Évzáráshoz örökzöld téma a követelések év végi értékelése. A könyvvizsgálók az óvatosság jegyében, a cégvezetők meg az eredmény védelme érdekében érvelnek, amikor ez a téma kerül napirendre. Vajon ki győz?
Követelések év végi értékelése
A mérlegkészítés időszaka
A mérlegkészítés időszakában nagy figyelmet kell fordítani a zárlati teendőkön belül az értékelés témakörére.
A zárlati teendők hosszú sorát lehetne felsorolni, amivel foglalkoznunk kell a mérlegkészítés időszakában, azonban első körben szükséges tisztázni három fogalmat, három időpontot, ami jelentősen meghatároz(hatja)za az értékelést. A fordulónap (FN), ami fő szabály szerint december 31., a beszámoló közzétételének határideje, ami a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja, azaz maradva a fő szabálynál, május 31. Illetve e két időpont közé eső mérlegkészítés időpontját (MK), amit minden vállalkozás a saját számviteli politikájában határoz meg jellemzően minden vagyonelemre egységesen, pl. március 31., és a beszámoló elfogadásának időpontját, ami a taggyűlés, közgyűlés tényleges dátuma.
A vagyonelemek értékelése, a szükséges értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés meghatározása során minden esetben a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információkból kell kiindulni.
A kulcs: az egyenlegközlők
A cikkben a követelések év végi értékelése kap hangsúlyt, mely során első lépésben meg kell határozni a követelések fordulónapi állományát. Az Sztv. 69. §-a alapján minden vagyonelemet leltárral kell alátámasztani. A követelések esetében függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök (pl. tartósan adott kölcsönök), vagy a forgóeszközök között (pl. adott előlegek, vevőkövetelések) kerülnek kimutatásra, a leltározás módja a külső megerősítés kérése, azaz az egyenlegközlők visszaigazoltatása.
Az egyenlegközlők visszaigazoltatása során a gyakorlatban öt (hat) dolog szokott kiderülni:
- A vevő nem ismeri el a teljesítést, nem vagy nem teljes értékben fogadta/fogadja be a számlát, ilyenkor az ügylet minden körülményére figyelemmel a vállalkozás döntése, hogy peresíti a követelést, vagy számlahelyesbítést küld (ilyen elméletben nem lehetséges, mert csak teljesítésigazolás alapján történhetne a számlázás).
- A vevő nem kapta meg a számlát korábban, és másolatot kér róla.
- A vevő (átmeneti) likviditási problémái miatt jelzi, hogy a fordulónapi egyenleget elismeri, de a fizetési határidőt nem tudja tartani.
- A vevő nem jelez vissza.
- A vevő elismeri a fordulónapi egyenleget.
- (Ha január végén küldjük ki az egyenlegközlőket fordulónapi egyenleggel minden vevőnek, annak is, aki egyébként januárban fizetett, akkor várhatón tömegesen találkozunk azzal a visszajelzéssel, hogy az egyenleget nem ismerik el, mert annak pénzügyi teljesítése megtörtént január x-én.) – No comment!
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Fejlesztési tartalék feloldása
Bár a fejlesztési tartalékról azt gondoljuk, hogy mindent tudunk, mindig érdekes, ha egy olyan kérdés érkezik, ami még eddig nem merült fel. Vajon a fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani folyamatban levő beruházásra? És ha később nem lesz belőle tárgyi eszköz? Lehet, hogy már ebből a két kérdésből is érted a dilemma okát. Lássuk!
Érdekel
Nyereségminimum és a tagi kölcsön
A nyereségminimummal és a tagi kölcsönnel kapcsolatos kérdések általában egymástól függetlenül merülnek fel. És talán nem is gondolunk arra, hogy ha csak átmeneti likviditási megoldásként teszünk tagi kölcsönt a cégbe, akkor is növekedhet a nyereségminimum alapja. A szabály nem új, de az év végi zárás előtt talán érdemes ismét áttekinteni.
Érdekel