Különbözeti bírság a bevallásban

Törvényi előírás

A törvény két esetet definiál, amikor a magánszemélynek különbözeti bírságot kell bevallania. Az egyik a helytelen költségnyilatkozat, a másik pedig a helytelen adókedvezmény-nyilatkozat.

Az Szja-törvény 48. § (4) bekezdése szerint:

„Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39%-át;

b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12%-át

különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5%-át, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Az első esetben az előzmény, hogy a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, azaz arra számít, hogy a számlákkal igazolt költségét elszámolva kisebb lesz az adóalapja. Majd év végén kiderül, hogy a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál elszámolt igazolt költséget, azaz valójában nem lett annyi költsége, mint amekkorára számított.

Ebben az esetben a költség-különbözet 39%-át köteles a magánszemély különbözeti bírságként az adóbevallásában bevallani és megfizetni.

A másik esetben az a tényállás, hogy a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a kedvezmény mégsem jár, azaz az évközi érvényesítés jogalap nélküli. Ennek következtében a bevallásban befizetési különbözet mutatkozik, ami után 12% különbözeti bírságot kell bevallani és megfizetni.

Bírság mértéke

Azt láthattuk, hogy a két esetben nem egyforma a „büntetés” tétele. De miért?Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem