Már a sokadik átmeneti szabály hosszabbítja meg az 5%-os lakásáfa alkalmazását, így most a két utóbbi átmeneti szabályt értelmezzük egy esettanulmány keretében. A már meglévő régi lakást részben lebontják és három új ingatlant hoznak létre. A generálkivitelező, az alvállalkozó és a megrendelő vajon milyen áfatartalommal állítja ki a számlát?
Lakásáfa, sokadik fejezet
A dátumok hosszabbítása
A lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfakulcs marad a 2025–2026. évben is. A 2023. évi adócsomagban kihirdetett átmeneti szabály nem lép hatályba 2025. január 1-jétől. Ez azt jelenti, nem kell vizsgálni az említett két évben, hogy az építkezés mikor került bejelentésre vagy engedélyeztetésre.
Átmeneti szabály továbbra is lesz, csakhogy az kitolódik 2030. december 31-ig. Pontosabban ez úgy néz ki, hogy a 2026. december 31-ig engedélyeztetett, vagy tudomásulvételi eljárás esetén eddig az időpontig tudomásul vett építkezések esetén a lakások értékesítése (így akár az építése is) egészen 2030. év végéig elhúzódhat úgy, hogy a lakás értékesítésére az 5%-os áfamérték lesz az irányadó. Az egyszerűsített bejelentés építésügyi szabályai 2024. október 1-jével megváltoztak, és ezt úgy követte le az áfa szabályozása, hogy a 2024. szeptember 30-ig egyszerű bejelentéssel érintett építkezések egészen 2030. év végéig tarthatnak úgy, hogy kedvezményes áfamértéket lehet alkalmazni.
Meglévő lakások átalakítása
A lakások áfamértékét érintő kérdések egy része arra irányul, hogy meglévő lakás átalakításával, bővítésével, bontást követő újraépítésnél létrejövő új ingatlannál mennyiben alkalmazható a kedvezményes áfakulcs.
A valóságban sokféle megoldással lehet találkozni, az egyik ilyen eset a következő volt: egy régi polgári házat vásárolt meg egy vállalkozó. A polgári ház részleges elbontásával és átalakításával egy háromlakásos társasház építésébe fogott bele. A feladattal egy generálkivitelezőt bízott meg. Az építkezés befejezését követően a három lakás helyrajzilag is három külön albetétként került feltüntetésre az ingatlannyilvántartásban.
Első kérdés az volt, hogy a generálkivitelező a három új lakás átadását kezelheti termékértékesítésként az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján. Az említett pont alá az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan jogosultnak történő átadásának esete tartozik.
A NAV a létrehozott ingatlan alatt csakis a teljesen új ingatlanokat érti, tehát az ingatlanok átalakítása nem tartozik ide.
Sőt, ha bontásról van szó, akkor csak a teljesen (földig) lebontott ingatlanok újraépítése tartozhat ide. A kérdéses esetben is az a helyzet, hogy mivel a 10. § d) pontja nem alkalmazható, ezért nem beszélhetünk termékértékesítésről, ezért a 27%-os kulcsba tartozó szolgáltatásnak minősül a generálkivitelező munkája (feltéve persze, hogy fordított adózás nem merül fel).
Más a helyzet a tulajdonossal, aki vállalkozói tevékenysége részeként értékesíti a három lakást. Új ingatlannak minősül a három lakás, mivel az albetétek száma nőtt az átalakítást követően. Ő az értékesítést 5%-os áfával tudja bonyolítani. Általános szabályok szerinti áfaalanyként a generálkivitelező által felszámított 27%-os adó levonására jogosult, tehát a magasabb adókulcs az értékesítendő lakások bruttó árát nem befolyásolja.
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Egycélú és többcélú utalvány kérdése
Az Áfatörvény ebben a tekintetben nem változott, viszont a visszaváltási díj bevezetésével (a visszaváltási díj összegével egyenértékű utalványt adnak pénz helyett) egyidejűleg megnőhet az érdeklődés a téma iránt.
Érdekel