Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Követelésekhez kapcsolódó fogalmak
Behajthatatlan követelés fogalma a Társaságiadó-törvényben
A Társaságiadó-törvénynek a behajthatatlan követelésre vonatkozó adóalap-módosító rendelkezései egyrészt hivatkoznak a Számviteli törvény fogalmainál részletezett előírásokra, ugyanakkor külön szabályt is megfogalmaznak a 365 napon túli követelésekre vonatkozóan.
A Tao tv. 4. § (4) a) szerint behajthatatlan az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
2021. január 1-jéig a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló behajthatatlan követeléseknél az adóalap-csökkentés feltétele volt a társaságiadó-bevallásnál (29) külön nyomtatványon történő adatszolgáltatás (’TAOASZ) az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról.
2021. január 1-jétől az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás szükséges az adóalap-csökkentéshez, melynek főbb adatai:
- a kapcsolt vállalkozás megnevezése, adószáma,
- az érintett követelés bekerülési értéke és annak behajthatatlanná vált összege,
- az ügyletet megalapozó valós gazdasági okok, az ügylet létrejöttének adatai, a behajtás érdekében tett intézkedések.
Elengedett követelés a Társaságiadó-törvényben
Külön fogalom nincs nevesítve a törvényben, ugyanakkor, ha egy követelés nem érvényesíthető és nem minősül behajthatatlannak, úgy arra vonatkozóan az elengedett követelés szabályai érvényesülnek.
Nyilvántartott értékvesztés a Társaságiadó-törvényben
A Tao törvény főszabályként nem ismeri el az adólapnál a bizonytalanná vált követelésekre egy adott évben elszámolt számviteli értékvesztés összegét, tehát adóalap-növelő tételt jelent annak tárgyévi értéke. Ehhez a korábbi üzleti évek adóalap-növelő tételéhez kapcsolódik 2010-től a nyilvántartott értékvesztés szabályrendszere. Ugyanis a Társaságiadó-törvény késleltetve teremti meg a lehetőségét bizonyos esetekben, hogy egy korábban ráfordításként elszámolt, de a tao szerint nem érvényesített összeg is levonható legyen (például később behajthatatlannak minősített követelésnél).
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Adónemváltás feladatai
A kisvállalati adó egyre népszerűbb adónem, és óriási előnye, hogy akár év közben is válaszható. De mire kell figyelni, ha valaki a tao rendszeréből a kivába megy át? És mire figyeljünk, ha a kivaalanyiság megszűnése után újra taós adóalanyok leszünk?
Érdekel
A végelszámolás számviteli feladatai
A végelszámolás a jogutód nélküli megszűnés egyik esete. Abban az esetben választható, ha a cég nem fizetésképtelen (azaz tartozásait a cégvagyon vélhetően fedezni fogja), de nem kíván tovább működni.
Érdekel