Mennyi az annyi? – avagy az osztalékfizetési korlát

Az osztalék forrása

A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Más időpontban osztalékról szóló döntés nem hozható, azaz ettől eltérő időpontban osztalékelőlegről szóló döntés hozható közbenső beszámoló alapján.

A legfőbb döntéshozó szerv elé jóváhagyásra előterjesztett beszámolóban szereplő Adózott eredmény és Eredménytartalék jelenti az osztalékfizetés forrását. Azaz nemcsak a tárgyévi eredmény terhére történhet meg osztalék jóváhagyása, hanem a korábbi évek eredményének terhére is. Ami praktikusan azt is jelenti, hogy akár tárgyévi veszteséges működés mellett is lehet lehetőség osztalék jóváhagyására.

Osztalékfizetési korlát

A legfőbb döntéshozó szervet tájékoztatni szükséges a jóváhagyható, kifizethető osztalék mértékéről, ez a tájékoztatási kötelezettség az ügyvezetőt, vezető tisztségviselőt terheli. Az Sztv. 39. § (3) alapján az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke az osztalékfizetést követően nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A korlát vizsgálatakor tehát a lekötött és az értékelési tartalékkal korrigált saját tőke (korrigált saját tőke) és jegyzett tőke viszonyát kell nézni.

KST = ST – LT – ÉT

A jóváhagyásra kerülő osztalék összege nem lehet nagyobb, mint a rendelkezésre álló forrás és a korrigált saját tőke alapján megállapított érték közül a kisebb szám.

Példa

Az alábbi adatokkal rendelkező beszámoló alapján a tulajdonosok által tervezett osztalék 5000 E Ft.

Az osztalékhoz rendelkezésre álló összes forrás az Eredménytartalék és az Adózott eredmény összege, azaz 5000 E Ft.
A maximális osztalék a korrigált sajáttőke-vizsgálat alapján:
KST = ST 25 000 E Ft – LT 3000 E Ft – ÉT 15 000 E Ft = 7000 E Ft

A Korrigált saját tőke és a Jegyzett tőke különbözete hagyható jóvá osztalékként.
KST 7000 E Ft > JT 3000 E Ft => 4000 E Ft

A jóváhagyott osztalék könyvviteli elszámolása a jóváhagyás napjával kerül rögzítésre a könyvekben
T 413. Eredménytartalék – K 476. Tagokkal, tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek 4 000 000

Kapott (járó) osztalék

A rendelkezésre álló forrás és az osztalékfizetési korlát számításánál figyelembe lehet venni a Pénzügyi műveletek bevételeként az előző (beszámolóval lezárt) üzleti évben még el nem számolt, de a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, illetve befolyt Kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

A Kapott (járó) osztalék, részesedés összege abban az esetben kerülhet Pénzügyi műveletek bevételeként elszámolásra, ha annak jóváhagyása megtörténik a fordulónapot megelőzően. Így tehát, ha a kapcsolt vállalkozások mérlegfordulónapja azonos, nincs arra lehetőség, hogy az osztalékban részesülő félnél megjelenjen a tényleges bevételelszámolás, viszont a járó osztalék összegét az osztalékfizetési korlát és forrás számításánál figyelembe lehet venni.

Ptk. előírásai – törzstőke teljesítése

Nem elég azonban az Sztv. előírásainak ismerete az osztalék lehetséges összegének meghatározásához, hiszen a Ptk. is ad feltételeket, szabályokat. A Ptk. szabálya alapján a tagokat külön-külön kell vizsgálni, és ha van olyan tag, aki a pénzbetétének felénél kevesebb összeget köteles befizetni a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig, akkor nem fizethető osztalék ezen tagnak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Ugyanez a szabály abban az esetben, amikor a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Így tehát előfordulhat olyan eset, hogy a 100 000 Ft tényleges befizetéssel megalapított 3 000 000 Ft törzstőkéjű kft. első éves eredményéből történik meg Jegyzett, de még be nem fizetett tőke rendezése.

Osztalék jóváhagyásáról szóló döntés értelmében a tagokat megillető 6 000 000 Ft osztalékból 2 900 000 Ft a tulajdonosok által még nem rendezett törzstőke befizetésére szolgál, a maradék 3 100 000 Ft a ténylegesen kifizethető összeg.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke rendezése, könyvviteli elszámolása:
T 413. Eredménytartalék – K 331. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 2 900 000 Ft
T 413. Eredménytartalék – K 476. Tagokkal, tulajdonosokkal szembeni kötelezettség 3 100 000 Ft

Az eredményes első évek tehát megoldást jelenthetnek arra a problémára, ha időlegesen nem áll a tulajdonosok rendelkezésére jogszabályban meghatározott minimálisan szükséges tőke, azonban ki kell emelni, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Ptk. előírásai – visszavásárolt saját részvény, üzletrész

A visszavásárolt saját üzletrész kapcsán a Ptk. és az Sztv. szabályai összhangban vannak.
A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

Fontos szabály azonban, hogy maximum a törzstőke 50%-ának megfelelő összegű saját üzletrész vásárolható vissza.

A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg.

A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. A taggyűlés tehát dönt az osztalék abszolút összegéről, majd megvizsgálja, hogy a tagok rendelkezésre bocsátották-e ténylegesen a törzstőke rájuk eső részét, majd megvizsgálja, hogy van-e visszavásárolt saját üzletrész, és az eredmények figyelembevételével meghatározza a tulajdonosoknak ténylegesen kifizethető összegeket.

A társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

Az Sztv. a fenti Ptk.-szabályokat lényegében a Korrigált saját tőke vizsgálattal támogatja, hiszen mind a visszavásárolt saját üzletrész (mivel arra lekötött tartalékot kell képezni), mind a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke megjelenik az osztalékfizetési korlát vizsgálatakor.

Likviditás – avagy a kifizetés időpontjának megválasztása

Az, hogy a jóváhagyott osztalék ténylegesen mikor kerül kifizetésre a tulajdonosoknak, a vállalkozás likviditási helyzetétől függ.

A Ptk. szabálya szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet.

Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

A tényleges kifizetés időpontjának meghatározása a jóváhagyott osztalék részének vagy egészének vonatkozásában tehát az ügyvezető feladata és felelőssége.