A mezőgazdasági vállalkozásokat érintő 50 millió forintos adómentességi szabály rejthet érdekességeket. Nemcsak szja, hanem társasági adó szempontjából is megvilágítjuk a kérdést. A nagyon lazára sikerült szabályozásnak van azért néhány buktatója.
Mezőgazdasági vállalkozások
Szja
A családi mezőgazdasági társaság az idéntől egy új jogintézmény. Ezek a vállalkozások kinőtték a helyi termelés kereteit, és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. Ők azonban továbbra is alanyai a társasági adónak, vagy – választásuk szerint – a kisadózó vállalkozások tételes adójára vagy a kisvállalati adóra vonatkozó előírások szerint fizetnek adót. Természetesen alkalmazniuk kell az általános forgalmi adóról, a helyi adóról és más adózásról, társadalombiztosításról rendelkező törvény előírásait is.
A személyi jövedelemadóban 2021. évben megjelent egy új, kimondottan a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő adómentességi szabály.
A törvény 1. sz. mellékletének 4.37. pontja szerint adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap
- a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén,
- a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén,
- támogatásként, a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitele törlesztéséhez, feltéve, hogy a termőföld mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll és arra a törlesztési időszakra, amelyre e juttatást a tag kapja, az adott földterület után az a) pont szerinti juttatásban nem részesül,
- támogatásként, termőföld vásárlásához, feltéve, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja,
abban az esetben, ha a társas vállalkozás által a tagjainak juttatott a)–d) pontok szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot.
Ez a juttatás bármely társas vállalkozás (bt., kft., rt., szövetkezet, erdőbirtokossági társulat) tagja részére rendelkezésre áll.
Amennyiben az említett értékhatárt meghaladják, akkor a meghaladó részt – több juttatásban részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában – a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett egyéb jövedelemként kell figyelembe venni.
Mindegyik juttatásra vonatkozóan igazak még az alábbiak:
- Bármely tag kaphatja, függetlenül attól, hogy passzív vagy aktív (munkavállaló, ügyvezető, tagi jogviszonyos, megbízásos jogviszonyos) tagról van szó.
- A CSMT minősítés nem számít az adómentességi szabály szempontjából.
- A tulajdonrész és a végzett munka tekintetében semmilyen arányt nem kell tartani, azaz adható akár csak az 1%-os tulajdonrésszel rendelkező, személyesen közre nem működő tagnak is.
- A személyi jövedelemadó-mentesség egyúttal szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, illetve társadalombiztosítási járulék alóli mentességet is jelent.
- Társasági adó szempontjából az adómentesség nem automatikus.
A termőföld bérleti díjánál érdemes kitérni arra, hogy ezen a jogcímen az a bérleti díj fizethető ki adómentesen, ami reálisan is járna bérleti díjként. Nem arról van szó, hogy szakértőt kellene felkérni a bérleti díj megállapítására, de ha egyébként az adott terület bérleti díja 100 és 200 ezer forint között mozog éves szinten, akkor 2 millió forintnyi bérleti díj kifizetése nem felel meg az adómentességi jogcímnek, azaz jelen számok ismeretében 1 800 000 Ft egyéb jogcímen szerzett jövedelem lesz a magánszemélynél.
A termőföld vásárlására kapott támogatásnál arra kell figyelemmel lenni, hogy az ingyenes használatba adásról szóló szerződés tartalmazzon időszakot, és az időszak legalább 15 év legyen.
Társasági adó
A társasági adó szabályozását nem érintette a családi gazdaságokról szóló törvény, ettől függetlenül az adómentes jogcímen történő kifizetéseket át kell rostálni a társasági adó szabályain is.
A Tao tv. két jogszabályhelyét kell elővenni. Egyrészt a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontját, illetve a 3. számú melléklet B/3. pontját.
Főszabály szerint minden olyan ráfordítás elismert költség, ami a vállalkozás bevételszerző tevékenységét szolgálja. A 3. számú mellékletben különös felsorolást találunk, melynek az említett része szerint elismert költség a cég által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.
Tehát az kell elsőként megnézni, hogy a kifizetett adómentes összegnek ki a címzettje, ha az egy munkavállaló vagy tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tag, akkor felső értékhatár nélkül elismert költség a társaságnál az adómentes jogcímen kifizetett összeg.
Azt is ki lehet használni, hogy közeli hozzátartozó részére kifizetett összeg is adómentes. Ha például a cégben férj (ügyvezető) és feleség a tulajdonos, és a feleség semmilyen formában nem végez munkát a cégben, de a termőföldet az ő nevére szeretnének vásárolni, akkor a részére a termőföldvásárlásra kifizetett összeg is társasági adóban elismert költség lesz, mivel az ügyvezető férjének közeli hozzátartozója révén elismert költség lesz a kifizetés.
Kiemelendő még a termőföld bérleti díja. Ha a bérbeadó tag nem aktív, akkor a Tao tv. 3. számú melléklete alapján a részére kifizetett bérleti díj társasági adó szempontjából adóalap-növelő tétel lesz, ugyanakkor a 8. § (1) bek. d) pontjának általános szabálya alapján be tudom tenni az elismert költségek közé, mivel a föld bérlete a cég működésének feltétele, azaz bevétel elérését szolgáló kiadásként tudok a bérleti díjra tekinteni.
További cikkek
Helyi iparűzési adó a kiva alatt
Sokszor fordul elő, hogy a kiva választásánál még nem is igazán tudatosul, hogy az iparűzési adóban is óriási megtakarításra tehetünk szert. De amikor beadjuk az első – akár nullaforintos bevallást –, jóleső érzés fog el. Hogy lehet egy működő cégnek nullaforintos bevallása?
ÉrdekelFelajánlás adóelőlegből
2019-re megszűnt a feltöltési kötelezettség, de az adó felajánlásának folyamatossága miatt még kivételesen lehetett választani a kiegészítési szabályt. 2020-tól azonban teljesen elfelejthetjük a december 20-i feltöltési kötelezettséget. Ha az adónkat a NAV-on keresztül szeretnénk egy sportegyesületnek felajánlani, akkor az évközi előlegeket kell erre felhasználni.
Érdekel