-bevallástervezet.

A jelentős beruházás alapján a bevallástervezetben a fizetendő adó alapja nulla lett. A kft.-nek és cégcsoportjának de minimis nyilvántartása nem volt, pedig a korábbi években közvetett állami támogatást igénybe vett a társasági adóban.
Ez a tanulságos eset azt igazolja, hogy érdemes összefoglalni a témához kapcsolódó főbb szabályokat, összefüggéseket, hiszen számos szakember szembesül a kkv-k beruházási adóalap-kedvezmény kalkulálásának problémakörével. A következő cikksorozatban azt kívánjuk megvilágítani, hogy ennek az egyszerűnek tűnő kérdésnek a megválaszolása valójában mennyire bonyolult, számos jogszabály alapján, sokrétű információ feldolgozását igénylő.

A kérdés megválaszolásához kért, illetve igénybe vett információk

• A társaság tulajdonosi szerkezete.
• Adatok a kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozások feltérképezéséhez.
• Potenciálisan kapcsolt (kapcsolódó) körhöz tartozó társaságok beszámolói.
• Az érintett társaság 2019. évi beszámolótervezete, 2017., 2018. éves beszámolói.
• Az érintett társaság 2019. évi főkönyvi kivonata.
• Az érintett társaság 2019. évi 1929 társaságiadó-bevallás tervezete.
• Beruházásra elszámolt 2019. évi tételek listája.
• Beruházásra vonatkozó kiegészítő információk.

Vonatkozó jogszabályok

• 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Sztv.).
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és az osztalékadóról (továbbiakban Tao tv.).
• Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése.
• 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkelyei.
• 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (továbbiakban Kkv-törvény).

A feltett kérdés megválaszolásához szükséges szakértői lépések

1. A társaság kkv-besorolásának megállapítása – és ehhez a Kkv-törvény alapján kapcsolódó, illetve partnervállalkozások feltérképezése.
2. Amennyiben a beruházást megvalósító társaság kkv-besorolású, úgy a de minimis támogatási korlát eddigi felhasználásának összegzése, továbbá a fel nem használt keret számszerűsítése.
3. A társaság által realizált 2019. évi beruházási ráfordításokkal szembeni tartalmi követelmények értékelése.
4. A társaságiadóalap-csökkentés Tao tv. szerinti maximális összegének megállapítása.

Válaszok

A társaság kkv-besorolásának megállapítása – és ehhez a Kkv-törvény alapján kapcsolódó, illetve partnervállalkozások feltérképezése

A Tao-törvény a fogalmai között a mikro-, kis- és középvállalkozást a Kkv-törvény alapján definiálja (4. § 24. pont):
„Mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.”

Kkv-törvény szerinti fogalmak

Egy adott cégcsoport esetén mi dönti el, hogy mely vállalkozások mutatóit kell összeszámítani?

Amennyiben a többségi tulajdonosi szerkezet, irányítási befolyás miatt az egy cégcsoportba tartózó cégek a Kkv tv. szerint kapcsolódónak vagy partnernek minősülnek, úgy kkv-státuszuk minősítését az előírt mutatószámokkal összevontan kell elvégezni. Partner vállalkozási viszonyt a Kkv-törvény a kizárólagosan vagy kapcsolódó vállalkozásokkal közösen legalább 25 százalékos részesedés vagy szavazati jog esetén definiál.

Gyakori értelmezési problémát okoz a gyakorlatban, hogy a Kkv-törvényben megnevezett kapcsolódó vállalkozás definíciója eltér a Tao-törvény kapcsolt vállalkozások fogalmától.

Így előfordulhat, hogy olyan társaságokat is bele kell venni a kkv-méret besoroláshoz a számításba, amely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Ugyanis kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a 4. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély tagokból álló cégek között is fennállhat kapcsolódó vállalkozási viszony pl. közeli hozzátartozók, családtagok együttes irányítása esetén.

Milyen adatok szükségesek a kkv-státusz meghatározásához?

A Kkv-törvény a besorolást kiindulásként a 3. § szerint kizárólag a vállalkozási méret alapján határozza meg.
A vállalkozások méret szerinti típusokba történő besorolásának paramétereit a következő táblázatban foglaltuk össze.

Mely beszámolókra van szükség az összesítéshez?

A cégek egyedi beszámolóinak adatai elegendőek a besoroláshoz, ha nincs a vállalkozásoknak kapcsolódó vagy partnervállalkozásai.

Az adatok az egyedi vagy konszolidált beszámolóból kerülnek alátámasztásra a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámából, továbbá a nettó árbevételből és a mérlegfőösszegből. Az adott vállalkozás minősítése során, ha a csoportra meghatározott létszámlimitet eléri, úgy az árbevételtől és mérlegfőösszegtől függetlenül a magasabb kategóriába sorolandó. A másik két mutató esetében az értékhatár együttes túllépése jelent kategóriaváltást, még akkor is, ha a létszám vonatkozásában a meghatározott kategória korlátja alatt marad.

A besorolás meghatározása a következők szerint történik

Azon vállalkozás esetében, amelynek kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások összesített adataihoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait tőkeérdekeltségi vagy a szavazati arányok figyelembevételével (a nagyobbnak megfelelő arányban).

Fontos kiemelni a kétéves szabályt is, ugyanis a vállalkozás besorolása csak akkor módosul, ha – két egymást követő beszámoló adatai alapján – az utolsó besoroláshoz képest mind a két beszámolóban meghaladják/elmaradnak az értékek a besorolásnál figyelembe vett adatokhoz képest.

A vizsgálandó cégcsoport egy család által irányított társasági kör

Megállapításunk szerint az „A” Kft. és a „B” Kft., továbbá a „D” Bt. nem kapcsolódó vállalkozások a következők miatt:

Az „A” Kft., „B”. Kft és a „D”. Bt. abban az esetben minősülnének kapcsolódó vállalkozásnak a közös, közeli hozzátartozó, magánszemély tulajdonosok miatt, ha tevékenységüket azonos vagy szomszédos piacon végzik.

Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el

A társaságok fő tevékenységi köreiből arra következtettünk, hogy ez a feltétel nem áll fenn, mivel a cégek nem azonos vagy szomszédos piacon tevékenykednek. Az „A” Kft. vagyonkezelést, a „B” Kft. ipari termelést, a „D” Bt. pedig az ipari termeléssel összefüggésben nem álló, mérnöki szolgáltatást végez. Ennek megfelelően az azonos magánszemély irányítói kör ellenére az „A” Kft. kkv-minősítéséhez előírt mutatókat e 3 cégre nem kell összesíteni, illetve a de minimis támogatásokat összevontan figyelembe venni.

A „C” Kft. esetében más a helyzet, mivel annak tulajdonosa maga az „A” Kft. Ez utóbbi cég az „A” Kft.-vel összefüggésben kapcsolódó vállalkozásnak minősül. Így előírt mutatóikat összesíteni kell.

Folytatjuk!