Mi lett a közös őstermelőkből?

A változás szele

2021-től gyakorlatilag három családi működési formára kell koncentrálni. Ezek az őstermelők, az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG), valamint a jogi személyiséggel rendelkező családi mezőgazdasági működési forma, a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT).

A mezőgazdasági őstermelők köre a szabályozás változását követően is ugyanaz marad. Az eddig közös őstermelőként, valamint családi gazdaságként működő egységek azonban egy új, ezek jellemzőit egyesítő működési formába, az őstermelők családi gazdaságába tagozódhatnak. Az új formátumtól azt várják a szakemberek, hogy lehetőségeket és táptalajt nyújt a fejlődésre és a növekedésre.

A harmadik kategória a családi mezőgazdasági társaságok. Mind a meglévő, mind az újonnan alapított gazdasági társaságok, szövetkezetek és erdőbirtokossági társulatok egy újfajta minősítést szerezhetnek, és ennek előnyeit kihasználva folytathatják tevékenységüket.

Adózási szabályok, röviden

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok alapjai 2021-től kikerülnek az Szja törvény hatálya alól, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem csupán egy adózási kategóriáról van szó, hanem azzal kapcsolatban az agrárszempontokat is figyelembe kell venni, az adózási szabályok azonban továbbra is ezen törvényben kapnak helyet, magukba foglalva az újonnan kidolgozott kedvezményeket is.

2020. év végéig az őstermelők többféle adózás közül választhattak, melyek a következők:

• Adómentes kategória (600 ezer forintig).
• Tételes költségelszámolás (ezen belül nemleges nyilatkozattétel, kistermelői költségátalány).
• 10 százalék költséghányad alkalmazása.
• Átalányadózás (15, illetve 6%-os jövedelemhányad).

A 2021. január 1-jétől megmarad a bevallásmentes kategória, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás, valamint a 10%-os költségátalány alkalmazásának lehetősége – egy átláthatóbb és egyszerűbb szerkezetben:

• a minimálbér ötszöröséig nem keletkezik szja-kötelezettség (a 2021-re érvényes minimálbér a cikk írásakor még nem ismert);
• a minimálbér ötszöröse és tízszerese között 90%-os költséghányad mellett van 15%-os szja-kötelezettség;
• a minimálbér 10-szerese felett a költségek tételes elszámolásával határozandó meg az szja alapja.

Áfabesorolás

Az új típusú családi gazdaságokra vonatkozó személyi jövedelemadó szabályai között találjuk meg azt a szabály, mely szerint a családi gazdaság tagjai általános forgalmi adózás tekintetében is az azonos adózási módot kell, hogy alkalmazzanak.

A szabály nem új, 2020. évben mind a közös őstermelőkre, mind a családi gazdaságokra hasonló előírással találkoztunk.

Az azonos adózási mód továbbra sem jelenti azt, hogy minden tagnak kötelező adószámmal rendelkeznie 2021. január 1-jétől.

Adóalanynak a családi gazdaság tagjai közül változatlanul az minősül, aki a saját nevében értékesíti a terményt vagy a saját nevében nyújt szolgáltatást. Az adóalanyok ugyan kötelesek adószámmal rendelkezni, de továbbra is fontos rögzíteni, hogy nem az adószám kiváltása eredményezi az adóalanyiságot. A gyakorlatban ezt a megközelítést egy kicsit el szoktuk torzítani, és eleve csak azzal a taggal foglalkozunk, akinek adószáma van. Azt a kérdést értelemszerűen nem tesszük fel, hogy melyik tag értékesít adószám nélkül.

A nem adóalany, illetve a nem közösen folytatott tevékenységre tekintettel adóalany tagokra az azonos adózási mód szabálya nem vonatkozik. Ebből egyrészt az következik, hogy adóalanyiság hiányában adószámmal nem rendelkező tagokra a rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni. Másrészt a nem közösen folytatott tevékenységre tekintettel kiváltott adószámmal rendelkező tagoknál sem kell teljesülnie az azonos adózási módnak.

Nézzünk rá példát!

Adott egy családi gazdaság négy taggal (Apa, Anya, Gyerek1 és Gyerek2). Mind a négy tag rendelkezik adószámmal.

Apa az általános szabályok szerinti adóalanyisággal bír, egyéni vállalkozóként van felvéve a közösen folytatott mezőgazdaság tevékenység.

Anya adószámos magánszemély, a közösen folytatott mezőgazdasági tevékenységet vette fel. Jogállását tekintve kompenzációs felár mellett alanyi adómentességet választott. Az adószámot 2008-ban váltotta ki, de soha nem értékesített az adószáma alól.

Gyerek1 KATÁ-s egyéni vállalkozó, kizárólag asztalosipari tevékenység van felvéve. Egyébként alanyi adómentes. Az adószáma alól soha nem adott el terményt.

Gyerek2 adószámos magánszemély, a közösen folytatott mezőgazdasági tevékenységet vette fel. Általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választotta. Az Apa mellett ő is rendszeresen értékesít terményt a saját adószáma alól.

A rendezőelvek alapján Gyerek1 adószámával nem kell foglalkoznunk, mivel a tevékenységei között nincs mezőgazdasági tevékenység, és ténylegesen sem értékesített terményt.

Anya adószáma már problémás, mivel a közösen folytatott mezőgazdasági tevékenységre van kiváltva és eltér Apa áfabeli jogállásától. Ugyanakkor mentő körülmény, hogy ténylegesen értékesítés ezen adószám alól nem történt, tehát ki lehet jelenteni, hogy igazából nem is adóalany. Az adószámot vissza kell adni.

Gyerek2 és Apa adószámai összhangban vannak, itt nincs teendő.

Új belépők

A családi gazdaságba új tagként belépővel is foglalkozni kell. Ha az új belépő már rendelkezik adószámmal, akkor ez a tény okozhat gondokat. Sajnos az új belépőre is vonatkozik az a szabály, hogy azonos áfabeli jogállással kell rendelkezni, ugyanakkor az áfabeli jogállás év közben nem változtatható.

Két alapvető esetkört lehet megkülönböztetni: áfás tag érkezik alanyi adómentes adószámmal vagy adószámokkal rendelkező családi gazdaságba vagy fordítva.

Ha egy áfás adószámmal rendelkező tag érkezik olyan családi gazdaságba, ahol egy vagy több adószám alanyi adómentes (kompfelár mellett vagy anélkül, az mindegy), akkor az azonos adózási mód nem fog egyezni. Annak érdekében, hogy személyi jövedelemadóban a bevételek és költségek elosztására vonatkozó lehetőséggel élni tudjon a családi gazdaság, arról kell dönteni, hogy ki adja vissza az adószámát. Ha az új belépő adja vissza, akkor nála az áfában ismert megszűnési szabályok adókötelezettséget eredményezhetnek. Áfa szempontjából tehát az lenne a praktikus, ha az alanyi adómentes adószámo(ka)t adnák vissza, ugyanakkor azt is végig kell gondolni, tényleg megoldható-e, hogy az új belépő fog az adószáma alól a jövőben mindent értékesíteni. Itt arra gondolok, hogy a felvásárlóknál ezt a váltást keresztül tudják-e vinni.

Ha egy alanyi adómentes adószámmal rendelkező tag érkezik olyan családi gazdaságba, ahol egy vagy több tag az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választotta áfa szempontjából, akkor a helyzet egyszerűbb, az új belépő tagnak célszerű visszaadni az adószámát, az adóalanyiság megszűnésének áfabeli következményei itt nem okoznak gondot.