Kötelező visszaváltási rendszer számviteli elszámolása – 2. rész

Egri-Retezi Katalin Egri-Retezi Katalin| 2024. július |Előfizetői cikk |#számvitel
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.

A cikk 1. részét itt találod>>

Újrahasználható termékek, önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli elszámolása

1. Gyártóra vonatkozó elszámolási szabályok

Gyártó alatt a DRS-rendszer hatálya alá tartozó termék előállítóját, továbbá az első magyarországi forgalomba hozóját kell tekinteni.

A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet előírása szerint a gyártó a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható terméket annak újrahasznosítása érdekében köteles a forgalmazótól, valamint a fogyasztótól visszavenni, és a visszaváltási díjat részére visszafizetni.

Gyártó a forgalmazóval kötött megállapodás alapján a kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősülő terméket vagy csomagolást – meghatározott helyre történő visszajuttatásának ösztönzése érdekében – önkéntesen visszaváltási díjas termékké minősítheti.

Mindkét esetben a számviteli elszámolásuk a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások alapján történik.

Gazdasági események a gyártónál

  • Értékesítéskor a felszámítandó visszaváltási díj nettó árbevételként számolandó el.

Amennyiben az értékesített termék göngyölege után külön csomagolási díjat számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül az Áfatörvény 70. § (1) b) szerint.

  • Visszafizetett visszaváltási díj helyesbítő bizonylat alapján (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) nettó árbevétel-csökkentő gazdasági esemény a Számviteli törvény § (2) f) bekezdése alapján. Ha a göngyöleg visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken az Áfatörvény 77. § (1) b) alapján.

Sztv. 73. § (2) f):

„értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: 

az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik)”Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem

További cikkek

számvitel
2023. október |Dr. Kardos Barbara |Előfizetői cikk

A devizás tételek elszámolásával jellemzően napi szinten találkozunk és tudatosan, körültekintően, vagy kevésbé tudatosan és körültekintően kezeljük azokat. Amellett, hogy az oktatásban a Számviteli törvény előírásainak elmélyítésére készítünk példákat, a valóság komplexebb és kevésbé egyértelmű. A példáinkban pl. egy adott napon egy adott árfolyam van, a mai valóságban viszont napközben folyamatos árfolyamjegyzés van pl. a pénzintézeteknél, és elképzelhető, hogy a reggel és délután a forintszámlára beérkező azonos euróösszeg eltérő forintösszegben fog megjelenni a bankszámlán. Cikkemben a szabályokat ismertetem és az alkalmazási lehetőségeket tárom fel.

Érdekel
adószámvitel
2021. április |Alexa |Előfizetői cikk

A vállalkozások feleslegessé vált tárgyi eszközeiket megpróbálhatják értékesíteni, leselejtezhetik azokat, illetve, ha van rá igény, térítés nélküli átadás lehetőségével is élhetnek.

Érdekel